75 éves Dr. Anisits Ferenc, a BMW dízelmotorjainak atyja
Dr. Anisits Ferenc Szolnokról indult, s a BMW legjelentősebb mérnöke lett
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Ma 75 éves Dr. Anisits Ferenc, akinek a BMW remek dízelmotorjait köszönhetjük. Életútja, mondásai és anekdotái egyaránt érdekesek.
Dr. Anisits Ferenc igen sokat hozzátett a BMW mai márkaképéhez, hiszen ma a bajor márka modelleit túlnyomórészt a kínálatukban 30 évvel ezelőtt, a magyar fejlesztőmérnök-menedzser által meghonosított dízelmotorokkal vásárolják
Elmondása szerint annak idején egy fejvadász kereste meg, anélkül, hogy tudta volna, melyik cég érdeklődik iránta. Anisits nem véletlenül került a hatékony és sportos dízelt fejleszteni tervező bajor konszern látóterébe: a Magyarországról 1964-ben távozó szakember akkor már számos nyugat-európai nagyvállalatnál dolgozott különböző járművek, mezőgazdasági gépek, hajók, teherautók, autóbuszok és személyautók dízelmotorjainak fejlesztésén és gyakorlati tapasztalatait cikkekben, tanulmányokban is megfogalmazta, miközben kitűnő minősítéssel doktorált le a braunschweigi műszaki egyetemen.
Anekdoták, mondások Dr. Anisits Ferenctől
Anisits Ferenctől egyszer azt kérdezte egy újságíró, nem volt-e hátrányos pályafutására a magyar származás, amire így válaszolt: „Nem! Nem az számít, hogy honnan jövünk, mert az irány, amit választunk, határozza meg, hová fogunk érkezni.”
A csapatával fejlesztett első BMW dízelmotort 1983-ban mutatták be: a 115 lóerős, turbófeltöltős és örvénykamrás rendszerű, soros hathengeres a BMW 524td-t hajtotta. Két évre rá készen volt a BMW dízelmotorok első atmoszferikus kivitelű (köznyelven: szívó) változata a BMW 324d-ben, 86 LE teljesítménnyel. Anisits vezetésével 1987-ben elkészült a digitális dízelelektronika, az első dízelmotorok számára kifejlesztett elektronikus motorszabályzás, amely az 524td és a 324td modellekben jelent meg. 1991-ben jött a soros hathengeres dízelmotorok második generációja, 1994-ben pedig a BMW első négyhengeres dízelmotorja: a soros hathengeres erőforrásból származtatott, 1,7 literes konstrukció a BMW 318tds-ben 90 lóerőt teljesített. Két évvel később már a luxusautó 7-es BMW-t is kínálták dízelmotorral, 1998-ban pedig bemutatták a négy- és hathengeres dízelmotorok új generációját: hengerenként négyszelepes technika, elektronikus szabályzású, változó geometriájú turbó, 136 LE teljesítményű négyhengeres konstrukció, első ízben közvetlen befecskendezéssel és magasnyomású szivattyúval. Az új hathengeres motor pedig, első alkalommal common-rail közvetlen befecskendezéssel, 184 LE teljesítményével a világ legerősebb személyautó-dízelmotorja volt akkoriban. Nem sokkal maradt el ettől teljesítményben az egy évvel később bemutatott, első biturbó feltöltésű és majd’ négyliteres, V8-as BMW dízel, amely a 740d-ben kapott helyet.
Anisits Ferenctől egyszer azt kérdezte egy újságíró, nem volt-e hátrányos pályafutására a magyar származás, amire így válaszolt: „Nem! Nem az számít, hogy honnan jövünk, mert az irány, amit választunk, határozza meg, hová fogunk érkezni.”
- „A tanulás olyan mint az ár elleni úszás. Amint abbahagyjuk, visszasodor az áramlás.”
- „Az élet olyan, mint a kerékpározás. Aki abbahagyja a pedálozást, lezuhan a kerékpárról.”
- „Az irigység az elismerés legőszintébb formája.”
- „Ha az előttem haladó nyomában járok, sohasem tudom megelőzni.”
- „Aki egy helyben topog, annak nem nő fű a lába alatt.”
Kereken 30 évvel ezelőtt, 1983-ban jelent meg a márka első dízelmotorjával a BMW 524td. Ma elképzelhetetlen lenne a sportos bajor márka gázolajos motorok nélkül
A Dr. Anisits által vezetett dízelfejlesztő részleg 2002-ben elnyerte az „Év legjobb BMW csapata” kitüntetést a cég fő tulajdonosai által alapított Quandt Alapítványtól. Dr. Anisits Ferencet Steyr városa kitüntette a helyi ipar fejlesztésében végzett eredményeiért, Szolnok pedig díszpolgárává avatta. Anisits ugyanakkor az eddigi legnagyobb szakmai kitüntetésének az Ernst Blickle díjat tartja, amit 1995-ben kapott meg, eddig egyedüli magyarként. A szakmában a legrangosabb innovációs díjnak tekintett elismerés értékelése a követezőképpen szólt: „Kiemelkedő úttörő érdemeinek méltatásaként az elektronikus szabályozás a dízel személyautóknál történt világszerte első sorozatgyártásának bevezetéséért”. A kétévente odaítélt díj a kiemelkedő tudományos munkáért jár és 100 000 eurós pénzjutalmával az egyik legmagasabb összeget adó egyéni kitüntetés. A díj rangját mutatja, hogy azt a BMW csoport részéről eddig még egy valaki nyerte meg 2003-ban: Joachim Milberg professzor, aki 1993 és 1999 között a BMW igazgatótanácsának tagja, majd 2002-ig elnöke volt, azóta pedig, a mai napig, ő a cég felügyelőbizottságának elnöke.
A nyugdíjas Dr. Anisits jelenleg Ausztriában, Bad Hall-ban él, ma 75 éves. Isten éltesse!
Pár kérdés Dr. Anisits Ferenchez
- Mit tartott a legnagyobb kihívásnak, amikor elkezdett dolgozni a BMW-nél?
Azt, hogy mint a személyautók terén tapasztalatlan, gyakorlatilag az utcáról toborzott vezetőként a többnyire osztrák munkatársakból olyan csúcsteljesítményre képes csapatot formáljak, amely a BMW-vásárlók igényeinek megfelelő dízelmotorokat fejleszt.
- Mikor ébredt rá Ön és csapata, hogy az Önök által fejlesztett motorok forradalmi változást jelentenek majd?
Már a második dízelmotor-generáció tervezésének elkezdése előtti nagy belső viták után, amikor a felsővezetést meggyőzve sikerült a véleményemnek érvényt szerezni. A döntés az volt, hogy nem fogjuk a konkurencia dízelprogramját utánozni és szívómotorokat különböző hengerszámban kifejleszteni, hanem a „sportos dízelt” feltöltött formában fogjuk megvalósítani. A döntés későbbi eredményét és a forradalmi változást a szakmai folyóiratok címlapján olvashattuk. A legemlékezetesebb az Auto Bild 1991. decemberi számának dízel és benzines BMW-ket összehasonlító tesztje volt, a következő címmel: „99% BMW, 1% dízel”. Ez volt az áttörés. Ezt az újságot megőriztem.
-Mik a legkedvesebb emlékei a BMW-s időkből?
A harmadik dízelgenerációt Felső-Ausztriában mutattam be a szenior menedzsmentnek, az egyes részlegek vezetőinek. Összehasonlításként minden jelentős konkurencia autóját felvonultattam, ezeket két napig teszteltük. Az összefoglaló értékelést a fejlesztési vezető foglalta össze: „Ezzel a programmal a BMW óriási versenyelőnyre tesz szert. Anisits úr küzdelme a dízelmotor házon belüli ellenzőivel szemben ezennel véglegesen, a dízel javára eldőlt.” Ezek után a cég saját repülőgépével Münchenbe repültünk, igen jó hangulatban. Ott, a „Négyhenger” falai között már más döntésért küzdöttünk együtt, méghozzá a dízelmotoros versenyautó sikeres startjáért a Nürburgringi 24 órás versenyen. Nemcsak a vitában, de a versenyen is nyertünk. Rózsaszínű felhőkön repültem akkoriban. Feleségem sejtelmesen megkérdezte: „Szerelmes vagy?” Nem, válaszoltam, de hasonló érzésem van, mint az első szerelemnél.
Szintén kedves emlék, hogy Eberhard von Kuenheim, a BMW akkori igazgatótanácsi elnöke és Burkard Bovensiepen, a BMW Alpina tulajdonosa, valamint újságírók társaságában a Genfi Autószalonon beszélgettünk. Valaki feltette Kuenheimnek a kérdést: „Miért éppen Dr. Anisits lett a BMW dízelfejlesztésének vezetője?” Kuenheim az ö megszokott, csendes, precíz stílusában válaszolt: „Dr. Anisitst egyszerűen kitaláltuk.” Ez a rövid válasz két információt tartalmazott: Olyan valakit keresett, aki szakember, csapatépítő, menedzser, ugyanakkor küzdőképes a belső dízelellenzőkkel szemben. Természetesen teljesült ez a terve is, Anisits küldetése az ő által előre programozott sikerrel járt...
- Mit tartott a legnagyobb kihívásnak, amikor elkezdett dolgozni a BMW-nél?
Azt, hogy mint a személyautók terén tapasztalatlan, gyakorlatilag az utcáról toborzott vezetőként a többnyire osztrák munkatársakból olyan csúcsteljesítményre képes csapatot formáljak, amely a BMW-vásárlók igényeinek megfelelő dízelmotorokat fejleszt.
- Mikor ébredt rá Ön és csapata, hogy az Önök által fejlesztett motorok forradalmi változást jelentenek majd?
Már a második dízelmotor-generáció tervezésének elkezdése előtti nagy belső viták után, amikor a felsővezetést meggyőzve sikerült a véleményemnek érvényt szerezni. A döntés az volt, hogy nem fogjuk a konkurencia dízelprogramját utánozni és szívómotorokat különböző hengerszámban kifejleszteni, hanem a „sportos dízelt” feltöltött formában fogjuk megvalósítani. A döntés későbbi eredményét és a forradalmi változást a szakmai folyóiratok címlapján olvashattuk. A legemlékezetesebb az Auto Bild 1991. decemberi számának dízel és benzines BMW-ket összehasonlító tesztje volt, a következő címmel: „99% BMW, 1% dízel”. Ez volt az áttörés. Ezt az újságot megőriztem.
-Mik a legkedvesebb emlékei a BMW-s időkből?
A harmadik dízelgenerációt Felső-Ausztriában mutattam be a szenior menedzsmentnek, az egyes részlegek vezetőinek. Összehasonlításként minden jelentős konkurencia autóját felvonultattam, ezeket két napig teszteltük. Az összefoglaló értékelést a fejlesztési vezető foglalta össze: „Ezzel a programmal a BMW óriási versenyelőnyre tesz szert. Anisits úr küzdelme a dízelmotor házon belüli ellenzőivel szemben ezennel véglegesen, a dízel javára eldőlt.” Ezek után a cég saját repülőgépével Münchenbe repültünk, igen jó hangulatban. Ott, a „Négyhenger” falai között már más döntésért küzdöttünk együtt, méghozzá a dízelmotoros versenyautó sikeres startjáért a Nürburgringi 24 órás versenyen. Nemcsak a vitában, de a versenyen is nyertünk. Rózsaszínű felhőkön repültem akkoriban. Feleségem sejtelmesen megkérdezte: „Szerelmes vagy?” Nem, válaszoltam, de hasonló érzésem van, mint az első szerelemnél.
Szintén kedves emlék, hogy Eberhard von Kuenheim, a BMW akkori igazgatótanácsi elnöke és Burkard Bovensiepen, a BMW Alpina tulajdonosa, valamint újságírók társaságában a Genfi Autószalonon beszélgettünk. Valaki feltette Kuenheimnek a kérdést: „Miért éppen Dr. Anisits lett a BMW dízelfejlesztésének vezetője?” Kuenheim az ö megszokott, csendes, precíz stílusában válaszolt: „Dr. Anisitst egyszerűen kitaláltuk.” Ez a rövid válasz két információt tartalmazott: Olyan valakit keresett, aki szakember, csapatépítő, menedzser, ugyanakkor küzdőképes a belső dízelellenzőkkel szemben. Természetesen teljesült ez a terve is, Anisits küldetése az ő által előre programozott sikerrel járt...
Anisits csak nekünk és a BMW-nek érdekes, mert máshol is terveztek úttörő dízeleket(pl Fiat). Azon kívül nagyon úgy tűnik, hogy nem a dízel a jövő útja..
De egyébként elismerés neki ! Mint megannyi más szakira, tudósra, akit ez a … ország a hülyeségével elüldöz.. Aztán persze magyarkodunk, mutogatunk rájuk mint nemzeti büszkeségre, közben a kutya nem tudja róluk hogy valójában magyarok, mert persze mind külföldön ért el sikert..
[i]“1. Nem Dr. Anisits Ferenc tervezte a világ összes dieselmotorját.”[/i]
Nagyszerű meglátás! Amúgy ki állította ennek az ellenkezőjét?
[i]“2. A technológia fejlődésével egyidejűleg a belsőégésű motorok környezetre gyakorolt káros hatásai folyamatosan csökkennek, nem beleszámítva sajnos az előállításukkor keletkezőeket.”[/i]
Ez is remek! Nyilván a Ferkó motorjai által kinyírt vagy megnyomorított emberek is ilyen lelkesen üdvözölnék ezt a csodálatos fejlődést, csak már nem tudják.
[i]“3. Valahogy senkinek nem jut eszébe, hogy – bár nincs gázelemezve, így olyan “mintha nem is létezne” – az Otto motorok többek között toluolt is bocsátanak ki.”[/i]
Nagyszerű, és a nyilvánvaló mellébeszélésen kívül ennek mi köze van a Ferkó koromokádó dízelmotorjainak pusztításához? Nyugodtan írhatta volna azt is hogy Etiópiában meg éheznek az emberek, kb. ugyanennyi köze lenne a témához.
De ha már itt tartunk, mennyit bocsájtanak ki ebből a cuccból a benzinmotorok konkrétan? Ez a toluol olyan ravasz hogy kikerüli a katalizátort? Ha igen, akkor hogy csinálja ezt, és hogyan aránylik ennek a szennyezése a Ferkó féle dízelmotoros borzalmak rombolásához viszonyítva?
[i]“4. Leferkózni egy 75 éves embert nem illik, hacsak Ön nem 76 éves éppen.”[/i]
Lehet hogy nem illik leferkózni de ez engem egy cseppet sem érdekel. Az viszont már annál inkább, hogy mennyire “illik” kő keményen hozzájárulni sok millió ember kinyírásához/megnyomorításához, aztán még ezért a pacákot ünnepelni is a születésnapján.
Az Ön tájékozott hozzáállásáról akkor talán ennyi elég is.
Igen, ilyen profi mérnökökre van szükség, had tornyosuljanak a hullahegyek meg a megnyomorodott emberek tömegei.
Kissé cinikus, és még kevéssé tájékozott a hozzáállás kedves s30000.
1. Nem Dr. Anisits Ferenc tervezte a világ összes dieselmotorját.
2. A technológia fejlődésével egyidejűleg a belsőégésű motorok környezetre gyakorolt káros hatásai folyamatosan csökkennek, nem beleszámítva sajnos az előállításukkor keletkezőeket.
3. Valahogy senkinek nem jut eszébe, hogy – bár nincs gázelemezve, így olyan “mintha nem is létezne” – az Otto motorok többek között toluolt is bocsátanak ki. ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Toluol ) Nem éppen kedves anyag, mégsincs sehol sem nyilvántartva az Otto motorok címszó alatt.
4. Leferkózni egy 75 éves embert nem illik, hacsak Ön nem 76 éves éppen. Ráadásul nem egy kimondott politikus/celeb…
Nem jövőbe látó volt, hanem mérnök, de annak profi.
A dízelmotorok szennyezése következtében tüdőrákban vagy más betegségben elpusztult vagy megnyomorodott emberek nevében köszönjük szépen a munkásságodat Ferkó, csak így tovább!
Hát igen! Egy okos ember, aki hatalmas mérföldkövet tudhat maga mögött! Isten éltesse!
Gratulalok neki en is!
Es meg kivanok sok ilyen szep napot!
A mai fiataloknak az ilyen életutakat kellene példaként állítani. Egyetemistaként volt szerencsém végighallgatni egy előadását. Meghatározó élmény volt számomra. Isten éltesse!
@s3000 tárgyhoz társított “szennyező” gondolatai(?) akár még vitaindítóak is lehetnének, de elsöprő hozzá nem értése, ízléstelen jelzős szerkezetei, lesajnálóan ömlengő és önimádatba mártott frusztrációjából eredő bombasztikusnak szánt ítéletei pusztán nevetségessé teszik őt. Szánjuk őt korlátolt botladozásaiért 🙂
Isten éltesse Anisits urat – így utólag is.