Szentgotthárdon már készül az új, háromhengeres Opel motor

Gyárlátogatás az Opelnél Szentgotthárdon, ahol már az új háromhengeres is készül

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Az Opel szentgotthárdi Flex üzemében a termelés oroszlánrészét az új motor fogja kitenni. Megnéztük, hogy készül.


Az Opel szentgotthárdi gyáravatójára menet, a 8-as főút Vas megyei szakaszán szinte egymást érték az útépítések. Dános András, az Opel Magyarország PR igazgatója szabadkozott a megnövekedett menetidő miatt, pedig nem volt az Insignia konvojban ülve rossz dolgunk. A hivatalos átadó előtt az újságírók ugyanis megnézhették, hogyan készülnek a turbós háromhengeresek és azt is megtudtuk, mire föl az útépítés. Tavaly már megmutatta az Opel, hogy fog készülni a kis motor, sőt a kollégák kézzel össze is rakhattak egyet. Most viszont már sorozatban készül a motor, olyannyira, hogy megrendezték az gyári ünnepséget is.
Hirdetés


Az előszéria jól sikerült, annyira, hogy az év végéig már több mint 10 ezer példány fog készülni az 1,0 literes 115 lóerős háromhengeresből. Ez a darabszám azonban elenyésző, hiszen a gyártás jövő évi felfuttatása után, 2016-ra évi egymillió motor fog az Opel szentgotthárdi üzemében készülni. Tavaly a gyár két üzemegyesegében összesen 354 ezer motort építettek. Kenyeres Gyula, a Flex motorgyár termelési igazgatója az alapoktól kezdve magyarázta el a gyártási folyamatokat. A tévedést kizárandó a Flex itt nem az EcoFlexre utal, hanem arra, hogy az összeszerelés dinamikusan változtatható a piaci igények szerint. Többfajta, egymástól akár jelentősen eltérő felépítésű motor és motorváltozat készülhet így egy helyen, egy időben.

Az egyik üzemben még mindig nagy számban készülnek a régebbi Opelekből jól ismert FAM motorszéria tagjai. Az 1.6-os 16 szelepes 115 lóerős és az 1.8-as 140 lóerősök az Euro 5 normát teljesítik, ezért az Euro 6 bevezetésével kiszorulnak az európai piacokról, de a világ más részein még használni fogják őket. Helyüket az Astrákban és az Insigniában már szintén évek óta használt turbósok és a SIDI motorgeneráció legújabb tagjai váltják. Ha végignézzük az Opelek motorkínálatát, akkor elsőre kicsit zavarosnak tűnhet az egymást teljesítményben fedő erőforrások választéka, de ez nem véletlen. A cég - természetesen a mindenkori környezetvédelmi előírásoknak megfelelően - úgy alakítja kínálatát, hogy abban a "hagyományos" motorok is lehetőség szerint megmaradjanak. Sok vásárló ugyanis még ma is ódzkodik a downsizing jegyében turbósított, kis hengerűrtartalmú motoroktól, ez alól ráadásul néhány flottaüzemeltető sem kivétel.

A Szentgotthárdon gyártott új egyliteres motor lehet az, ami az Adamnak adhat végre egy kis plusz erőt, amit többen hiányoltak belőle. Ez a motor lesz várhatóan a hetekben leleplezett új, az E szériás Corsa nyugat-európai húzóváltozata is. A motor oldalán látható szabad tárcsákra segédberendezések csatlakoznak, amiket a beszerelés előtt építenek csak rá. Láncos vezérlésű, a lánc belül fut, olajban. A gyártók egyre inkább térnek vissza a régi megoldáshoz, azaz azt felhasználva és újragondolva próbálnak minden kellemtelen vibrációt kiszűrni. A kis egyliteresben épp ezért van kiegyensúlyozótengely is. 170 newtonméteres nyomatéka majdnem akkora, mint a korábbi 1.8-as szívónak, így az a kérdés is felmerült több kollégában, hogy az újabb benzines- és dízel motorok vajon száműzik-e a velük közel azonos teljesítményű régebbieket. A fentebb már érintett témában Kenyeres Gyula úgy fogalmazott, hogy még nem tudni, mi lesz a sorsa például a 2,0 literes turbós benzinesnek, hiszen az 1.6-os teljesítményben ott van a nyakán, mindezt kedvezőbb emisszió mellett. A dízelek közül a nem is olyan régi, biturbós kétliteres estében például értelmetlen lenne nem továbbfejleszteni az Euro 6 teljesítésére. Gyengébb változataitól viszont a legtöbb modellben átvehetné a stafétát az újabb 1.6-os.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-helyettes a gyártásindító ünnepségen elmondta, hogy a kormány és az Opel megállapodása értelmében Szentgotthárd jobb ellátottsága érdekében építik a 8-as utat. A kapaszkodósávokkal, a helyenként kétszer két pályás úttest megépítésével a magyar állam javítja az Opel gyár jobb megközelíthetőségét és ellátottságát. Joachim Koschnicke, az Opel alelnöke méltatta Szentgotthárdot a cégen belüli kulcspozíciójáért. Tavaly a Flex üzemet egy 130 millió eurós befektetéssel kibővítették, nemsokkal a megnyitása után, hogy helyt tudjon adni a kis egyliteres gyártásának is. Elárulta, hogy az Opel 2018-ig tervezett 17 új motorjából többet is nálunk fognak gyártani.

Bár autógyártás a régi Astra és alig 4000 Vectra B összeszerelése óta itt nem folyik, a GM motorgyárai között fontos a szentgotthárdi. Ez a pozíció azonban nem járhat előjogokkal, a gyártási költségek versenyében a többi, külföldi gyárral folyamatosan meg kell mérkőzni. Épp ezért nagy elismerés a nagyszériásnak várt motor befogadása, mert a munka magas minőségét már nincs nagyon hova fejleszteni. Ettől függetlenül folyamatosan arra ösztönzik a dolgozókat, hogy a napi rutin alapján új ötletekkel tegyék hatékonyabbá a saját munkafázisaikat. Ezért cserébe a nyereségből részesedést kapnak, hosszabb távon meg biztosítható a gyár jövője, igaz a nagy üzleti döntésekben a politikai és gazdasági környezet is erős faktor.

Az Opel célja nem más, minthogy pár éven belül ne legyen veszteséges a működése. A Flex motorgyár fokozatos felfutásának eredményeként több mint 400 ezer motor fog idén elkészülni, de jövőre már félmillió feletti mennyiséget irányoznak elő. Több mint 500 új dolgozót vettek fel, de még ugyanennyien kellenek az új motorok előállításához. Mindeközben az Opel hazai újautó eladásai is növekednek. Koncz Gábor, aki értékesítési igazgatóból lett ügyvezető igazgató, nagyon jól tudja, hogy mik azok a feladatok, amik előttük állnak, hogy a Chevrolet kiesésével felszabaduló vásárlóerőt is kiaknázzák. Az elmúlt évek nagyobb dobásai után, mint a rendőr Astrák, most elsősorban a flottavásárlókra koncentrálnak. Az év első félévében 68 százalékos emelkedést tudtak elérni, ami a piaci átlag jó kétszerese. Az ügyvezető nem győzte kiemelni, hogy a többi márkától eltérően még ma is relatíve magas a magánsárlóik száma.

Az Opel az elmúlt évtizedekben állandó szereplője volt a hazai autóséletnek. A rendszerváltás után első nyugati gyártóként hoztak létre gyárat, így kedvelt importmárkából "magyar autóvá" lett az Opel. Bár autót nem, de motort annál inkább gyártanak, és remélhetőleg még többet is fognak. Az új motorok meg ha minden jól megy, a mostaniaknál könnyebb autókba fognak belekerülni, így a General Motors egyetlen megmaradt európai márkáját érő legfőbb kritikának elejét tudnak venni a sorra következő generációváltásokkal. A 115 lóerős, háromhengeres magyar motorral hajtott Adamot és Corsát, ha szerencsénk van, még idén tesztelhetjük.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.29. at 05:27
    Permalink

    Gratulálok!!! Csak azokat a Ladákat kellett 100ezernél generálozni, amiket elhanyagoltak és széthajtottak. Az én 2107-es ezeröcsimet 216ezerrel adtam el…nem volt generál… egy kicsit ette az olajat, de 7,5 litert fogyasztott 90-100-as tempónál. Szerettem.
    Üdv.: Egy suzukis

  • 2017.10.29. at 05:27
    Permalink

    Húhaaa, akkor nézd meg a céges Suzuki Ignis-eket, 400ezer km feletti futásteljesítménnyel, gyári lánccal, gyártó nem ír elő cserét, a lánc a motor élethosszra van tervezve, tökéletes mindegyik!!!! Elfelejtetted hogy a zsigákat meg a nagypolákokat 100ezernél teljes motor generálra kellett vinni!

  • 2017.10.29. at 05:27
    Permalink

    Nem okoskodsz, csak nem tudod, hogy az ECOTEC motorokat NEM végig szíjas megoldással szerelték.
    A családban van egy 2003-as ECOTEC Corsa, ami biztosan láncos, mert -ahogy már említettem -át is ugrott már egyszer.

    A hidegen elégtelen olajzású hidrotőkék csettegő hangját nem tévesztem össze a bármikor alapjáraton is csörgő lánchanggal.(Volt egy A Corsám, ami hidegen csettegett, főként télen. A hallásom nem rossz, a szakmám miatt sem…) Apám, aki mindig saját kezűleg szerelte a Ladát, nem épített bele Moszkvics láncfeszítőt. Ez van.
    Nézz utána az ECOTEC-kérdésnek, mert nem a TWINPORT volt az első “újkori” nyaklánccal szerelt csoda!

    Köszi, hogy elolvastad!
    Üdv.: Gábor

  • 2017.10.29. at 05:27
    Permalink

    Na, most tényleg nem okoskodni akarok, de az ECOTEC széria végig szíjas motor volt. Az indítás utáni hangokat a hidrotőke adja. Az OPEL esetében a TWINPORT volt az első újkori láncos motor!
    Egyébként azokon a Ladákon (Zsigulikon) amelyen a lánc 100.000 Km.-nél többet kibírt, biztosan átalakították a 412-es Moszkvics láncfeszítő görgőjére a láncvezető bakelit csúszkát. (ezt az csúszkát pedik a jófajta multiszuper olaj ette meg)
    Na jó éjt mindenkinek.
    Skoda Favorit 136L-t hajtottam vagy öt évig, és a családban több is volt. Az a rövid lánc a megfelelő olajjal, normálisan hajtva a kocsit nem okozott problémát. És azt a kurta láncot szokás volt cserélni a problémamentességhez. De ez a Ladákra is érvényes volt abban az időben.

  • 2017.10.29. at 05:27
    Permalink

    Attól, hogy nem vagyok elég idős (mondjuk nem értem, honnan veszed ezt, másrészt meg hogy mit számít?), az Opelek vezérlése nem lesz erősebb, és ugyanúgy szólni fognak a láncok.
    (Apám 1979-es 1200-as Ladáján sohasem szólt a lánc a több, mint 200ezer km alatt. Egyszer volt cserélve, de kicsit olcsóbb volt hozzá a szett, mint mondjuk az Opelhez)
    Ezzel szemben van a családban egy C Corsa. Még 50 ezernél sem járt, mikor elkezdett hangosan csörögni a lánc…Még jó, hogy visszahívták a tipust(ezt az autót is) Egyszer csak átugrott a lánc, a még 100ezret sem futott motoron.
    Mondanom sem kell, milyen költségekkel járt a javítás.
    Legalább az anyagot belerakhatták volna a csodás minőségű modern hi-tec autókba. Bár nem az a cél, hogy sokat kibírjanak hiba nélkül…

  • 2017.10.29. at 05:27
    Permalink

    [i]“Ha nem “felejtették” volna el duplaláncosra és erősre gyártani, még bírna is annyit mint a régi KGST autók vezérműlánca.”[/i]

    Én még emlékszem a Ladák állandó lánchangjára, a százezret sem kibíró láncokkal, az értelmetlenül megkotló és gyakorlatilag menetképtelenséget okozó vezető csuszka törésekkel és pl. a 136-os Skoda motor állandó vezérműlánc gondjaira (még a Favoritban is ez a blokk szolgált). Szerintem nem vagy elég idős ahhoz, hogy ezt így kijelenthesd. 🙂

  • 2017.10.29. at 05:27
    Permalink

    Jó dolog a vezérműlánc, azonban ha meghallgatjuk pl. az Ecotec motorral szerelt Corsa és Astra motorját, csúnya hangok ütik meg a fülünket. Legalább indításnál szörnyen csörög sok autó vezérlése. Vissza is hívták a C Corsa 1.0 szériát, de nem lehetett vele mit tenni. Át is ugrik a lánc egy-két autón…
    Ha nem “felejtették” volna el duplaláncosra és erősre gyártani, még bírna is annyit mint a régi KGST autók vezérműlánca.
    Hajrá fogyasztói társadalom!

Vélemény, hozzászólás?