Mennyire átverés a gyári fogyasztás? ADAC EcoTest
Melyik autó hazudja a legnagyobbat fogyasztás terén?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Takarékos autó? Katalógus szerint manapság szinte mindegyik az. De mi a helyzet a valóságban? Ahhoz visz közelebb az ADAC EcoTest.
Melyik autó mennyit csal? Mi ennek a megválaszolására nem is vállalkoznánk, hiszen a méréshez laborkörülmények kellenek, az ADAC viszont saját EcoTestje szerint már 345 autót is megmért mesterséges, de a valósághoz az NEDC ciklusnál közelebbi körülmények között, s nemrégiben összefoglalta, hogy mely autók térnek el leginkább katalógusbeli fogyasztási értékeiktől.
Melyik autó milyen többletfogyasztást ad?
Minél takarékosabb egy autó, az ADAC EcoTest szerint annál inkább eltér ígért fogyasztási értékétől
Az ADAC tesztjén van 130 km/órás tempó és van teljes gázas gyorsítás is, azaz közelebb áll a valós használathoz. Azzal is, hogy hosszabb távú. Ezzel főként a nagyobb motoros autóknak kedvez, amelyek a 11 kilométeres távon be sem tudnak melegedni. Nem is meglepő, hogy a három, a gyári fogyasztást leginkább alulmúló modell nagyméretű benzinmotoros. Míg a benzineseknél a Chevrolet Camaro Convertible példájával élve akár 17%-kal is alulmúlható a gyári fogyasztási érték az ADAC mérései szerint, a dízeleknél 1%-os mínusz a legjobb érték, a hibrideknél pedig a mindössze 0,4%-os többletfogyasztást adott Kia Optima Hybridé a taps, s a konnektoros hibridek esetén látható a legnagyobb tévedés. Az ADAC mérései alapján amúgy összességében a hibridek esetén látható a legnagyobb - átlagosan - 25%-os többletfogyasztás. Talán azért, mert esetükben tudják a leginkább mesés eredményeket elérni a gyártók. És még mivel tudják? A dízelekkel, amelyeknél a második legnagyobb a tévedés. Az LPG, a benzin és a CNG üzemű motorok esetén átlagban 11, 10, 9 százalékos az átlagos ADAC-többlet a gyári NEDC mérésekhez képest.
Hajtás | A legjobbak | Eltérés | A legrosszabbak | Eltérés |
Benzines | Chevrolet Camaro Cabrio | -17% | Fiat Punto 0.9 8V Twinair | 34% |
Audi R8 Spyder V10 S tronic | -7% | Volvo V70 T5 Geartronic | 33% | |
Nissan 370Z Roadster Aut. | -6% | Mercedes E 250 Coupe Aut. | 27% | |
Dízel | Skoda Yeti 2.0 TDI 4x4 DSG 125 kW | -1% | Jeep GrandCherokee V6 Diesel | 55% |
Mercedes Viano 2.2 CDI | -0,60% | Volvo V40 D2 | 42% | |
Citroën C4 Picasso HDi 150 | -0,20% | Renault Twingo dCi 85 | 36% | |
Hibrid | KIA Optima Hybrid Automatik | 0,40% | Volvo V60 D6 Hybrid AWD | 84% |
Honda Insight 1.3 Hybrid CVT | 10% | Toyota Prius 1.8 Plug-In Hybrid | 73% | |
Audi A6 2.0 TFSI hybrid | 12% | Lexus IS 300h Sport Automatik | 36% | |
LPG | Opel Astra 1.4 LPG ecoFlex | 1% | KIA Picanto 1.0 LPG | 28% |
Skoda Octavia Combi 1.6 LPG | 2% | Opel Adam 1.4 LPG ecoFlex | 17% | |
Opel Corsa 1.2 LPG ecoFlex | 9% | |||
CNG | VW Caddy 2.0 EcoFuel | -4% | Fiat Panda Twinair CNG | 27% |
Mercedes B 200 NGT | 1% | Opel Combo 1,4 CNG Turbo | 19% | |
VW Golf 1.4 TGI BlueMotion | 3% | Audi A3 Sportback g-tron | 11% |
Bár százalékosan a hibridek adják a legnagyobb többletfogyasztást, azon talán nem kell olyan nagyon fennakadni, hogy a Volvo V60 Plug-in Hybrid az ADAC tesztje szerint 84%-kal múlja felül ígért 1,8 l/100 km fogyasztását, azaz merészel 3,3 litert is elégetni 100 kilométerenként. Sokkal fájóbb lehet, amikor a Jeep Grand Cherokee V6-os dízele az ígért 7,5 helyett 11,63 literes átlagot produkál, vagy amikor a T5-ös motorral szerelt Volvo V70 6,4 helyett 8,5 litert fogyaszt. De legyünk reálisak! Ki a fene hiszi el, hogy egy 245 lóerős nagy kombi 6,4 litert fogyasztana? Még a 8,5 literes érték is jó. És míg a kisebb méretű, turbós - azt az NEDC cikluson talán meg sem pörgető - motorok katalógusértékükhöz képest komoly többletfogyasztást adnak a valóságban, a nagyblokkos autók - amilyen például a Chevrolet Camaro, az Audi R8 V10, vagy a Nissan 370Z - gyári értéküket még alul is tudják múlni. A katalógusbeli számokat tehát fenntartással, ésszel kell kezelni, a jelenlegi fogyasztási ciklus sajnos nem arról szól, hogy átlagos használatban mennyit fogyaszt egy autó, hanem inkább arról, hogy akár olyan alacsony fogyasztást is el lehet velük érni, ha a gázpedál alatt tojással vezetjük őket.
Egyértelműen tapasztaltam, igazolom, hogy az üzemanyag igenis számít, ahogy írtad! Nem is kicsit! Itt azon (is) folyik a vita, hogy külföldön (elsősorban) nyugaton jobb a minősége. Egyértelmű hogy jobb. Az a szomorú, hogy még Magyarországon belül is eltérővel lehet találkozni jelenleg is, nem kell külföldre menni. 🙂
Korábban 2 hónaponként autóztam Olaszországba Ausztrián át. Még az osztrák – olasz üzemanyagok között is különbség van, megtapasztaltam számos, mondhatnám minden esetben.
Persze az útminőség is számít a fogyasztásnál stb. Észak – Olaszországban igen jó minőségűek az autópályák, jobbnak mondhatóak mint a német.
Azért azt hozzátenném, hogy bármerre is mentem Németországon belül, és nem autópálya szakaszon, csak város és országút, akkor is kevesebbet fogyasztott a kocsi, nem 5.7 hanem 4.7 volt a komputer szerint,amit a megtett kilométer is igazol. Az üzemanyag igenis számít, ebben nincs semmi legenda, sajnos mi gyengébb minőségűt tankolhatunk, mint az osztrákok vagy németek, ezen nincs mit magyarázni.
A civic-ben biztos nem volt lerakódás, mert sosem az alacsony fordulatszámban járt vele a srác, és Magyarországon is autópályán jutottunk el Ausztriáig, és ugyanazzal a vezetési stílussal volt sokkal virgoncabb az autó.
Az uralkodó szélirányban nincs semmilyen vicc. Egy autópályán robogva nem igazán észleled, hogy merről fúj a szél. Ausztrián át németek felé jellemzően valamilyen mértékű szembeszél van, visszafelé meg jellemzően hátszél. Simán benne van fél liter egy szembeszeles versus hátszeles időben. Sík terepen mértem egyszer egy 40km-es etapot, oda volt 5.2 vissza pedig 4.4 benzinből. Ezt az erős szembeszél eredményezte, nem a jobblábtaktika.
A barátod kis 1.4es civicjére több megoldás is van: (A.) tartósan magasabb terhelés mellett a magyarországi tötymörgés és helyben közlekedés eredményeképp a lerakódott korom kiégett a (kipuff)rendszerből. (B.) szélirány, eső (C.) eltérő oktánszám, esetleg eltérő biokomponens tartalom, de ez nem valószínű. (D.) eltérő útminőség, az autópályák jellemzően jobb útfelülettel rendelkeznek az országút/város-hoz képest. (E.) jobbláb.
Az üzemanyag minőségével kapcsolatos legendák simán az eltérő üzemelési körülményekből fakadnak. Akármit tankolhatok a commonrail dieselembe, nincs különbség fogyasztásban (ismert autópályás útszakaszokon szoktam mérni tempomattal), esetleg hamarabb elkoszolódik valamelyiktől a szűrő.
Olyan 1.4-es szívóbenzines autót is hajtottam tizenévig, ami gyárilag 98-ast kért. 95-ösből semmivel sem fogyasztott többet, leginkább ugyanannyit. (egy mai korszerű turbós benzinesnél talán lehet különbség, de egy réginél tutira nincs) Téli üzemben országúton 5.7-es hosszútávot autóztam, nyáron 4.8-5.2 között volt (előzések száma, széljárás, eső)
A diesel automata járművem gyári átlagfogyasztás 7.1. Ezt a városi 9.7 és azon kívüli 5.5 súlyozásából hozták össze. 11000km átlaga 6.0, a spritmonitoron rögzítem. Ennek ellenére az országút tényleg az 5-5.5 liter, a városi fogyasztás viszont mérhetetlen, iszonyú sok tényezőtől függ, főként napszaktól és útvonaltól (helyismerettől).
Ez a szélirány még viccnek is rossz. Amikor Németország végéig mentem, akkor nyilván nem visszafelé jöttem, hogy megforduljon a szélirány. Nem tudom, hogy lehetne és melyik szervet kellene rávenni, hogy komolyan vizsgálják ki a minőségét az itthoni kutakon kapható üzemanyagoknak, és bezáratnám, amelyik nem felel meg az előírásoknak. Miért csak vágyálom az, hogy pontosan ugyanolyan összetételű gázolajat tankoljak itthon, mint Németországban. Mert ott tényleg a legolcsóbb dízel minősége jobb volt, mint az itteni nitro dízel.
Esetleg a szerkesztőség utánajárhatna ennek a témának, hogy ki ellenőrzi a hazai benzinkutakat, és én úgy mennék ellenőrizni is, mint egy próbavásárló, és akkor nincsenek felkészülve az eseményre, szigorúan szúrópróbaszerűen. Szerintem rengeteg moslék minőségű üzemanyag sóznak ránk jó drágán.
Zárójelben annyit még, hogy a barátom Honda Civic 1.4 Sport, 1 éves autójával mentünk külföldre, itthon a síkságon alig ment a kis autó, Ausztriában egy nevenincs kúton tankolva úgy robogtunk át a hegyeken, hogy a barátom se hitte el, hogy így is tud menni a kocsija.
Engem sem érdekelne különösebben, ha nem én mértem volna. Mindig ugyanaddig tankolok, középállványon, nem tudsz tévedni, ennyit nem. Egyébként mindenhol (MNE, RO, PL, SK) jobban fogyaszt mint itthon, kivéve egy szerbiai tankolást, na ott azt a Lukoil-t nagyon benéztük:-(
A minap fordult bele a 100.000 km. a motoromba. Magam tettem bele mindet. Becsavarogtam vele egész Európát. Tök mindegy, minden országban ugyanannyit fogyasztott. Értsd: Törökországtól Skóciáig, Norvégiától Portugáliáig. Sosem értettem ezeket a városi legendákat, mert a társaságban motorozó, a tieédhez hasonlóan még karburátoros motorok gazdái is pont ugyanannyikat tankolnak.
Kérhetek én is egy magyarázatot?
1000-es sporttura motor, huszonéves, karbis. Itthon 6+-2dl az átlagfogyasztása.
Ausztriában, Szlovéniában a hegyekben bóklászva (gáz->fék->kanyar->gáz stb) 5.5 liter három egymást követő évben is. És teljesen véletlen mindig addig evett jól itthon, amig a kinti benzin kitartott…
Az üzemanyag minőségéhez:
(A ’90-es évek elejéig sokat autóztam, ma már csak 5-6 e km-t megyek.)
A régi üzemanyagokból többet evett ugyanaz az autó mint a maiból, mert:
1. Most jobb minőségű. (Állítólag Európa egyik legjobb finomítója van Mo.-n, legfeljebb a tarjálykocsiból egy trutyis tartályba folyik.
2. Amikor azt hitted, hogy a kocsid tankjába 10 litert tettél, az valóján csak 9 liter volt! Elvileg ez utóbbi már nem lehetséges.
Ezt a ” levezetést ” a szélirányról még nem hallottam érvként felhozni a szar honi üzemanyag ellenében,de meg kell mondjam ügyes …
Azért fogyasztottál kevesebbet, mert az uralkodó szélirány ellentétes volt. Rengeteget számít. Szinte mindenki átveri magát, hogy jobb üzemanyag van kint. Szerintem nincs, sőt, én itthon a commonrail D5 motorral pontosan ugyanannyit etetek meg a legolcsóbb és a legdrágább üzemanyagból is, a prémium nyálnak főként csak télen nagy hidegben van értelme. De azt is szokták még mondani, hogy a prémiummal nem kormol annyira. De, sajnos ugyanúgy kormol…
Igazat adok annak, aki az üzemanyag minőség fontosságát teszi az első helyre. Egy óriási szégyen, hogy ennyire átvernek bennünket itthon. Hol van a minőségellenőrzés, vagy az olajmultiknál beletörik a bicska? Németországba indultam ÖMV Maxx Motionnal, az autó 2143 cm3 diesel. 650 km-t mentem, 5,3 l/100 km-t mutatott a computer. Az üzemanyag ára 444,9.- Ft/l volt. Visszafelé egy kis falu nevenincs benzinkútján normál diesel-t tankoltam 1.23 €/l, ami 310-el számolva 381.- Ft/l. Az autópélyán oda-vissza 130-140 km/ó sebességgel közlekedtem általában tempomattal. A fogyasztás hazafelé 4,9 l/100 km volt. Ami a szégyen, hogy ott kb. 64.- Ft-tal olcsóbb a normál üzemanyag és jobb, mint a nálunk “csúcs” minőségnek számító kénmentesnek mondott diesel.
“A FEJLŐDÉS LEGNAGYOBB HÁTRÁLTATÓ EREJE; A MEGSZOKÁS !!! ” (Na meg Magyarországon a pénztelenség.)
Én vettem egy használt Lancia Y10-et 60ezerért, a valós fogyasztása 4,7 – 5,5 között változik.
Kényelmes, eddig megbízható, igaz nem túl biztonságos. Még minimum 5 – 7 évet el fog menni, mert kevés km. van benne…..Előző tulaj arra használta, hogy kijárt vele Németországba dolgozni……
Egy újonnan vásárolt 10 – 12 milliós hibrid ehhez képest mikorra fogja behozni az árát.
Egyrészt igazad van, másrészt viszont ki a fenét érdekel, hogy kb.fél liter eltérés (vagy legyen egy liter) 100km-en keletkezik? Aki autót tart fenn, az belekalkulálja azt a plusz-mínusz egy két ezrest…nem?
Ettól függetlenül én is elviselném már ha a Priusban ülhetnék…:-)
Ha az ADAC-nál is olyan “hozzáértők” dolgoznak mint a VW-nél, akkor nem csodálkozom az eredményen. 😀
Ha, már a gyári és a valóságos fogyasztás a téma… 🙂
http://a5.hu/auto/fogyasztasi-rekordot-allitott-fel-toyota-prius-nordschleifen
Gondolom a laborkörülményekből kihagyták azt, hogy a hybridek a saját tömegük lassulását visszatermelik, ezért lett a Toyota Prius +78%-os. Az enyém 4,5l fogyasztással ment 3,5 éven keresztül Budapesten és vidéken is, összesen 60.000 km-t. Ennyit a csodálatos elméleti labormérnökök realitásáról.
Üdv! 🙂
Ez az egyik legnagyobb takarékossági hiba! A “tojást” ki kell venni és lendületesen, viszonylag rövid ideig kell gyorsulni induláskor, majd statikus sebességgel kell közlekedni. A megállás pont fordítva; semmi gáz és hosszan kigurulás, gyak. fék nélkül.
Így a gyári 8,5 l helyett 6-6,5 l jön ki városban.
Én meg azt mondanám,hogy a reális fogyasztást 10 ezer km megtétele után lehet lemérni! A Renault 1,4 benzines, a Toyota 2.0 D és a Ford 1,4 benzines szgk a gyár által adott vegyes fogyasztásnak megfelelt. A három esetben nem csalódtam. Annál inkább meglepett a W 1,3 II-es típusú benzines gépkocsi, amely 20-30% többet fogyasztott, igaz ez az autó még a karburátoros időszakban volt. Az üzemanyag megválasztással és a gumikkal 0,5 liter üzemanyagot is lehet nyerni 100 km-en.
Én mikor nézem a hivatalos fogyasztási adatokat,amiket a gyár ad meg, akkor megfelezem a városban és az országúton megadott értékek közti különbséget, és azt hozzá adom az országúti adathoz,még rá számolok kb 3-5 decit. Ez a számítási mód általában megadja a reális vegyes fogyasztási értéket.
Én csak egyet tudok erre mondani, hogy le kell nullázni az utazási km számlálót, tele tankolni, és mielőtt teljesen kifogyna, megnézni, hogy mennyit ment az ember vele. Én a 105 lovas Skoda Octaviámmal 2005-ös, 1.9 Tdi Budapesten belül kb. 900-950 km-t tudok menni egy tank gázolajjal, aminek 50 l-es a kapacitása. Ebből ki lehet számolni, hogy mennyire elég az üzemanyag. Nekem a computer szerint 5.5 és 6 l között mozog a fogyasztás, de nagyon sok függ az üzemanyag minőségétől is. Én a dízelből mindig a legjobbat tankolom a kagylós kúton, de Németországban ugyanennél a cégnél a sima dízelből kevesebb volt a fogyasztás, városi és országúti tempónál 4,7-re esett a fogyasztás a komputer szerint. Én szívesen hiszek a gyártó által megadott fogyasztási értékeknek, mert ott jobb minőségű az üzemanyag. És ez a kulcsa mindennek.
Véleményem szerint semmi értelme az ilyen teszteknek. Nem tudok 2x végigmenni ugyanazon az úton, ugyanolyan körülmények között. Mindig van egy kis eltérés. Természetesen a “labor” körülmények közötti tesztelés a legértelmetlenebb, de valamilyen adatot csak meg kell adni a gyártóknak. Én ezt névleges, irányadó adatnak tekintem, de nem szentírás. Szerencsés körülmények között nekem sikerült már a saját Priussal a megadott érték (3,9l/km) alatt is teljesíteni. De egy korábbi V6-os benzinmotoros Lagunával 10-20l között sikerült megetetni 100km-en ezer dologtól függően, de leginkább a jobb lábamtól… A véleményemet továbbra is fenntartom; hibridet laborban nincs értelme tesztelni, mert nincs lejtő, nincs fékezés, nincs motorfék. Ha meghaladsz egy sebességet, bekapcsol a benzinmotor is, s onnantól kezdve A Priusnál egy 1,8-as benzinmotor fogyasztását mérik a teszt során.
mobilk: sajnos reális a hibridek “alulméretezett” gyári fogyasztása ezt gyakorlatból mondom. Volt szerencsém tesztelni egy Yaris HSD 1.5 autót vegyes körülmények között vásárlási céllal és megpróbáltam kihozni belőle a 3,5 literes gyári értéket, de a leg óvatosabb vezetéssel sem tudtam 4,8-5.0 liternél jobbat produkálni és ez elég nagy csalódás egy ilyen drága autó esetében. Úgy próbáltam használni, hogy az eco vezetés kijelző ne is a zöldben legyen, hanem mindig a lehető legalacsonyabban. Ebben az esetben sokszor előfordult, hogy indulásnál erősen feltartottam a sort a cél érdekében, de nem vezetett eredményre még az ilyen “tojás a pedál alatt” vezetési stílus sem. Ez van!
fogyasztás anyi ahogyan megyunk nékem az uj Elantran kombinált 5.9l/100km valoság 5.5l/100km ig !
Inkább vettek volna lélegeztető gépet belőle igaz?
La-bo-ra-tó-ri-um
Ösz-sze-ha-son-lít-ha-tó-ság
Nem lazázás, kerekítgetés, hanem fegyelmezett mérés.
A spritmonitor ebből egyiknek sem felel meg.
Teljesen felesleges volt 345 autóval elcseszni többszáz liter üzemanyagot több év alatt! 🙁
Ezen az oldalon sokkal pontosabban be lehet lőni:
http://www.spritmonitor.de/en/
A hibridek fékezéskor, motorféknél és lejtmenetben töltenek a leghatékonyabban, s ha az aksiban van szufla, akkor tud fogyasztás nélkül, csak az elektromotorral közlekedni. Ezeket, ebben a formában nincs értelme tesztelni. A 70-80%-os “túlfogyasztás” pedig nem reális a normál használathoz képest.
Akár tetszik, akár nem, ez az egyetlen lehetőség az egzakt összehasonlításra. Ha valaki nem szentírásként kezeli, hanem szimpla összehasonlítása alapként, ha nem tényként értelmezi, hanem pl. arányosítja egymáshoz az elérhető fogyasztásokat, akkor nem fog csalatkozni.
Az általad említett BMW motor is 3literes, csak éppen 3db turbóval van töltve.
Azért a Volvo, meg a sok hibrid fan miatt agyon hype-olt prius is kitett magáért.. De úgy mellékesen, én nem látok realitást a gyári adatokban. Ha saját márkámnál maradok: múltkor voltam a BMW szalonban és volt egy gyönyörű szép x5M50d beleültem körülnéztem (azt még szabad 😉 ) elolvastam a specifikációt és városon kívül 6,7 litert írnak.. na ez hülyeség, mert még egy 3 literes dízelnek is 7,7-8.8 liter a fogyasztása, akkor egy 5 literes kifejezetten sport célra gyártott motornak hogy lenne 7 liter alatt??