Hétesélyes: vajon melyik modell lesz az Év Autója 2017?

November vége óta tudjuk, hogy mely 7 modell került az Év Autója díj döntőjébe - az összesen 39 jelöltből. Az 58 tagú zsűri - a modellek között egyenként 25-25 pontot elosztva - közülük választja ki az Év Autóját, amit majd március 6-án, a Genfi Autószalon nulladik napján ismerhetünk meg. Érdekesség, hogy a leadott szavazatokat helyben összesítik, így maguk a zsűritagok, illetve a fináléba jutott márkák is az újságírókkal együtt izgulhatják végig, hogy vajon mely modell viselheti majd az Év Autója 2017 kitüntetést.
A mezőny erős és érdekes. Mint minden évben, idén is egy komoly elismerés már maga a döntőbe jutás is. Az alapból hátul hajtó, a 2,9 literes (510 LE), Ferrari eredetű biturbó motorral szerelt Quadrifoglio csúcsváltozattal különösen izgalmas Alfa Romeo Giulia nagy várakozás volt, ugyanakkor az Év Autója díj szempontjából oly nagyra tartott innováció hiányzik belőle. Inkább egy klasszikus „driver’s car” szedán, amit persze nyugodtan lehet szeretni.
Innovációból sokat a Citroën C3 esetén sem kapunk sokat, ha csak azt nem, hogy ez az első modell, ami gyári fedélzeti kamerát kínál, amivel nem csak készíthetünk fotókat és videókat menet közben, azokat GPS koordinátákkal ellátva meg is oszthatjuk a csatlakoztatott okostelefonunk segítségével. Ugyanakkor tekinthetjük azt is értékes újításnak, hogy hagyományos elemekből építkezve mennyire jópofa, egyben szabadidőautós jegyekkel is felvértezett, komoly személyre szabhatóságot kínáló kisautót építettek a franciák.
Már-már önvezető autó a Mercedes-Benz E-osztálya, képes dugóban araszolni, sávot tartani, vészfékezni, mégsem ezekért szerethető leginkább a Mercedes nagyautója. Hanem azért mert elképesztően kifinomult és csendes, akár acélrugóval is kényelmes és egyben jól vezethető, kombijával hatalmas csomagterű. Vadonatúj, mindössze 2,0 literes dízelmotorjával hihetetlenül takarékos, de persze menni is tud rendesen; van E 63 AMG kivitel is, 4,6 másodperces 100 km/órára gyorsulással.
A Nissan Micráról egyelőre annyit tudunk, hogy az először a Párizsi Autószalonon látott újdonság elképesztően izgalmas és vagány. Sok sofőrsegédet is alkalmaz, a kisautók körében komoly arzenálnak számít a sávelhagyásra figyelmeztetés, a ráfutásgátlós és gyalogosfelismerős vészfékrendszer, a körkamerás parkolóasszisztens és a táblafelismerő, valamint a holttérfigyelő rendszer is. Ugyanakkor egyelőre hiányoljuk az izgalmas formához illő temperamentumú motort, igaz, a Nissant ismerve aligha fog az elmaradni.
Ami viszont nyerheti az izgalmassági versenyt, az a második generációs Peugeot 3008. Olyannyira jópofa, olyannyira egyedi a ma már szinte unalmas SUV-kategóriában, hogy simán meggyőzheti a zsűritagokat, ahogyan azt tette két évvel ezelőtt a vele közös (EMP2) moduláris padlólemezre épülő 308-as is. Igaz, ahhoz képest sok újdonságot nem hoz, ellenben úgy hírlik, hogy a 3008-ból elődjéhez hasonlóan lesz hibrid is, ráadásul konnektoros tölthetőséggel is.
Ha már hibrid, döntős a Toyota C-HR is, ami a negyedik generációs Prius ultratakarékos hajtásláncával is elérhető. Viszont egy jóval izgalmasabb forma, igaz, kisebb méretekkel. A C-HR a kisméretű crossoverek körében próbál szerencsét. Sikert jósló modell, még akkor is, ha nemzetközi bemutatóján 1.2-es benzinmotorjával annak turbófeltöltése ellenére is erőhiányosnak mutatkozott. De itt úgyis a hibrid a lényeg. Az a hibrid hajtáslánc, ami bár a Prius IV-gyel nem jutott be az Év Autója döntőjébe, ám a világ legjobb termikus hatásfokú benzinmotorját alkalmazza.
A hetedik Év Autója esélyes modell a Volvo S90/V90 modellpár. Tavaly a velük közös alapokra épülő XC90 nem vészes lemaradással második helyen végzett, ami ugyan nem zárja ki, hogy idén nyerjen a Volvo nagyautó-párosa, de azért erősen kérdésessé teszi. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy az S90-nek és főként a kombi V90-nek olyan egyénisége és zamata van, hogy győzelmük sem zárható ki. Bár csakis négyhengeres motorokkal kaphatók, van benzines, vezérelten, egy nyomástárolóban őrzött levegővel is megpörgetett turbós dízel és hibrid hajtásláncú is, továbbá összkerékhajtással is elérhetők.
Mi lesz a győztes?

Szerintem lehetetlen megmondani. El kell ismerni: az idei év felhozatala erősnek mondható, véleményem szerint a hét döntős egyaránt esélyes a kitüntetésre. Bár az Év Autója díj egyik fontos kritériuma az innováció, volt azért már olyan győzelem, amikor a stílus többet ért, mint a technika (gondoljunk például a Fiat Panda 2004-es címére). Ha lenne a döntőben Prius, én a 2005-ben második generációjával díjat nyert modellnek ismét jó szívvel adnám a díjat, hiszen nálam az év legtakarékosabb, legjózanabb tesztautója volt, ugyanakkor nagyon kényelmes és tágas is. Engem megvett. Ugyanakkor tudom, hogy a vevők többségének ma SUV/crosover kell, ezért aztán telitalálat lehet a Prius hajtásláncával rendelhető C-HR. Ugyanakkor drukkolok egy kicsikét az egyedi C3-nak, a szintén izgalmas 3008-nak, de még a nagyméretű Volvóknak is. A kollégákat megkérdezve még egy voksot kapott a C-HR. Bondor Tibor érvelése a következő: „Középkategóriásnál nagyobb autó 1990, vagyis a Citroën XM óta nem nyert Év Autója díjat, és szerintem idén sem fog. Pedig én bátran odaítélném az új E-osztálynak, legalábbis a jelenlegi döntős mezőnyből. Igazán impozánsak a 90-es Volvók is, de nem olyan kifinomultak, mint a Mercedes. Szívdöglesztő az Alfa, de ezenkívül mást nem tud felmutatni, műszakilag ugyanúgy nem hoz érdemben újat, mint a Citroën C3, a Renault Clión alapuló Nissan Micra, a Peugeot 308-ra épülő 3008 és a Prius technikát hordozó Toyota C-HR. Ám utóbbi nem csak divatos SUV, de ráadásul még környezetbarát hibrid is, így szerintem ő lesz a befutó.”
Továbbá még fél-fél szavazat a C-HR mellett a Peugeot 3008-nak is Hamvas Tamás vélekedése szerint is: „Minden az SUV-król szól mostanában, de vannak annyira jók, hogy akár Év Autójának is azt válasszanak? Nem lennék meglepődve, a Peugeot 3008-nak jó szívvel adnám a díjat. Igaz a technika már ismert a 308-ból, ami már nyert is, a körítés most annál is komolyabb. A Toyota C-HR is nyerő technikával dolgozik, már ami a hibrid verziót illeti. Hely nem sok van benne, és leginkább divatos, fiataloknak szóló autónak tartom, a hardver miatt igencsak esélyes. Szeretném, ha a Giulia nyerné, de a Quadrifoglión kívül nehezen értékelhetők az alapmodell újításai. A kisautók közül egyelőre a Micrához nem volt szerencsénk, a C3 túl sok újat nem mutat fel, egyszerűen nagyszerű megoldásai viszont könnyen dobogó közeli pontszámhoz juttathatják. A két nagy közül az E-osztályt tartom esélyesnek, igazán kifinomult és jól átgondolt, végletekig precíz autó. Akkora meglepéseket az utóbbi időben viszont egyik sem okozott, mint az SUV-k, így gyanítom, hogy közülük lesz a befutó.”
Bizonyára a zsűritagok is fognak bőséggel agyalni, hogy miként szórják el 25 pontjukat, a végeredményt pedig tényleg csak március 6-án kora délután fogjuk, illetve fogják megismerni, addig még az előző évben nyert Opel Astra K-é a kitüntetés.