30 éve riogat a szedánnak öltöztetett sportautó

Idén lett 30 éves a BMW emblematikus modellje, ezért az évfordulóról megemlékezve a videón kívül mással is elő fog állni a bajor márka, speciális változatok és egyedi kivitelek érkezése várható. Mi az alábbi képes összeállítással hajtunk fejet a sportszedánok királya előtt. A BMW M5-öse az az autó ami első ízben egyesítette egy nagy szedán kényelmét és egy sportkocsi erejét. A német izomautók közül az M5 volt az első, ami nemcsak túlmotorizált volt, de valódi, sportkocsis vezetési élményt is adott. A széria kezdetét 1984-re teszik, de az E28-as generáció előtt is volt már egy hasonló kivitel. AZ előd E12 M tuningos változatai közül az 1980-1981-ben, körülbelül 1400 példányban gyártott M535i már majdnem M5 volt.


Az 1981 és 1987 között gyártott E28-as 5-ös BMW volt az utolsó igazi cápa. Éles orrával nagyon hasonlít az E12-es 5-ösre, de annál miden részletében modernebb. Technikájának nagy részét az elődtől örökölte, így az M5 is, amit az M535i-vel szerzett tapasztalatok alapján fejlesztettek. Kívülről a nagyobb kerekekről és a mélyebbre lógó lökhárító-hátsó légterelő kettősről lehetne megkülönböztetni, de mivel az 535i is kapott ilyet, ezért sokra átkerült az M5 logó. Motorja 3453 köbcentiméteres, természetesen sorhatos. Befecskendezőrendszere Bosch Motronic, amivel katalizátor nélkül 286 lóerő a maximális teljesítmény 6500-as fordulaton. 340 Nm nyomatékát ötfokozatú kézi váltó adta át a hátsó kerekeknek, a sperrdifi indokolt volt. Végsebessége 245 km/h, gyorsulása százig 6,5 másodperc.

1988-ig készült, tovább, mint a bázisverzió. A következő M5 már az E34 szérián alapult és a S38-as kódú sorhatos, hengerenként 4 szelepes DOHC motor hajtotta. Ez alacsonyabb kompresszióval és katalizátorral készült már a szigorodó emissziós előírások miatt, de alapvetően a korábbi motor továbbfejlesztése. Első változata 1992-ig 3535 köbcentiméteres lökettárfogattal 315 lóerőt teljesített. A második széria is egyedi, kis légellenállású könnyűfémfelniket kapott, motorja nagyobb, 3795 köbcentis lett, így már 340 lóerővel gazdálkodhat a sofőrje. Ennek érdekessége, hogy elsőként kombiként is lehetett kérni. Ma már az E34 M5 Touring is ritkaság, alig 900 példány készült belőle. Az utolsó időben már hatfokozatú Getrag kézi váltóval is rendelhető lett az M5.

Sorban a harmadik M5-ösre kellet pár évet várni. Az E39-es 5-ös a kereklámpás Mercedes-Benz E-osztály ellenfele volt, amiből már szintén voltak AMG változatok, így az BMW-nek rá kellet erősítenie. Az addigi hathengeres, duplakipufogós, tulajdonképpen szolid autókat egy sokkal tolakodóbb jelenség váltotta. A V8-as, kétszer kétkipufogós E39 M5 4941 köbcentis motorja kereken 400 lóerőt teljesített. A limuzinos kényelemről az összes létező korabeli extra gondoskodott, a biztonságot többlengőkaros futómű, 6 légzsák és ESP fokozta.

A legjobbnak tartott M5-öst egy még brutálisabb széria követte 2005-ben. Az E60 motorja már V10-es, ami 507 lóerőt tud. Az egy híján 5000 köbcentis motor erejét 7750-es fordulaton adta le. Ennél jelent meg ismét a kombi M5. Három éve van már piacon az egy hangyányival nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb aktuális M5, ami persze erősebb, de 560 lóerejét dupla, TwinScroll turbós V8-asból meríti. A jelenlegi széria motorja 4,4 literes és az 50i-nek hívott modellekben lévő blokk egyik változata. CompetitionPaket csomaggal még plusz 15 lóerőt ki lehet nyerni belőle, és ha nem csal a sejtésünk, az évfordulóra tekintettel lesz még erősebb változata is.