Hol kell bekötnünk a biztonsági övet? Mindenhol!

Amikor arról van szó, hogy sokan nem szállnak repülőre, mert az veszélyes, lezuhanhat, mindig jön a riposzt: ritkább a légi- (és a vasúti-), mint a közúti baleset tömegközlekedés esetén. És tényleg, sajnos mindennapos a ráadásul rendszerint sok halálos áldozattal, illetve súlyos sérülttel járó buszbalesetről szóló híradás. Cikkünkben nem a tragédiák okait boncolgatjuk, szörnyű, szomorú képekkel sem sokkolnánk úgy olvasóinkat, mint magunkat - arra voltunk kíváncsiak, mi a helyzet a biztonsági öv használatával buszozás vagy épp taxizás közben. A biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer használatának elterjedtsége hazánkban – a növekvő tendencia ellenére – még mindig alacsony, melyet a jövőben a jelenlegi szintről legalább az európai átlagra, azaz 90 százalék körülire szükséges emelni - közöltük nem is olyan rég egy rendőrségi akció nyomán. Közúti baleset esetén a sérülések – és ezen belül is különösen a halálos kimenetelűek – elkerülésében a passzív biztonsági eszközök szerepe kiemelten nagy. Kutatások szerint a biztonsági öv használatának elmulasztása jelentősen növeli a halálos tragédiák, illetve a súlyos sérülések bekövetkezésének kockázatát. Életek ezreit lehetne megmenteni európai szinten, ha mindenki bekötné magát. Tapasztalataink szerint autóban ülve a többség már becsatolja magát, de egyáltalán nem mindenki. Hátul helyet foglalva pedig meglepően sokan nem gondolják, hogy érdemes (amellett, hogy kötelező is). Mindenki remekül vezet, úgysem lesz semmi baj, ha mégis, a légzsákok meg a gyűrődőzónák megvédenek, továbbá az öv kényelmetlen, szorít, vág, meggyűri a ruhát - és jönnek a fortélyok: hát mögött bekötés, csiptetéssel lazítás, az érzékelő átverése a zárfoglalat bizonyos tárgyakkal való bedugaszolásával, stb.
De buszra ülünk, néha taxiba is, és ahol úgy érezzük, nem vagyunk kötelezve, nem csipog ránk az autó, ott nem feltétlen kell használni az övet. Pedig de, mindig és mindenhol. Olyan járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni - írja a KRESZ.

Intéztünk néhány kérdést a Volánbusz Zrt. Kommunikációs Irodája felé, s olyan válaszokat kaptunk, hogy a társaság a fent idézett szabályozást tekinti irányadónak/kötelező érvényűnek munkavállalóira nézve. (Azaz a sofőrök nyilván mindig be vannak kötve.) Azokon a járatokon, melyeknek forgalmi engedélyében nem engedélyezett az álló utas szállítása, kizárólag ülve, a biztonsági övet becsatolva lehet utazni. (Ez az elmélet, de láttunk mi már fűben nyuszit.) Törekednek arra, hogy a távolsági forgalomban lehetőleg ülve utazzanak az utasok (kötelező elővétel bevezetése, másodrészek rendszeres közlekedtetése). Ez utóbbi, főleg a másodrész kitétel magyarul azt jelenti, hogy pótjáratot állíthatnak be, ha olyan sok az utas.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Magyarországon üzemeltetett autóbuszok megfelelnek-e a hatályos (EU-harmonizált) jogszabályi előírásoknak - és meg. Plusz itthon és más európai országokban is futnak olyan buszok, amelyek a személyautókéhoz hasonló biztonsági felszereléssel rendelkeznek (pl. sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, távolságtartó tempomat, aktív fékasszisztens).
Visszatérve a biztonsági övekre, a távolsági járatokon általános gyakorlat a sajnos csupán kétpontos öv, többet érő hárompontos csak az első, illetve a lépcső utáni sorokban használatos. Egy buszvezető-újságíró kollégától megtudtuk, hogy helyközi járaton sofőrködve, amikor üresen mennek, sokan bekötik magukat, utasszállítás közben bezzeg rossz üzenet, ha a sofőr becsatolja magát, a jármű gyomrában állók-ülők - egyéb lehetőség híján - meg ugye kapaszkodjanak, amibe és ahogy tudnak... Különben az utas felelőssége, hogy az előírásoknak megfelelően beköti-e magát - a személyszállító társaság matricával, fényjelzéssel figyelmezteti az utazóközönséget, mikrofonon át szóban is kérheti az övek használatát.
Nem tudjuk, hogy a halálos kimenetelű, súlyos sérülésekkel is járó busztragédiák áldozatai be voltak, általában be vannak-e kötve, mindannyian biztosan nem. Az is egyértelmű, hogy a hatalmas tömegű, a modern személyautóknál borulékonyabb, sérülékenyebb, védtelenebb, légzsákerdő nélküli buszok utasai jóval komolyabb veszélynek vannak kitéve - erre a buszos oldal bizonyára azt feleli, hogy nem is, mert a sofőrök képzettebbek, rutinosabbak, s a sebesség sem akkora, mint a személygépkocsiknál... Üdvös lenne persze, ha egyszer minden közlekedési eszközön mindenki ülne, sokpontosan bekötve, s a lehető legjobban védve. Ameddig ez nem reális, a vezetőknek, a forgalomirányítóknak és a sofőröket alkalmazóknak kell mindent elkövetni annak érdekében, hogy minimalizálják a baleseti kockázatot.
Van még egy aspektusa a bekötés kontra sofőr dolognak, ez pedig a saját biztonságuk, testi épségük - egyéb veszélyektől való védelme. A taxisok ugye ezért, az őket érő állandó támadások okán nem kell, hogy használják az övet, pontosabban csak akkor, amikor nem szállítanak utast. (Akkor sem mindig, de ez megint más tészta.) Városon kívül már szinte mind beköti magát, s akkor is, ha ismeri az utast, ha meg tud benne bízni - mondta megkeresésünkre több nagy taxitársaság illetékese is. A vezető mellé beszálló ügyfélnek be kell kötnie magát, a hátul utazónak nem.
Miért nem? Miért gondolja bárki, miért gondoljuk, ha egy taxiban hátul ülünk, ha egy kisbuszban vagy egy távolsági járaton utazunk, hogy fölösleges nyűg a biztonsági öv? Akik nem látják be, hogy az életükkel, esetleg utastársaik, gyermekeik életével játszanak az öv hanyagolása révén, azokat győzze meg a vaskos szabálysértési bírság!