Nem egy liga, mégis érdemes összenézni őket: Zoe és e-Golf
Renault Zoe vs. VW e-Golf - villanyautó összevetés Trabarnával
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Odébb még a villanyautók forradalma, a hazai piac még csak ismerkedik a témával, ám az idei újdonságok közül a Renault Zoe és a Volkswagen e-Golf is megér egy szemlét, egy próbát.
A villanyautókról köztudott, hogy nincs hangjuk, ami persze ugyanolyan részigazság, mint az, hogy emissziómentesek. Van hangjuk, gördülési zajuk, de a mai modellek, így a külön-külön már tesztelt Zoe és az e-Golf is rendelkezik hang-generátorral, igaz, utóbbi csak felárért. A motorhangot azonban nem adó villanyautókat ezúttal azzal az emberrel karöltve vetettük össze, akinek a torkában lényegében bármilyen motor hangja benne van, ő Trabarna, azaz Lorán Barnabás.
A méretükben jelentősen, gyakorlati használhatóságukban azonban alig különböző Zoéval és e-Golffal elvileg egy fogyasztási tesztet kívántunk készíteni a Groupama Tanpálya takarékos vezetést célzó eco körén, aztán - miként az videónkból látható - nem egyértelműen ez jött össze. Ami persze jobb is így, mert a Renault Zoe és a Volkswagen e-Golf között amúgy is bőséggel van különbség, pont egy kategóriányi, hosszban 18,6 centi. A Golf nem csak hosszabb, 6,8 centivel szélesebb is a Zoénál, a tengelytávja 4,3 centivel nagyobb, a Zoe azonban magasabb, nem is kicsit, 11,2 centivel. A belső méretkülönbség leginkább széltében szembetűnő, bár az e-Golfban logikusan a hosszanti helykínálat is nagyobb. A fejtér a szerényebb külső magasság ellenére nem kisebb a Golfban, az ülések ugyanis jóval mélyebbre szereltek, ezért ki- és beszállási kényelemben egyértelműen jobb a Zoe. A Golf valamivel komolyabb üléseket ad, s az egész autó komolyabb, minőségibb hatást kelt. Még jó, hiszen nem kevéssel drágább.
A legolcsóbb Zoe állami támogatással 6,6 millió forint, de 7,99 millióért már a 400 kilométeres, nagyobb kapacitású akkumulátoros verziót kapjuk meg, míg az idén jelentősen frissített e-Golf alapára a 1,5 millió forintos állami támogatással is 9,95 millió forint. Az e-Golf 300 kilométeres hatótávja voltaképp közelebb van az alap Zoe 240 kilométereséhez, mint a nagyobbik akkus 400 kilométeréhez, az összevetésre mégis inkább utóbbit hoztuk, hiszen még azzal is jóval olcsóbb, mint a Golf, pláne a teszt Golfhoz mérten, amibe mintegy 1 millió forintnyi extrát pakoltak még. Ez a Zoe esetén az összes opció megrendelésével sem lenne lehetséges.
Amúgy mindkét autó igen jól felszerelt, navigáció, elektromos tükrök és ablakok mindkettőhöz járnak, ahogy légkondicionáló is. Ebben a szegmensben utóbbiak már nem kérdésesek. Illetve de, a Renault csak opcióként, az automata, zsebben hordható nyitás-zárást adó Renault-kártyával csomagban adja a hátsó ablakok elektromos mozgatását. A Zoe tehát valamivel kevésbé stafírungozott, mint az e-Golf, viszont olcsóbban extrázható. Nincs továbbá hozzá LED fényszóró, ami az e-Golfhoz alapból jár, s bizony jóval erősebb fényerejű, mint a Zoe halogénje. Van persze ütőkártya a Renault-nál is: klímája alapból hőszivattyús, azaz szerényebb fogyasztású, hatékonyabb, míg a Volkswagen utóbbiért pénzt kér, alapból hagyományos, persze elektromos klímaberendezést ad.
Nem csak klíma szempontjából, egészében is spórolósabb a Zoe, ugyanakkor nem annyira lenyűgöző. Mindent szépen megcsinál alapszinten, egész jól rugózik a puritánabb, hátul csatolt lengőkaros futóművével, viszont a Golf az ő multilink hátsó rendszerével sokkalta nagyautósabban viselkedik. A Golfban minden komolyabb, autószerűbb, mint a Zoéban, ami teljesen helyénvaló. Elvégre utóbbi inkább egy nagyra nőtt kisautó, míg a Golf a kompakt osztályban is kompakt mindenes. Alapellátmányába még a 210 km/óráig használható távolságtartós tempomat is belefért. Igaz, a végsebesség esetében is 150 km/órára korlátozott, de azért utóbbi is komolyabb, mint a távolságtartós tempomatot vagy holttérfigyelőt felárért sem kínáló Zoe 135 km/órás végsebessége.
Igen, teljesítményben is többet ad az e-Golf, kereken 100 kilowattot, ami 136 lóerőnek felel meg. A Zoe értéke 65 kW, azaz 88 lóerő. Nyomatékból a Zoe 220, időszakon 250 Nm leadására képes, míg az e-Golf 290-re, ebből eredően utóbbi jóval kedvezőbb, már 10 másodperc alatti 100 km/órára gyorsításra képes (a konkrét érték táblázatunkban látható). Akkumulátorból a Zoe 24 vagy 41 kWh kapacitásút ad, míg az e-Golfé 35,8 kWh-ás. Az e-Golf esetén széria a CCS csatlakozós DC villámtölthetőség, míg a Zoéhoz olyan felárért sincs, Type 2 csatlakozóval viszont 22 kW-os gyorstöltést tud felvenni alapáron, de létezik olyan verzió is, ami 43 kW-os töltés felvételére is képes. Ahol van (50 kW-os) CCS csatlakozó, ott rendszerint 43 kW-os AC is, ellenben 22 kW-os AC töltőt mintegy tízszer több helyen találhatunk, amiről a Zoe 2,6 óra alatt tele tölthető, míg az e-Golf Type 2-ről legalább 5 órás töltést igényel, ugyanis legjobb esetben is csupán 7,2 kW-tal tölthető.
És milyen a fogyasztásuk? A Zoe katalógusértéke 13,3, az e-Golfé 12,7 kWh/100 km. A gyakorlatban, fagypont körüli külső hőmérséklet mellett 21 Celsius fokos hőmérsékletre állított klímával, azonos úton és azonos stílusban vezetve a Zoe 13,7, míg a nem hőszivattyús légkondival szerelt e-Golf 14,8 kWh/100 km értéket hozott - alattam. Trabarna pedig fűtés nélkül, időnként behajtott tükrökkel, a forgalmat kissé feltartva 13,5-re tudta levinni a Zoe, 10,8-ra az e-Golf fogyasztását. Igaz, utóbbi eleve fals érték, mert félúton megállította az autót, ahol nullázódott az indítástól nézett átlagfogyasztás. Sebaj, voltaképp mindkettőnknek kijött a preferenciánk szerinti érték: neki az e-Golf jött be jobban (és fogyasztott kevesebbet – kijelző szerint), nekem a Zoe, amiben persze az is kőkeményen benne van, hogy csakis villanyautót hajtó feleségem a Zoéra következő autójaként néz, az e-Golf pedig mély üléspozíciójával, bonyolultabb vezethetőségével nagyon nem jött be számára. Az pedig biztos, hogy mindkét villanyautó remek, jelenleg még ingyen tölthető, zöld rendszámával a legtöbb városban ingyen parkolható, szerény karbantartási költségű, motorját pedig nem gyilkoljuk a rövid utakkal, nem mellesleg, nem a városban pöfögünk velük. Barnával egyébként nem csak a Zoe vagy e-Golf kérdésben nem értünk teljesen egyet, azt is cáfolom, amit a videó elején mondott. A villanyautó nem a jövő utáni jövő, szerintem már a jelen. Csak fejben még át kell állni rá - ez mondjuk Barnának is igen jól ment.
Hosszúság [mm] | Szélesség [mm] | Magasság [mm] | Tengelytáv [mm] | Csomagtér [l] | |
Renault Zoe | 4084 | 1730 | 1562 | 2588 | 338-1225 |
Volkswagen e-Golf | 4270 | 1798 | 1450 | 2631 | 341-1233 |
A méretükben jelentősen, gyakorlati használhatóságukban azonban alig különböző Zoéval és e-Golffal elvileg egy fogyasztási tesztet kívántunk készíteni a Groupama Tanpálya takarékos vezetést célzó eco körén, aztán - miként az videónkból látható - nem egyértelműen ez jött össze. Ami persze jobb is így, mert a Renault Zoe és a Volkswagen e-Golf között amúgy is bőséggel van különbség, pont egy kategóriányi, hosszban 18,6 centi. A Golf nem csak hosszabb, 6,8 centivel szélesebb is a Zoénál, a tengelytávja 4,3 centivel nagyobb, a Zoe azonban magasabb, nem is kicsit, 11,2 centivel. A belső méretkülönbség leginkább széltében szembetűnő, bár az e-Golfban logikusan a hosszanti helykínálat is nagyobb. A fejtér a szerényebb külső magasság ellenére nem kisebb a Golfban, az ülések ugyanis jóval mélyebbre szereltek, ezért ki- és beszállási kényelemben egyértelműen jobb a Zoe. A Golf valamivel komolyabb üléseket ad, s az egész autó komolyabb, minőségibb hatást kelt. Még jó, hiszen nem kevéssel drágább.
Renault Zoe | Volkswagen e-Golf | |
Belső szélesség elöl [mm] | 1365 | 1510 |
Belső szélesség hátul [mm] | 1335 | 1440 |
Belmagasság elöl [mm] | 960 | 890-965 |
Belmagasság hátul [mm] | 890 | 960 |
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött [mm] | 230 | 265 |
Ülőlap hossza elöl [mm] | 500 | 520 |
Ülőlap hossza hátul [mm] | 470 | 500 |
Csomagtér maximális szélessége [mm] | 1060 | 1270 |
Csomagtér szélessége a kerékdobok között [mm] | 1010 | 1000 |
Csomagtér magassága [mm] | 590-900 | 440-700 |
Csomagtér hossza [mm] | 630 | 730 |
Csomagtér hossza üléshajtással [mm] | 1500 | 1480 |
Raktérnyílás szélessége [mm] | 925 | 1080 |
Raktérnyílás magassága [mm] | 800 | 700 |
Rakodóperem magassága [mm] | 700 | 660 |
A legolcsóbb Zoe állami támogatással 6,6 millió forint, de 7,99 millióért már a 400 kilométeres, nagyobb kapacitású akkumulátoros verziót kapjuk meg, míg az idén jelentősen frissített e-Golf alapára a 1,5 millió forintos állami támogatással is 9,95 millió forint. Az e-Golf 300 kilométeres hatótávja voltaképp közelebb van az alap Zoe 240 kilométereséhez, mint a nagyobbik akkus 400 kilométeréhez, az összevetésre mégis inkább utóbbit hoztuk, hiszen még azzal is jóval olcsóbb, mint a Golf, pláne a teszt Golfhoz mérten, amibe mintegy 1 millió forintnyi extrát pakoltak még. Ez a Zoe esetén az összes opció megrendelésével sem lenne lehetséges.
Amúgy mindkét autó igen jól felszerelt, navigáció, elektromos tükrök és ablakok mindkettőhöz járnak, ahogy légkondicionáló is. Ebben a szegmensben utóbbiak már nem kérdésesek. Illetve de, a Renault csak opcióként, az automata, zsebben hordható nyitás-zárást adó Renault-kártyával csomagban adja a hátsó ablakok elektromos mozgatását. A Zoe tehát valamivel kevésbé stafírungozott, mint az e-Golf, viszont olcsóbban extrázható. Nincs továbbá hozzá LED fényszóró, ami az e-Golfhoz alapból jár, s bizony jóval erősebb fényerejű, mint a Zoe halogénje. Van persze ütőkártya a Renault-nál is: klímája alapból hőszivattyús, azaz szerényebb fogyasztású, hatékonyabb, míg a Volkswagen utóbbiért pénzt kér, alapból hagyományos, persze elektromos klímaberendezést ad.
Renault Zoe | VW Golf | |
Teljesítmény [kW (1/min)] | 65 (3000-11300) | 100 (3000-12000) |
Nyomaték [Nm (1/min)] | 250 (2500) | 290 (0-3000) |
Gyorsulás 0-100 km/h | 13,2 | 9,6 |
Végsebesség [km/h] | 135 | 150 |
Fogyasztás - vegyes [kWh/100 km] | 13,3 | 12,7 |
Gumiméret a tesztautókon | 195/55 R16 | 205/55 R16 |
Saját tömeg [kg] | 1555 | 1615 |
Megengedett össztömeg [kg] | 1966 | 2020 |
NEDC hatótáv [km] | 403 | 300 |
Akku kapacitása [kWh] | 41 | 35,8 |
Töltési idő - otthoni/Type 2/villámtöltő [h] | 25/2,66/- | 13/5/0,7 |
Kedvezményes alapár [Ft] | 7 999 000 | 9 950 320 |
Nem csak klíma szempontjából, egészében is spórolósabb a Zoe, ugyanakkor nem annyira lenyűgöző. Mindent szépen megcsinál alapszinten, egész jól rugózik a puritánabb, hátul csatolt lengőkaros futóművével, viszont a Golf az ő multilink hátsó rendszerével sokkalta nagyautósabban viselkedik. A Golfban minden komolyabb, autószerűbb, mint a Zoéban, ami teljesen helyénvaló. Elvégre utóbbi inkább egy nagyra nőtt kisautó, míg a Golf a kompakt osztályban is kompakt mindenes. Alapellátmányába még a 210 km/óráig használható távolságtartós tempomat is belefért. Igaz, a végsebesség esetében is 150 km/órára korlátozott, de azért utóbbi is komolyabb, mint a távolságtartós tempomatot vagy holttérfigyelőt felárért sem kínáló Zoe 135 km/órás végsebessége.
Igen, teljesítményben is többet ad az e-Golf, kereken 100 kilowattot, ami 136 lóerőnek felel meg. A Zoe értéke 65 kW, azaz 88 lóerő. Nyomatékból a Zoe 220, időszakon 250 Nm leadására képes, míg az e-Golf 290-re, ebből eredően utóbbi jóval kedvezőbb, már 10 másodperc alatti 100 km/órára gyorsításra képes (a konkrét érték táblázatunkban látható). Akkumulátorból a Zoe 24 vagy 41 kWh kapacitásút ad, míg az e-Golfé 35,8 kWh-ás. Az e-Golf esetén széria a CCS csatlakozós DC villámtölthetőség, míg a Zoéhoz olyan felárért sincs, Type 2 csatlakozóval viszont 22 kW-os gyorstöltést tud felvenni alapáron, de létezik olyan verzió is, ami 43 kW-os töltés felvételére is képes. Ahol van (50 kW-os) CCS csatlakozó, ott rendszerint 43 kW-os AC is, ellenben 22 kW-os AC töltőt mintegy tízszer több helyen találhatunk, amiről a Zoe 2,6 óra alatt tele tölthető, míg az e-Golf Type 2-ről legalább 5 órás töltést igényel, ugyanis legjobb esetben is csupán 7,2 kW-tal tölthető.
És milyen a fogyasztásuk? A Zoe katalógusértéke 13,3, az e-Golfé 12,7 kWh/100 km. A gyakorlatban, fagypont körüli külső hőmérséklet mellett 21 Celsius fokos hőmérsékletre állított klímával, azonos úton és azonos stílusban vezetve a Zoe 13,7, míg a nem hőszivattyús légkondival szerelt e-Golf 14,8 kWh/100 km értéket hozott - alattam. Trabarna pedig fűtés nélkül, időnként behajtott tükrökkel, a forgalmat kissé feltartva 13,5-re tudta levinni a Zoe, 10,8-ra az e-Golf fogyasztását. Igaz, utóbbi eleve fals érték, mert félúton megállította az autót, ahol nullázódott az indítástól nézett átlagfogyasztás. Sebaj, voltaképp mindkettőnknek kijött a preferenciánk szerinti érték: neki az e-Golf jött be jobban (és fogyasztott kevesebbet – kijelző szerint), nekem a Zoe, amiben persze az is kőkeményen benne van, hogy csakis villanyautót hajtó feleségem a Zoéra következő autójaként néz, az e-Golf pedig mély üléspozíciójával, bonyolultabb vezethetőségével nagyon nem jött be számára. Az pedig biztos, hogy mindkét villanyautó remek, jelenleg még ingyen tölthető, zöld rendszámával a legtöbb városban ingyen parkolható, szerény karbantartási költségű, motorját pedig nem gyilkoljuk a rövid utakkal, nem mellesleg, nem a városban pöfögünk velük. Barnával egyébként nem csak a Zoe vagy e-Golf kérdésben nem értünk teljesen egyet, azt is cáfolom, amit a videó elején mondott. A villanyautó nem a jövő utáni jövő, szerintem már a jelen. Csak fejben még át kell állni rá - ez mondjuk Barnának is igen jól ment.
“… a nem hőcserélős légkondival szerelt …”
Irodalomtörténészek írnak autós teszteket?
Sorry, a pontatlanságért, nem hőszivattyús. Tudom, nem mindegy, tisztában vagyok a különbséggel, mégis elvétettem.
Oké, segítek.
Hőcserélő: két vagy több különböző hőmérsékletű anyag közötti hőátadást biztosító berendezés, amelyben maguk az anyagok egymással nem keverednek.
Hőszivattyú: kalorikus gép, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa (tipikusan két hőcserélőt tartalmaz).
A klasszikus értelemben vett klíma: egy hőszivattyú, aminek üzemszerűen nem felcserélhető a hideg és meleg oldala (vagyis például az adott térrészt csak hűteni tudja).
A hűtő-fűtő klíma (amit nagyon pontatlanul hőszivattyús klímának szoktak becézni) egy olyan hőszivattyú, aminek üzemszerűen felcserélhető a hideg és meleg oldala.
A cikk szempontjából a fűtés érdekes: a hőszivattyús fűtés azonos fűtőteljesítmény mellett sokkal kevesebb energiát igényel, mint a közvetlen (például fűtőszálas). Az autógyárak részéről pedig az a szemétség, hogy sima hűtő klímákat is raknak elektromos autókba, amikor minimális költségtöbblet lenne csak a reverzálható klíma. (belsőégésű motorral szerelt járműveknél nem lényeges a probléma, ott a motor veszteséghőjével fűtünk)
Igaza van az oldalbordának Mátyás, mert figyelembe véve az épülő töltőhálózatot, csakis a Zoe-val lehet majd normális töltési időkkel e autózni emberi áron. Bár gondolom, őt nem ez fogta meg először. Szóval tessék csak tessék venni újonnan a Zoe-t, hogy legyen belőle elég használt pár év múlva fél áron. 🙂
Mi is a használtra várunk! 😉 Amúgy igen, a Zoe tölthetőség és hatótáv szempontjából is nagyon jó, a mérete, tudása pont elég.
13,2 gyorsulásnak…atyaisten 😀 😀 😀 😀 mé nem megy az ilyen busszal inkább? és akkor le se kellene neki fölöslegesen gyártani majd 20 tonna co2-t termelő autót (gyártás során). de verheti büszkén a mellét a méregzöld trollikocsi tulaj, h milyen rohadtul környezet tudatós 😀 😀 😀 😀 használat során pedig 2 literes fogyasztásnak megfelelő szennyezéssel számolhatunk, mivel javarészt fosszilisből megy az elektromosság a trolliba. Ez még sehol sem zöld, de a dízeltől persze jobb.