Nem annyira futurisztikus a Focus II, mint közvetlen elődje, az Escortot nyugdíjazó Focus I, de a Fordnak sikerült megtartania a modell vonzerejét, a szolidabb megjelenés jó párost alkot a lemezek alatti korszerű, beérett technikával
66 ezer kilométer szűk négy év alatt - ez teljesen átlagos használatot jelent
Sokat foglalkozunk a kompakt, szakszerűbb kifejezéssel, az alsó-középkategóriás modellekkel, de nem véletlenül: ezek az autók a legkelendőbbek a piacon, és a legtöbb márkának éppen innen kerülnek ki a húzómodelljei. Ha példával akarunk élni, egy Ford Focus, Opel Astra vagy Volkswagen Golf sikertelensége nagy galibát okozna házon belül, mert tekintélyes értékesítési darabszámokról, és ezzel arányosan komoly profitról van szó. Korábbi
piaci körképünkben már szerepeltek kompaktok, ám akkor nem dúskáltunk Ford Focusokban: a kétmilliós árplafon mellett 3 éves korhatárt is megjelöltünk, és emiatt nagyon sok autó kiesett a kosárból, pedig közel voltak a megszabott feltételeinkhez. Sajnáltuk, a puding próbája pedig az evés, így nem hagyhattuk ki, hogy ne keressünk egyet kipróbálásra.
Átlagos példányra vágytunk, és meg is találtuk. A 2007. novemberi, tehát hamarosan négyéves, 1,6 literes, változó szelepvezérléses Ti-VCT benzinmotoros, ötajtós, fekete színű autó gazdagon felszerelt Ghia kivitel, órájában 66 ezer kilométerrel. Jelenlegi, második tulajdonosa 42 ezerrel vásárolta 2009-ben, de a kocsi ismeretségi körből származik (külföldi import, de magyarországi első forgalomba helyezéssel), így biztosra vehetően nem manipulált a futásteljesítménye.
Amin nem változtattak: a magasra tett lámpasor diszkrétebben, de megmaradt a második generációnál. Dízeleknél gyakran előfordul, hogy a lökhárító elrejti a kipufogócsövet, a Ford ezt eljátszotta ennél az 1,6-os benzinesnél is
Fedett rekesz nincs, de apróbb tárgyak azért elhelyezhetők a vezető körül. Az ajtózsebek sem kényeztetnek
A Focus második generációja nélkülözi az Escortot váltó
első sorozat futurisztikusságát, és vélhetően izgultak is a Fordnál, hogy a közönség által megkedvelt újhullámosság nélkülözése veszélyezteti-e a típus sikerét, de a számítás bejött, a nyugalmat sugárzó karosszéria elnyerte a vevők tetszését, megmaradt a kiváló vezethetőség, és bónuszként sokat javult az utastér anyag-, illetve kidolgozási minősége.
Egy szó, mint száz, a Focus II méltán kedvelt autó, és az elismertséget jól tükrözik a
használói vélemények is: az átlagban 5 éves, közel 87 ezer kilométert futott kompakt Fordokat tetszetős, megbízható, élvezetesen vezethető típusnak tartják az olvasóink, és az 5,0-ös skálán 4,5-es osztályzattal jutalmazták. A léc tehát magasan volt, amikor használttesztünk alanyát kiválasztottuk.
Rendezettebb, a kritikák szerint unalmasabb lett a Focus II műszerfala - ízlés kérdése. Szerintünk használói szempontból sokkal fontosabb a korábbinál jobb anyagminőség, valamint a precízebb összeszerelés. A szellőzők ovális kialakítása a Ford emblémájára hajaz, a középkonzolt a Sony hifi uralja, a klíma pofonegyszerűen kezelhető, egyedül a műanyag fabetét-imitációt mellőzhették volna
Kapaszkodó helyett szemüvegtartót szereltek a vezető oldalán a tetőre
Kezdjük a költségekkel, mert ez a rész röviden letudható. Meglepő, a tulajdonosnak azonban örömteli tény, hogy a fekete Focus eddig nem produkált semmilyen rendkívüli meghibásodást, lerobbanást, így gyakorlatilag nem igényelt semmilyen extra javítást a kötelező szervizeken felül.
Átvizsgálásra 20 ezer kilométerenként viszik az autót, a gazdacserénél már megvolt a szemle, de időközben esedékes lett a harmadik látogatás a műhelyben, ahol új gyertyákról és hátsó fékbetét garnitúráról gondoskodtak a kötelezően előírt dolgok - olaj, szűrő és hasonlók - mellett. Karambol, netán egyéb karosszériasérülés szerencsére nem történt, a futómű is bírja még a városi utakat (döntően a fővárosban fut a Focus), a gumikat pedig szezonálisan cserélik – a nyári abroncsok 16 colos gyári alu-, a téliek lemezfelnin feszülnek.
Átlagos méretű, de könnyen bővíthető az ötajtós Focus csomagtere. A Ghia kivitelben hátul is található középső kartámasz, a férőhely átlagos testalkattal elegendő, de öt személlyel már szűkös, pláne, hogy az üléspad két személyre formázott, középen nagy a púp. Az első ülések kényelmesek, külön állítható a deréktámasz - a kar látható a vezetőülés oldalán. A kárpitozásnak meg sem kottyant a 66 ezer kilométeres használat, alapos tisztítással szinte újszerűvé lenne varázsolható
Remek ötlet, hogy az ülőlapon fix helyet alakítottak ki az övcsatnak, így a felhajtott pad visszadöntésekor nem kell kényelmetlenül matatni
A Ghia komfortszinten bőkezűen mérték a kölni termékfelelősök az extrákat. Az ablakok és a visszapillantó tükrök elektromosan mozgathatók, utóbbiak fűthetők és behajthatók, a belső visszapillantó automatikusan sötétedik, az ablaktörlő esőérzékelővel dolgozik. Jó fogású bőrkormányról vezérelhető a tempomat, az automata légkondicionáló kétzónás, míg a kormányoszlop bal oldalán a Ford-féle, kissé darabos hifi távvezérlő kapott helyet, amely MP3-as, CD lejátszós Sony berendezést irányít.
Az ülések puha plüsskárpitozással kényeztetnek, az első székek támlaállítása szerencsére tekerőgombos, és nem karos, a bő 3,5 éves használat nyomai pedig még nem hagytak látható nyomot, nincs kopás, feslés vagy szakadás sehol. Az ajtókon lévő, az ülések anyagával egyező betét is jól bírja, egyedül a vezetőajtó műanyagjainál tűnik fel a strapálás: az ajtóbehúzó sokat markolt része színében kissé elváltozott, míg felül a B oszlophoz közel eső részen mutatkozik enyhe sérülésnyom. A csomagtartó szokás szerint, 60:40 arányban variálható, a hátsó ülőlapok felhajtása után közel síkpadlós raktérfelület hozható létre, a művelet senkinek nem okozhat nehézséget. Figyelmesség a tervezőktől, hogy az ülőlap visszahajtásakor az övcsatot nem kell alulról kihalászni, mert köszönhetően az egyedi kivágásnak, mindig jó helyen bukkan fel.
Mindent tudnak a visszapillantók, elektromosan mozgathatók, fűthetők, és a házban még az indexnek is jutott hely - nem mellesleg jó képet adnak a mögöttes forgalomról. A legújabb Focusnál már leszoktak a kulcsos nyitású gépháztetőről, de a II-es még ezzel a megoldással készült. 16 colos gyári alufelnin vannak a nyári abroncsok - ez a mintázat a polírozott felülettel Ghia sajátosság
Jó erőben van az 1,6 literes, Ti-VCT benzinmotor. A kötelező karbantartáson kívül még nem nyúltak hozzá
Az 1,6 literes Ti-VCT benzinmotor 115 lóereje városban maximálisan elegendő, de autópályás közlekedésnél sem jön zavarba a Focus – persze, nem alacsonyan suhanó repülőgép, ám a
szigorú bírságokat ismerve, a kötelezőt abszolút könnyedén hozza, akinek pedig sportautóra van szüksége, vegyen
turbós, öthengeres RS-t (4-5 ilyen árából).
A fogyasztás nem éppen kisautós mértékű, igaz, fiatal, dinamikus vezető a tulajdonos, így a városi 9-10 liter talán még reálisnak is mondható a lendületes haladással. Autópályán, tartósan, egyenletes sebességgel haladva 8 literrel is elvan a Ford száz kilométeren. Vezetni valóban öröm ezt a típust, a Focus remekül kanyarodik, feszesen, de azért a komfortot nem nélkülözve rugózik, jó a kormányzása, nem lóg ki a sorból az ötfokozatú manuális váltó sem, és a fékre szintén lehet számítani. Úgy tűnik, ha az autó megkapja a szükséges karbantartást, akkor meghálálja a gondoskodást, ahogy ez a fekete példány is, amelynél igazából az esztétikai hibák okozzák a legnagyobb bosszúságot.
Sok az apró, ám annál bosszantó külsérelmi nyom, amely döntően az utcai parkolás eredménye. Húzások, horpadások, karcolások mindenhol - a legtöbb akár otthon elvégzett polírozással korrigálható lenne
Egyre kevesebb az olyan használtautós hirdetés, amelyben ne lenne feltüntetve, hogy „végig garázsban állt, hölgy tulajdonostól”. Nos, ez a sztereotip, már-már elcsépelt jellemzés ennél a kocsinál nem tükrözné a valóságot, mert 2007 óta se garázs, se hölgy tulajdonos. Míg az utóbbi állapot nem feltétlenül előny -
ide kattintva látható a bizonyíték -, addig a garázs hiánya sajnos több elemen is tetten érhető. A közterületi parkolás nyomai, illetve hátrányai számos karcolásban, húzásban, benyomódásban köszönnek vissza, és persze a fedett, zárt tárolás még nem garancia arra, hogy ezek a bosszantó apróságok máshol ne történnének meg, azért egy garázs jelentőségét nem szükséges magyarázni. Kétségtelen, a legtöbb karc
polírozással könnyen javítható, de mindenképpen enyhíthető lenne, és eladáskor növelné a nagyságrendileg most kevéssel kétmillió forint alatti árszinten mozgó Ford Focus Ghia értékét.
Én is nagyon kiváncsi lennék a jóval régebbi(10-25éves) használtautók tetsztjére. Jó lenne ilyen, vagy akár veterán teszt is.
2009 márciusban vásároltam egy 2005.08.havi 1.6 benzines Focust 66.000km-rel. Előtte egy 2000-es évjáratú szintén 1.6 benzines Focusom volt. Az elsőt 130.000 km-el adtam el, 5 évig használtam, a kötelező szervizeken kívül (fék-,olaj-, gumicserék) egyetlen egy problémám adódott 25.000Ft összegben, a gyújtótrafó ment tönkre. Mint írtam az újabb Focusra váltottam, 2 éve használom 100.000km van most az autóban. Egy rossz szót nem tudok mondani róla. Nekem bejött. Mindkét Focus Trend felszereltségű (sportfutóműves).
Kedves Zoltán, hogy haragudnék, mindenkinek van véleménye, és én mindig is elfogadom más véleményét, még ha nem is értek egyet.
Értem a cikk miértjét is, persze, egy kis használtautó-teszt sokszor jól jön, mégis kitartok az álláspontom mellett. Viszont, ha javasolhatom, próbáljanak összeszedni 4-5 különböző típusú autót, hasonló km-el, hasonló életúttal (ne legyen céges stb.), hasonló kategóriából, megegyező évjáratból. Egy ilyen átfogó összehasonlító teszt biztos sokak tetszését elnyerné. Üdv: SZP
Kedves szupet, ha nem haragszik, nem értek egyet Önnel. Persze, lehetne megnézni sokkal később, vannak is terveink e rovatban, de ez a cikk azokhoz szól, akik ennyi pénzért, ilyen jellegű autót keresnek a használtpiacon. A 8 éves Focus nem ez a kategória, mellesleg ne gondolja, hogy az “ennyi éves, ennyi kilométer” mindig garancia a hibátlanságra… üdv: KZ
Ennyi évesen, ennyi kilométerrel persze, hogy nincs semmi baja. Kérjük újra tesztelni 8 évesen, 150.000 km-el, hogy akkor mit tud. Micsoda fölösleges cikk…