Vajon kell-e még a dízel autó a magyaroknak?
Benzines, dízel, hibrid, elektromos? Mutatjuk, mennyire kellenek a vevőknek
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Adatbányászkodtunk egy keveset, megnéztük, miként alakult a különféle üzemanyagokkal hajtott autók népszerűsége az elmúlt években, sőt, azt is mutatjuk, mit keresnek használtan.
Nyugat-Európa egyre inkább ki akarja szorítani városaiból a dízel autókat. Vajon kellenek azok a hazai vevőknek?
A héten írtunk arról, hogy jelentősen visszaesett Európában a dízel autók eladása: míg az első negyedévben még 45,2 százalékát tették ki az újautó-eladásoknak, a másodikban már csupán 36,3 százalékot adtak. De vajon mi a helyzet hazánkban? A DATAHOUSE Kft-től származó forgalomba helyezési adatok szerint nálunk is drasztikusan csökken a gázolajos autók népszerűsége. Ami talán nem is baj, ha visszatekintünk az elmúlt évekre, talán inkább azt mondhatjuk, a piac józanodik.
Mélyponton a dízel autók népszerűsége, az ezredforduló óta nem volt példa arra, hogy az eladott autók negyede se legyen gázolajos, egyre népszerűbbek ugyanakkor a hibridek (Forrás: DATAHOUSE Kft)
Az új autók forgalomba helyezése eleve speciális terület. Az elmúlt 10 évben drasztikus változást mutattak az újautó-eladások. Míg 2007-ben még több mint 170 ezer új autó fogyott, 2008-ban előbb 153 ezer példányra csökkentek, majd a 2008 őszén kibukott válság hatására 2009-ben 60 ezer példányosra zuhantak a hazai újautó-eladások. A mélypont 2010-ben 43 496 személyautó eladásával adódott. Eközben jelentősen átalakult a piac, flottapiac lettünk, aminek hatására a 2007-es 70%-os benzines/30%-os dízel arány jelentősen megváltozott, 2010-ben már ez eladott autók 45 százalékát a gázolajos modellek tették ki. Nem ez volt a rekord, 2013-ban 46 százalékot adtak a dízelek, azóta csökken az arányuk. Míg tavaly még az újonnan eladott autók 32 százaléka volt dízel, idén - augusztus végéig - csupán 24% a gázolajos. Érdekesség, hogy a benzines autók aránya ugyanúgy 70% idén, mint volt 2007-ben, vagyis az elektromos és hibrid autók a dízelek eladásait csökkentették. A hibridek eladása 2008-ban jelent meg szemmel látható, 1%-os mértékben a hazai piacon. Innen csak 2016-ban mozdult el, amihez nyilván több tényező, a mind több kettős hajtású modell megjelenése, valamint alighanem a 2015 őszén kirobbant dízelbotrány is hozzájárult. Míg 2016-ban már 2, tavaly 3, idén pedig már a hazai eladások 4 százalékát adták a hibridek, addig a hibridek még mindig marginális szereplők, az elektromos autók tavaly, azaz az állami vásárlási támogatás bevezetése óta tudtak 1 százalékos arányt felmutatni.
Míg 2010-ben még az importált autók több mint kétharmada gázolajos volt, tavaly már a felük sem, idén először pedig abszolút kisebbségbe kerültek, a behozott hibridek aránya és főként száma egyre jelentősebb (Forrás: DATAHOUSE Kft)
Van azonban az új autókénál érdekesebb piac is, a használtaké, ami az újakénál sokkalta nagyobb is. A dízel autók itt kifejezetten preferáltak voltak, ha az importot, azaz a használt autók forgalomba helyezését nézzük. 2010-ben a behozott autók 72 (!) százaléka gázolajos volt, s már 2 százalékuk hibrid, hiszen akkoriban százalékos mértékben drasztikus volt a hibridek regisztrációs adó kedvezménye. Majd 2011-2014 között még mindig a behozott autók kétharmada dízel volt. Azóta józanodik a piac, sokan rájöttek, hogy nem feltétlenül éri meg keveset fogyasztó, ám szervizelés, megbízhatóság szempontjából rizikósabb gázolajos autót vásárolni.
A tavalyi volt az első év, amikor a behozott autóknak kevesebb, mint a fele volt dízel.
Idén tovább fordult a kocka: már több benzines, mint dízel érkezik, s a behozott autóknak is 3 százaléka hibrid már. Meglepő ugyanakkor, hogy a használt autók esetében kisebb arányban (persze nagyobb számban) népszerűsödnek a zöld autókat még mindig jelentősebb számban képviselő hibridek.
A használt autók keresők körében nem csak a dízelek, a hagyományos benzinesek iránti érdeklődés is csökkent, míg a hibridek kereslete csak idén háromszorosan nőtt (Forrás: Használtautó.hu)
Ugyanakkor a piaci igény alighanem egyre inkább megvan utóbbiakra. Ugyanis a DATAHOUSE Kft-től származó forgalomba helyezési adatokon túl a Használtautó.hu rendszerében indított kereséseket is megnéztük - üzemanyagfajta szerint. Itt pedig nem csak az látható, hogy egyre kevesebben indulnak a dízel autókért, hanem az is, hogy a benzinesekre is mind kevesebben mozdulnak. Míg januárban még a használt autókat böngészők 60 százaléka benzinest áhított, augusztusra arányuk 55 százalékra apadt, a dízelekre indított keresések közben még jelentősebben csökkentek (37-ről 30 százalékra), míg a hibridek esetén 2-ről 6 százalékra nőtt a keresési arány. A villanyautókra a használt vásárlók közül is csak 1 százalék kíváncsi, igaz ez a piac méretéből adódóan jóval több embert jelent, mint amennyien újonnan tudnak villanyautót vásárolni.
Szmogriadókor már idén kitilthatják Budapestről az Euro III-asnál nem jobb emissziós normájú autókat a szmogriadó riasztási fokozatában, míg jövőre utóbbi az Euro IV-esek számára is megálljt parancsol a fővárosban
Egy biztos, dízel autót nem a leginkább kellemes most eladni, hiszen a csökkenő keresletet a piac rögtön árazza. Az átlagos hirdetési árak a Használtautó.hu rendszerében a dízel autók esetén csökkentek idén a legjelentősebben: míg év elején még 2,6 millió forint fölötti volt a gázolajos autók átlagára, az napjainkra 2,13 millió forintra (vagyis csaknem 20 százalékkal) csökkent. Tegyük hozzá, ha dízel autót adnánk el, várni sem érdemes, ugyanis a Nyugat-Európa egyre több városában bevezetésre kerülő emissziós korlátozások tovább fogják csökkenteni az árakat. Az a vevő, akinek dízel autóra van szüksége, azaz kellően sokat autózik ahhoz, hogy egy esetleges költségesebb karbantartást kitermeljen a kedvező fogyasztás, minden eddiginél jobb ajánlatokkal találkozhat. Ugyanakkor hozzá kell tenni: emisszió, értéktartás és megbízhatóság szempontjából jó eséllyel még jobb bolt lesz egy hibrid. Bár az új autók piacán számaik egyre inkább közelítenek egymáshoz, a használtakén jó ideig a dízelek lesznek túlsúlyban, hiszen az elmúlt évtizedekben azok fogytak jóval nagyobb számban, használhatóságukat és azáltal áraikat azonban jelentősen apaszthatják a közeljövőben a további emisszió alapú behajtási tilalmak.
Az, hogy milyen a benzines-dízel-hybrid-elektromos megoszlás sok minden befolyásolhatja, de elsősorban a pénztárca. Azt nem hiszem el, hogy Magyarországon túl sok embert meghatott volna a dízel botrány. Hiszen a vásárlókat nem károsította közvetlenül, sőt, ha minden megfelelő lett volna, akkor lehet, hogy az autó teljesítménye lett volna alacsonyabb. Ami a változást okozhatja, az egyrészt a dízelek szerviz, stb. költségei, illetve attól való félelem, hogy lesz majd valami kifejezetten a dízeleket büntető adó, vagy épp behajtási tilalom. A másik ami a benzineseknek kedvezett, az a turbo benzin motorok elterjedése. Sokan azért vettek dízelt, mert amellett, hogy keveset fogyasztott, sokkal kellemesebb volt vezetni a nagyobb nyomaték miatt. Ezt ma már tudják a turbo benzinesek is. A hybrid, elektromos autókat segíti a támogatás, az ingyenes parkolás (főleg Pesten lényeges) és az, hogy – főleg külföldi – cégek esetében van olyan, hogy a cég – nyilván PR okokból – önként bevállal valamilyen kibocsátási normát és hybrid autókat vesz a dolgozóinak. Ismerős dolgozik egy ilyen amerikai tulajdonú cégnél, korábban japán, koreai dízelekkel jártak, most hybrid RAV4-est kaptak.
A használt esetében sokszor meg van kötve az ember keze, mert ha pl. szeretnék egy középkategóriás családi kombit, akkor ott nehéz lesz benzinest venni. Ha megnézem a hahu-n, hogy mi a helyzet a 3-10 éves kocsik között, akkor az alábbit tapasztalom. Ford Mondeo kombiból 316 van eladó, ebből 17 benzines. A Passat esetében 628 kocsiból 42 benzines. Nyilván egy kis kategóriás kocsinál pont fordítva van.
Nem csak, hogy nehezebb találni benzinest, hanem még ráadásul drágábbak is. Érthető okokból. Ennek ellenére én akármilyen jellegű, akár kombi autóból is csak benzinest vennék. Addig mennék utána, amíg meg nem találom a megfelelőt.
Talán inkább az hogy az átlag vevők körültekintőbbek lettek, a valós közlekedési igényüknek megfelelőbb motort választanak, hallottak is ilyen – olyan fél információkat és rémhíreket a dieselről , és inkább a benzinest választják. De nekem már kicsit unalmas az a minden héten jövünk a diesel vásárlás csökkenésével híresztelés. Mai napig cikkeznek az új modellek új diesel motorjairól pl új A6, új honda 1.6 tdi stb… Mi értelme ennek az egész diesel halál keltésnek? Nekem egy 1.6 cr tdi jettám van 2012-es , nincs benne kettős tömegű. Ami van, (injektor, turbo, katalizátor, kuplung) az a benzinesében is megvan , de ez vegyes használatban 4.5literrel elvan százon, a benzinese pedig 6.5literrel. Menetteljesítményben mindkettő megfelelő. Környezetvédelmi normáknak is mindkettő megfelel. Mi a fenének vegyem meg a benzinesét???
Véleményem szerint most éri meg igazán használt dízelt venni az alábbiak miatt:
– A hisztéria miatt annyira lement az áruk, hogy az esetleges pluszkiadásokat leszámítva sem feltétlenül drágább mint a benzines, főleg hogy egy újabb, direkt befecskendezésű, változó szelepvezérlésű stop&start turbós benzines is okozhat kellemetlen meglepetéseket…
– Fogyasztásuk a benzines turbósokhoz képest is 20%-kal, a szívókhoz képest 30-40%-kal kedvezőbb, ami bizonyos futás mellett biztosítja a megtérülést, még ha drágább is a szervizelés
– Magasabb, nagyobb autók esetén kínszenvedés egy régi vágású szívómotorral közlekedni. Alacsony fordulaton a nyomatékhiány, magas fordulaton a zaj és a fogyasztás miatt. A korszerűbb turbós benzinesek meg szintén szervizigényesek.
– A jellemző 8-12 éves használt kocsik esetén a kis turbós benzineseknél jóval kiforrottabbak voltak a korabeli dízelek. Utána kell nézni mit vesz az ember, sok ipari hulladék új pici benzinmotor született a downsizing jegyében, miközben a CR dízeleket már 20 éve finomítogatták.
– Az EURO 5-nél újabb dízeleket 10 évig még biztosan nem fogják sehonnan sem kitiltani, Magyarországon meg valószínűleg soha nem lesz semmilyen kitiltás, egyszerűen azért mert olyan vén az autópark, hogy ezt nem lehet megtenni az emberekkel.
– Ha így csökken a dízelek aránya, akkor gázolajra sem lesz akkora kereslet, így előbb-utóbb visszatérhet a gázolaj árelőnye, a finomítók ugynais nem tudnak gyorsan reagálni a változásra, eléggé fix hogy a nyersolajból milyen mennyiségű benzint és gázolajat tudnak előállítani