Milyen kabriót vehetünk egy átlagautó áráért?

A nyári szezonra ismét felpörgött a kabriók piaca - írtuk a minap, s mint arról Fodor László, a Használtautó.hu markatingvezetője beszámolt, a nyári hónapokban másfélszer annyian keresnek kabriót, mint télen. Egyszerre nő a kereslet és a kínálat, mind többen vesznek és adnak el; boldogság van a kabrióvásárlóknál. Érthető, hiszen alapvetően örömautóról van szó. Amúgy speciális szegmens a kabrióké, átlagos életkoruk (12,5 év) kevéssel fiatalabb, mint az átlagos használtautóé, de igazán az életkorok megoszlása más. A legtöbb eladó kabrió (30%) 6-10 év közötti, s a példányok 47%-a 10 évnél nem idősebb. Ha valaki csupán a kivitellel szűkíti a Használtautó.hu csaknem 70 ezer példányos személyautó-kínálatát, akkor láthatja, hogy közel 2000 kabrió körül választhat. Ebben benne vannak az autószalonokból akár teljesen újonnan, vagy fiatal használtként kínált példányok is. Van használt kabrió 65 millió forintért is, igaz, az nemcsak egy kabrió, hanem egy mindössze 4000 kilométert futott Ferrari 458 Italia, 4,5 literes, 570 lóerős V8-as benzinessel. Akadnak még szépen egyéb Ferrarik és Maseratik, Porschék is, hogy megkapjuk a "Milyen kabriókat vehetnek a leggazdagabb magyarok?" kérdésre a választ, ám van sokkal érdekesebb megközelítés is: milyen modellek közül választhat az, aki a piac átlagáráért, 1,535 millió forintért néz kabriót?
Hisszük, és látjuk is, hogy egyre nagyobb a kabriók iránti kereslet. Mind többen keresnek élményautót, amiben több szempontból is jeleskedhet egy nyitható tetejű verda. Élmény, ha le tudjuk nyitni a tetejét, de élmény lehet vezetni is, ha pedig egy nyitható tetejű autó ad különlegesen jó vezetési élményt, az maga a telitalálat, s rendszerint roadsternek hívják. Hiba lenne ugyanis egy kalap alá venni az összes kabriót. Tetőfajtától függetlenül is alapos eltérést mutatnak, de abban számos gyártóval egyetérthetünk, hogy az igazi kabrió vászontetős. Ez ugyanis egyrészt könnyebb, másrészt összehajtva kevesebb helyet foglaló, mint a lemeztető, nem utolsósorban a saját tömegen túl a súlypontot is alacsonyabbra engedi. Ha már kabriózás, a tető fajtáján túl érdemes tisztázni, hogy hány ülőhelyre van szükségünk, 2, 2+2 és valódi négyüléses kabriók is léteznek. A 2+2-esekről érdemes tudni, hogy esetükben gyakorlatilag semmi, de semmi esély nincs arra, hogy a hátsó ülésen felnőtt utazzon. A négyülésesekben már elférhet négy felnőtt is, de azért a legtöbb nem lesz egy pompás utazóautó. Kellene, hogy az legyen? Talán nem, ezért sokan többre értékelik, ha például a hajtás nem hagyományosan előre, hanem élménydúsabb vezethetőséget adva hátra megy, miként kabrióvásárláskor sokszor az sem szempont, hogy a fogyasztás olyan hű de aszkéta legyen, vagy az, hogy a váltó automatán tegye a dolgát. Legyen csak az kézi, abból is minél jobban, minél precízebben kapcsolható, ha már élményeket keresünk.
Mint az táblázatunkból látszik, a használtpiac átlagáráért kapható kabriók kínálatában is van minden. Keménytetős, automata váltós - akár együtt is, akad prémiummárka is, s 1,5 millióig már bőven nem olyan lelombozó a kínálat, mint csupán 500 000 forintig. Itt már bőven található olyan modell, amivel akár hihetően mutathatjuk magunkat az élet császárának a Balaton partján, miközben autónk valójában nem került többe, mint egy vállalható városi kisautó.
Ha 500 000 forintnál többet, de piaci átlagárat jelentő 1 535 000 forintnál azért kevesebbet szánnánk egy kabrióra, a Használtautó.hu kínálatából (cikkünk írásakor) 600 példány közül válogathatunk. Érdemes gondolni a jövőre és az újraeladhatóságra, ezért az átlagár mellé ajánlott felvenni az átlagos 13 éves életkort, mint kritériumot, sőt, még inkább javallott ennél fiatalabb modellt választani, hogy egy-két szezonnyi használat után is jó eséllyel és áron lehessen megválni a most megvásárolandó autótól.
Alfától Volvóig választhatunk a piac átlagáránál nem drágább, átlagéletkoránál nem idősebb kabriók közül. Az Alfa a modern, ma már persze annak jóindulattal sem mondható Spider, mindössze két ülőhellyel és vászontetővel, a Volvóról később. Lehet kapni V6-os Audi A4-est is, jobbkormányosan, négyüléses Chyrsler PT Cruisert és ugyanennyi ülőhelyet adó, harmonika-vászontetős Citroën C3 Plurielt is - akár robotváltóval vagy takarékos dízelmotorral is. Ezek ugyanúgy elsőkerekesek, mint a megjelenésével akár roadsternek tűnő, amúgy Punto I alapú Fiat Barchetta. Teljesítmény/tömeg arányban utóbbi jó, amúgy egy meglehetősen szűkös kisautó. Nem nagyobb, de nem is szebb a Ford StreetKa, viszont formájával, motorjával és patent váltójával lehet érdekes.
Az elsőkerekes kabriók után viszont jöjjön néhány hátul hajtó és könnyű roadster! Elsőként az etalon, a világ legnépszerűbb roadstere, a Mazda MX-5, ami második (NB) generációjával fér kritériumaink közé. Alsó hangon 1,2 millió forintot kell érte letenni, 1,4 milliótól erősebbik motorjával is elérhető. Vezetési élményt keresve nincs értelme egyebet nézni. A jobbkormányosan elérhető Toyota MR2-esről nem érdemes beszélni, hiszen előzni azzal nehéz lenne. „Élet császára” érzésben és imidzssugárzásban van az MX-5-nél is jobb, az autóként messze nem olyan etalon, elektromos mozgatású fémtetős, de legalább hátul hajtó Mercedes-Benz SLK. Az MX-5-höz hasonló stílusú, de messze nem olyan jó gép az MG TF. Ha roadster, akkor MX-5, ezen nem érdemes tovább morfondírozni.
Ha viszont kettő helyett négy ülőhelyre van, vagy lehet időnként szükség, akkor van értelme egyebekről beszélni. Különös állatfaj a Mitsubishi Colt CZC és a Nissan Micra C+C is, amelyek mind a hasonlóan 2+2 üléses Peugeot 206 CC mintájára jelentek meg. Egyik sem lett akkora sláger, mint utóbbi, amely kétféle benzinmotorral, akár automata váltóval, vagy takarékos 1.6 HDi turbódízellel is rengeteg példányban elérhető. És ez utóbbi lehet érv mellette, nem lehetetlen egy keveset futott példányt sem kifogni belőle, egy 2,0 literest például 34 000 kilométerrel hirdetnek.
Opelből vászontetős Astra G kapható négyülésesként, vagy a nem túl nagy sikerű Tigra TT az előbbi bekezdésben említett kisautókéhoz hasonlóan elektromos mozgatású lemeztetővel, ám csak két üléssel. Az Astra kategóriájában már minden négyüléses. Meg lehet csípni öregecske, de még vászontetős Peugeot 306-ost is, de 307-es van kétféle teljesítményszintű 2,0 literes benzinessel, akár automata váltóval is. Renault Mégane-ból szintén elérhető a még első generációs vászontetős és a másodikon alapuló CC is, utóbbiból takarékos dízel is van. Bele lehet futni a még 900-asból átkeresztelt Saab 9-3 Cabrio egy-egy példányába, smart pedig dögivel akad kabrióként. Az inkább csak targa-vászontetős fortwook sorolásától eltekintünk, a kivehető tetőpaneles roadster azonban nem felejthető, mert a könnyű gép jól mutatja, hogy 60-80 lóerővel is lehet egy autó élményeket adó. A Golf IV-essé frissített, Golf III alapú kabrió legfőbb ütőkártyája, hogy Golf, a vászontetős Volvo C70 2,0 literes turbómotorral és akár automata váltóval a kínálat egyetlen nagyméretű autója.
Melyik kéne? A csillagos Mercedes SLK, netán a roadster-etalon Mazda MX-5, vagy a legkevesebb (34 000) kilométerrel megvehető Peugeot 206 CC? A háromból egyedül egy vászonkalapos, egyedül egy nem elektromos tetőmozgatású, nekem mégis az kellene. Megkockáztatom, hogy szerkesztőségünk egybehangzóan is azt választaná. És te, kedves olvasó, melyik átlagáron elérhető kabrióra voksolnál?