Még ma is sokkalta jobb az átlagnál! Ford Focus I használtteszt
Ford Focus 1.4 Ambiente, 2002 - használtteszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Olcsó autót keresel, mármint tényleg olcsót? A Ford Focus első generációját ne hagyd ki a keresésből! Egy 13 éves, hazai példányt próbáltunk.
A KSH legújabb adatai szerint már 13,4 év a hazai személyautópark átlagéletkora. A piac átlagára pedig hajszálnyit 1,5 millió forint feletti. Hát mit akarhat az, aki félmillió forintért szeretne autót, pláne Fordot? Szerencsére van keresnivalója. Lehet találni akár félmillió forintért vagy kevéssel fölötte is jó autót. Erre jó példa ez a Ford Focus is, amelyet egy olvasónk mutatott meg az 1998-ban megjelent, az 1999-es Év Autójának választott első Focusból. Ez a példány már a frissítés utáni kiadás, láttunk már hasonlót kombiként (frissítés előttit pedig háromajtósként), viszont ennyire szép 13 éves autót, pláne több mint 260 ezer kilométerrel ritkán lehet lelni.
Mi volt a titok? Alapvetően két dolog, a kapcsolatrendszer, a meglévő infók, olvasónk családi tapasztalatok alapján döntött a Focus keresése mellett. Szolgál másik két példány is a testvéreinél, azokkal sem volt gond, így hát egy elsőgenerációs Fiat Puntótól fájdalommentesen megválva (örömmel szabadulva) kifejezetten Focust keresett. Hazai kereskedőnél talált a hazai és első tulajdonosa által beadott, 1.4-es Ambiente alapverzióra, amibe extraként a klímát azért belerendelték. Ez az autó persze nem a félmilliós Focus volt, 700 ezer forintért hirdették, amit annak ellenére nem ért meg, hogy belseje - korához képest - szinte makulátlan állapotú. A rozsda ugyanis egy-két helyen már megjelent rajta, egy küszöbsérülés is van, az első lökhárító alsó koptatócsíkja már lekopott, s maga a plasztik is lötyög. A jól informáltság mellé tehát némi kompromisszumképesség is kellett. Hogy elölről volt koccanás, azt mutatja a lötyögő hűtőmaszk, s a mindkét oldalt hegesztett fényszóróláb, melyek közül az egyik már elengedett. Ezekkel nem is lehet jól beállítani a lámpákat, úgyhogy már rendelés alatt van két új bontott fényszóró. Viszont ennél komolyabb törése nem volt az autónak, hátul is csak a facelift előtti lökhárító mutatja, hogy azt bizony cserélhették, a lemezeken viszont gyári a fényezés. Apróbb karcolások, egy-egy ajtórányitás természetesen van. 13 éves autó ennyi nélkül csaknem elképzelhetetlen.
Miként használhatták ezt, ha ilyen szép a beltere? Vajon hosszútávfutó volt az 1.4-es alapmotoros szedán? - kérdezem a második, aktuális tulajt. Elvileg nem, győri volt, sokkal inkább rövid távokra jártak vele, erre utal a kopott motor is. A műszaki vizsga emissziómérésén nem bukott ugyan meg, de 1000 kilométerenként kér egy liter olajat az előírt 5W-30-asból. Az 100 kilométerenként nem vészes, 1 deci, sok esetben ennyi a gyári - még elnézhető - norma. Benzinből pedig a mostani hőmérsékleten, igaz, a masszív dugókat elkerülve 6,8 liternyit kér - zömében városban. Országúton egy erdélyi túrán tudott egy 5,5 literes átlagot, a legrosszabb téli fogyasztás is 8 l alatt volt - ezek bizony nem rossz számok egy kompakt modelltől.
A menetdinamika természetesen visszafogott az alapmotorral. Városban, pláne egy-két személlyel azért nem rossz, de a 14,4 másodperces 100 km/órára gyorsulás már mutatja, hogy az előzések az átlagnál jelentősebb tervezést igényelnek. A piac is tudja, hogy a legjobb választás az 1.6-os benzines, az erősebb, de nem torkosabb, azért az 1.4-es is használható. Autópályázni is ésszel kell, 110 km/óránál épp 3000 1/perc a főtengelyfordulat a viszonylag hosszú ötödikben, ha ezt nem lépjük túl, akkor megvan a 6 liter körüli fogyasztás és a még viszonylag csendes üzem. 130-nál már bőven van motor- és szélzaj is, a fogyasztás pedig 7-8 liter közé megy. Pláne klímával, ami azért érezhetően folytja a motort, viszont ma is hűt.
És ez a Focus ütőkártyája, hogy hűt-fűt, pöccre indul, egészen kulturált megjelenésű, a teljesen vonalban lévő, gyári szerelésű lemezeken nem is feltűnő, hogy egy-egy helyen, például az ajtók aljánál már megjelent a rozsda. Vezetni is jó, alap volt hozzá a szervokormány. Ma is jól vezethető, multilink hátsó futóműve korszakos alkotás: kényelmes és stabil. Belülről pedig tényleg döbbenetesen szép ez a példány. Az Ambiente picit sprőd üléskárpitja jobban bírja a gyűrődést, mint a Ghia plüssöse. Az ülések zömén újszerű a huzat, kopás igazából a vezetőén sem látható, inkább csak némi nyúlás. Érezhető, hogy a sofőrülés az utasénál picit kiültebb, de könyörgöm, több mint 260 ezer kilométer van az autóban, s legalább még most sem rossz a gyárilag kemény ülés tartása. A több mint 180 centis tulaj kicsit panaszkodik a nem kellően leengedhető ülésre, de azért megjegyzi, el lehet vele lenni, a kormány legalább már az alapmodellben is szabályozható volt. És van elektromos első ablak, kulcsfejbe épített távirányítós központi zár is. Oké, utóbbinál a távirányító már nem megy, marad a kulcs forgatása, mert egy új kulcs több mint egy tank benzin ára. (Azért én ajánlottam egy helyet, ahol saját Renault Scénicem okoskártyáját is javították, talán megbirkóznak majd a Ford kulcsával is.)
Rövid a cserére szorult elemek listája, ilyen a katalizátor, ami a jelentős olajfogyasztás mellett nem is meglepő. Döbbenetet inkább az okozott, hogy közel 13 év és bő negyedmillió kilométer után még a gyári volt bent. A futóműben egyetlen szilentet és egy lengőkart kellett cseréljen a mostani tulaj az elmúlt egy év és 20 ezer kilométer alatt. Áldja az elsőt: műszakilag úgy néz ki, korrektül tartotta a márkaműhelyben csak 50 ezer kilométerig vezetett szervizkönyvű autót, s inkább a külsőségektől vonta meg a pénzt. Ezért lehetett egészen jól alkudni rá, amit meglepő módon egyedül a mostani tulaj tett meg. A kereskedő elmondása szerint sokan odébbálltak az "ennyiért szebbek is vannak" mondattal. Igen ám, de a használtautó-vásárlás alapszabálya, hogy nem megjelenést, hanem állapotot kell keresni. Tessék próbakörre, átvizsgálásra menni, és persze alkudni! De persze azt is elfogadni, hogy ez nem egy félmilliós autó, a vételár kifizetése után kellett költeni az átírásra, a "nullrevízióra" (olajak, szűrők, szíjak, vízpumpa, fékbetétek cseréje), valamint egy téli és egy nyári gumigarnitúrára. Az alkatrészek szerencsére olcsón beszerezhetők, a 185/65 R14 gumiméret is olcsó, így ezekkel együtt is nagyjából csak kiírt árára, nem sokkal 700 ezer forint fölé nyúlt a teljesen korrekt Focus bekerülési költsége.
“Az alkatrészek szerencsére olcsón beszerezhetők”
Igen? És hol? 2015-ben egy első lámpa 20,000Ft, egy kipufogó leömlő 42000Ft, egy klímakompresszor 70-80.000Ft (az olcsóbbak)
Ez mi??
“Az alkatrészek szerencsére olcsón beszerezhetők”
Igen? És hol? 2015-ben egy első lámpa 20,000Ft, egy kipufogó leömlő 42000Ft, egy klímakompresszor 70-80.000Ft (az olcsóbbak)
Ez mi??
Nekem egy 99-es 1,8 benzines GHIA-m volt. 15 évesen, 325 000-nél adtam oda tavaly a sogoromnak festő melósautónak.A piacon 400- 450 e-t lehetett volna érte kapni, mert van belőle sok, ennyiért meg nem akartam eladni.
Belülről teljesen rendben volt, kényelmes ülések, fogyasztása, ha nem nem toltam 6,5-7, ha dinamikusan nyomtam 8-9 liter, Bp-en varosban max télen ment 10 felé. Volt benne első ablakfűést, ami a téli napokat szintén megkönnyítette.
Kritikus hiba egy volt, mikor a töltésjelző nem gyulladt ki és lemerült az aksi autópályán. Aszonta az autóvillamossági szererő, hogy tipikus ford betegség. Szerintem ha ca 300 e km-nél egyszer előzon egy ilyen??
A szervízigénye nem volt nagy. 15 000-ként cseréltem az olajat, szűrőket, nem tesco gazdaságost tettem bele, illetve minden olyat cseréltem, ami a szervízcikulusban ki volt írva, és nem Józsi bácsihoz hordtam szervízbe. Egy vezérlés, vízpumpa csere igy is kijött egy 100-asból.
Ami viszont szar, hogy 10 év fölött már megjelentek a rozsdafoltok az autón, 15 évesen meg már itt ott át is volt rohadva. Na jó, az is igaz, hogy garázsban csak max. bevásárlások idején állt.
Szerintem egy jó autó volt egy évtizeddel ezelőtt. Azóta az idő eljárt felette, de ha vkinek csak párszázezer forintja van, akkor tényleg egy jó választás lehet.
Most is egy Fordom van, igaz Volvo emblémával az elején.
Én újonnan vettem egy kombit (igaz 1.8 TDDI-t) 2001-ben. Most ősszel adtam el, illetve számoltattam be. Én imádtam, sosem volt baj vele. Az asszony még most is visszasírja.
3 év alatt itt-ott megrozsdásodott, az 5. évre 10 féle, még motorhiba is megvolt, egy hulladék az egész. A szerviz egyenesen sz@r volt, persze ha indo-európait alkalmaznak…
Nekem egyébként nincs bajom ezzel az autóval. Sőt, a csapott hátú még ma is tetszik. Ha csak ennyi pénzem lenne autóra, én is egy ilyet vennék 1.6osban. Egy dolog van, amit nagyon nehéz lenne megszoknom, az az ocsmány középső műszerfal. Tudom hogy ez ízlés dolga, de az az átlós csík engem a sírba tenne. Már így képen is. 😀
Hát ilyen esetben az ” ideális ” megoldás egy részleges vagy teljes motorgenerál. Az olaj cserélgetése
nem oldja meg a dolgokat./ próbálkozni lehet /
Aki a “komolyabb” olaj fogyásnál elkezdi a vastagabb olajat önteni a motorba annak ajánlom a 20w60-as kenőanyagot, az ő elgondolásuk alapján ez lesz az ideális az olajzabáló motorba. 🙂
Lassan emésztem ezt a sok okosságot. Az általad említett urat nem nevezném “a legnagyobbnak” és nem akarok tanulni tőle.
Maradjon csak a te példaképed. 🙂
” Javaslom a következő kísérlet elvégzését: melegítsünk fel egy vasdarabot közel 100 °C-ra, majd pumpás ablakmosóval nedvesítsük be. Mérjük meg, hogy mennyi idő alatt párolog el. Több, mint 10 ms (magyarul egy századmásodperc)? Akkor a víz (benzin) nyert. Ugyanis a dugattyú ennyi idő alatt még egy kis fordulatú motor esetében is átrobog a felületen.”
Ehhez még annyit, hogy igaz is lehetne de őszeségében hülyeség, mivel a vízpára bekerül az olajba de ott a 100 Celsius (vagy több) fokos olajban már van ideje elpárologni, a kartergázzal távozik.
Több olajat cseréltem mint gondolnád.
Volt olyan eset amikor víz volt az olajban de az általában műszaki hiba.
Keverj össze vizet meg olajat és nézd meg mi történik.
Az olajfogyasztás igaz de ahogy írtam nem mindegy, hogy mennyi.
Ha egy olajcsere időtartamra vetítve nem fogy az olaj, akkor nem beszélünk olaj fogyasztásról.
A Tsi 1000 kilométer / 0.5 liter vagy 0.2 liter már olajfogyasztás, mivel egy csere alkalmával kieszi az olajat.
Olvasgass, a lexikális tudásod elég jó csak az a gond vele, hogy a gyakorlatban sz@rt sem ér.
kamionok esetében létezik a 120.000 kilométeres olaj és nem engednek le belőle 5 liter vizet mint ahogy a szakid állítja. És azt is leírta a szakid, hogy milyen esetekben fordul elő. Van rá példa csak nem jellemző.
Márpedig nem létezik. Olvasgass. Benne van a válasz a víz dologra is.
Tudtam, hogy rámozdulsz a butaságoddal, már vártalak.
Jó tanulást az idézett gondolatsor az egyik legnagyobb hazai szerelőtől származik.
[i]“Sajnos él még az az ősi tévhit az emberekben, hogy “egy motor ne egye az olajat!” Persze ilyeneket csak azok hangoztatnak, akik nem tudják, hogy hogyan működik egy négyütemű motor. Nem tudják, hogy minden motor eszi az olajat. Igen, az is ahol két olajcsere között látszólag azonos marad a szint. Lássuk miért.
Tulajdonképpen a motor minden részénél jól elválasztható egymástól az olajozott vagy olajpárás, és az azon kívüli rész. A motorból kiálló tengelyeket alaposan le lehet zárni különböző szimmeringekkel és más tömítőelemekkel, még egy szelepszárnál is szinte tökéletesen el lehet választani a külvilágtól a kent részt. Az egyetlen kritikus rész a hengerfal és annak olajháztartása. Az ideális megoldás ugyanis megvalósíthatatlan. Ez valahogy úgy nézne ki, hogy a dugattyú, a dugattyúgyűrűk, és a hengerfal sohasem érintkeznek egymással, közöttük mindig van olajfilm – kerülendő a száraz súrlódást -, de a hengerfalon nem maradhat olaj, ami az égéstérbe kerülve ott elég. Csupán ennyi lenne a megoldandó feladat. Természetesen technikailag még meg is lehetne valósítani, hogy az olajlehúzó gyűrű semennyi olajat ne engedjen maga fölé. Ehhez csupán egy nagyon sima felület és egy éles peremű gyűrű kellene. Így működik például az ablaktörlő is. Nem űrtechnika, de gondoljunk bele: az olajlehúzó gyűrű a legalsó. Ebben az estben mi maradna mondjuk a kompressziógyűrűnek? Semmi. Ezért kompromisszumos megoldásként egy olyan felületi struktúrát hoztak létre a hengerfalon, amely ideális esetben csak annyi olajat enged a lehúzógyűrű fölé, amennyi a felette levő gyűrű(k) kenéséhez kell. Ezt egészen napjainkig honolással, finom felületi dörzs-köszörüléssel érték el. Ma már úgy tartják a fejlesztők, hogy az így létrehozott felületi struktúra nem igazán jó válasz sem a súrlódáscsökkentés, sem pedig az olajfogyasztás témakörében feltett kérdésekre. Ezért napjainkban elterjedőben van más felületi olajtároló megoldások kialakítása, de ez nem jelen cikk tárgya – térjünk hát vissza a hengerfal olajháztartásához.
Mint mondtam, az olajlehúzó gyűrű enged maga fölé egy kis olajat. Sajnos ennek az olajnak egy igen jelentős része el is ég. Tehát a motor eszi az olajat. De akkor miért marad látszólag állandó a szint néhány motornál? Mert a helyét üzemanyag veszi át. Aki mélyebben beleásta magát a témába, az tudja, hogy egy motorban minden olyan helyen, ahol olaj van, ott üzemanyag is van! (Ennek az alternatív üzemanyagok használata során van még jelentősége.) A hengerfalra ugyanis igen sok üzemanyag csapódik le – hasonlóan ahhoz, mint amikor ködben motorozunk és vizes lesz a motor eleje (a levegő ki tud térni előlünk, a sokkal nehezebb pára nem). Sokan mondják, hogy ez nem így van, mert az üzemanyag elpárolog a meleg hengerfalról. Természetesen párolog, de sajnos nincs neki sok ideje. Javaslom a következő kísérlet elvégzését: melegítsünk fel egy vasdarabot közel 100 °C-ra, majd pumpás ablakmosóval nedvesítsük be. Mérjük meg, hogy mennyi idő alatt párolog el. Több, mint 10 ms (magyarul egy századmásodperc)? Akkor a víz (benzin) nyert. Ugyanis a dugattyú ennyi idő alatt még egy kis fordulatú motor esetében is átrobog a felületen. Aki nem hiszi, küldje el laborba a fáradt olajat, vagy nézze meg mennyivel folyékonyabb a leengedett olaj annál, amit beletölt. (Persze vannak olyan szennyeződések, amelyektől sűrűbb lesz az olaj, de a dízel üzem most nem játszik!) Vajon mi hígította fel?! Egy hosszú olajcsere-intervallummal rendelkező és leginkább rövid távokon használt motorban az üzemanyag az olaj térfogatának akár a 20 százalékát is kiteheti. (Igen húsz. Nem elírás!) Persze ehhez hosszú csereperiódus és rengeteg hidegindítás kell alacsony hőmérsékleten, de minden bizonnyal Svédországban is laknak nagyon lusta emberek nem messze a plázától. Ilyenkor a benzin mellett olyan sok víz is kerülhet az olajba, hogy az a karter alján összegyűlve, majd megfagyva elzárhatja az olajszivattyú szívónyílását és így a kenés nélkül maradt motort tönkreteheti. Persze ez az említett 20 százalék extrém mérték, de 5-tel még a csak nyáron és hosszú távon használt motor esetén is nyugodtan számolhat mindenki. A tervezők ennél többel kalkuláltak – többek között ez az egyik oka annak, amiért az olajat időközönként le kell cserélnünk.
…”[/i]
A víz biztos nem foglal helyet mivel a 100 fok fölötti olajban elpárolog épp úgy mint a benzin. A gázolajtól viszont felhígulna és nem lenne normális kenés ami a motort károsítja.
Létezik az olajfogyasztás nélküli motor, csak nem találkoztál még vele.
Nekem is volt ilyen 2003 as 1,4 es ugyanilyen színű sedan Focus. Sajnos az előző tulaj miatt az is ette az olajat. Ezt több szerelő is mondta. Utána lett egy 2003 as ezüst kombi 1,6 os motorral. Na az nem evett sok olajat és sokkal jobban is ment. De egyik se hagyott ott sehol soha. Megbízhatóak szerintem. Csak oda kell figyelni a karbantartásra.
A kombi csomagtere nem kisebb,hanem nagyobb,mint a sedané.520/1580liter.
Sógorom nagy Fordos, a negyediket koptatja, az összes Focus generáció megvolt neki, most a legújabb van. Mind dízel. Különös baja egyikkel sem volt. Sztem is jó kocsik, ami nekem nem jött be rajtuk az a full kemény belső(de ízléses), és a bádoghangon csukódó ajtók.
Hat nem tudom nap mint nap megyek 206-sal de nekem nem igazan jon be kemeny kopogos a belseje
kenyelmetlen az ulles es hat ha hatulra szorulok nekem is passzentos a felfuggesztes nem olyan sinen menos elvezgetos.
Az 1.4est nem is azert arultak hogy majd ez forgatja nyomatekbol a foldet ami tevedes.
Egy alap motor ami ahhoz eleg hogy helyet valtoztas.
Nekem 1.6kombi volt es arrol azt irtak hogy 540l-es nem 490l nekem nagyon bejott jol ment
relativ jol fogyasztott hely volt benne dogivel.
Az elso lampak hutomaszk trio nekem is torott volt,ugy is maradt.
Az olaj fogyasztas meg attol is lehet az 1.4-1.6-1.8 fokaknal hogy elsumiztak az olajcseret
mas olajat raktak bele,rovid tavon hasznaljak.
Ilyenkor az gyuruzest ajanljak.Nekem durvabb volt varosban(100km 1l olaj kb)
Es ezt a gyuruzos dolgot a mostani szerelomtol tudtam meg.Mikor mar eladtam a fokat.
Anno mas szerlo a motorcseret javasolta.
Egy 0 lemaradt: 10.000
Elnézést.
Ezer km-nél valóban nem kevés. 10 ezernél teljesen normális.
A fogyasztásuk 1000 km alatt közelebb van az egy literhez, mint a 0,001-hez. Kivétel nélkül. Csak az a kérdés, hogy az elfogyasztott olaj helyét a kartelban a víz, vagy az üzemanyag veszi át. Dieselek előnyben, az legalább gázolaj. :-DDD
Csak nem mindegy, hogy 0,001 litert vagy 1litert /1000 kilométeren.
A robbanómotor sok mindent fogyaszt, nem csak olajat, de gyakran hajtórudat, dugattyúgyűrűt, szelepeket is…
Egy személyautó belsőégésű motorjában ezer kilométerenként egy liter olaj eltűnése már nem egy átlagos dolog. EcoTec motoros autómban 30E km alatt nem fogy ennyi olaj.
Minden robbanómotor fogyasztja az olajat. Kivétel nélkül.
13 éves és ennyit futott autóban nem kéne már erőltetni az 5w30-as olajat, főleg a gyári Formula F-et nem. Én 5w40-el használom a hasonló korban lévő 1.4-es fókát, az olajfogyásom ezzel minimális.
OlajfoJás??? 🙂 Ez az olajzabálás már nekem is sok lenne. Attól, hogy a gyártó beleírja a kiskönyvbe, az még nem igazán normális dolog. Életemben nem volt 15 évesnél fiatalabb autónk, de egyik sem fogyasztott ennyit.
1 liter/1000 km? Azért arra illene ránézni, vagy legalább megpróbálni a 10w40-et. Bár ismerősnek a billencs kamaza is ennyi olajat eszik, talán egy picit többet, szóval nincs gond 🙂