Vontatás – kötél általi halál?

Vontatásnál több dologra is oda kell figyelni, már csak azért is, mert olyan nagy figyelmet igénylő műveletről van szó, amely nem esik meg az emberrel gyakorta, így több éves járművezetés mellett sem szerezhető benne rutin. Mielőtt még bármit is mondanánk magával a vontatással kapcsolatban, első lépésben az autó állapota dönt: fék- vagy kormányhibás, sérült futóművel rendelkező, biztonságosan nem irányítható járművet vontatni tilos, és olyan részletek is számítanak, mint a kilátás (pl. berobbant szélvédő), vagy a világító- és jelzőberendezések működése. Ha az autó nincs a vontatáshoz szükséges állapotban, akkor trélerrel, autómentővel kell elszállítani.
A legfontosabb eszköz a vontatókötél, amelynél több szempontra is ügyelni kell. A kereskedelemben óriási a választék, ezért éljünk a lehetőséggel és válogassunk! Kerüljük az acélsodronyokat és a rugalmas anyagból készült köteleket, mert ezekkel csak bosszúságunk lehet – előbbinél hátrány a merevség, ami súlyos kárt, akár vonószem leszakadást is előidézhet, míg utóbbinál balesetveszélyt jelent a nyúlós anyag. A kötélvégeken található kampók, és az ezeknél lévő hurkolások is fontosak, ha már szemre is gyengének, csenevésznek tűnnek, akkor keressünk másik terméket. Tapasztalataink szerint az árakban látható különbség messze nem arányos a minőségi eltéréssel, kvázi egy megbízható kötél nem sokkal drágább, mint a sokszor imponáló terhelési adatokkal ránk tukmálni kívánt gagyi. Mérlegeljünk, 1-2 ezer forintos spórolással több tíz-, netán százezres kárunk keletkezhet egy balul elsült vontatással – nem éri meg, a biztonságról nem is szólva.

Nem mindegy, hova akasztjuk be a kampókat. Manapság a lökhárító, mint külön karosszériaelem már nem léteik, de ilyen régi típusoknál sem szabad a kötelet ide erősíteni, mert a vontató autó egyszerűen letépheti. A modern konstrukcióknál vonószem található az autó gyári tartozékai között, amit egyszerűen csak be kell menetesen csavarni, miután egy apró műanyag takarólemez eltávolításával szabaddá tehető a furat. Ha ez nem megoldható (pl. nincs kéznél a vonószem), akkor a váznál nézzünk olyan elemet, ahol rögzíthető a kötél, és nincs olyan feszülés, ami széttörheti a műanyag elemeket. Indulásnál ne kapkodjunk, a vontató jármű finoman lendüljön mozgásba, egyenletes sebességgel haladjon, kerülje a hirtelen manővereket, és próbálja a lehető legkorábban jelezni a szándékait (féklámpa, irányjelző használata). A vontatott jármű vezetője ügyeljen a fék használatára, ne „satuzzon”, próbáljon a vontató nyomvonalában maradni, és mindig törekedjen a kötél feszesen tartására. Igazából nem nehéz dologról van szó, csak fokozott körültekintésre, illetve határozott mozdulatokra van szükség.

Felmerül a kérdés, hogy automata sebességváltós autót szabad-e vontatni? Erre sokan azonnal rávágják, hogy tilos, és nem is alaptalanul, de ne ugorjuk át ezt a témát ilyen gyorsan, mert a vontatás tág fogalom. Lehet, csak néhány utcányi távolságra akarjuk elhúzni a kocsit, de valaki a fővárosból a Mátrában található házáig vinné – egyiket sem szabad? A döntésnél mérvadó, hogy mit ír a kezelési utasítás. A legtöbb gyártó automata váltó esetén határozottan tiltja a vontatást, és csak megemelt, vagy kerekes zsámolyra tett tengellyel engedélyezi. Ennek általános oka, hogy a kenésért felelős váltóolaj áramlásáért a motor felelős, így ha az nem jár, akkor nincs nyomás, a kenőanyag nem jut el a megfelelő helyekre, és tönkremehet a szerkezet: vontatáskor a forgó kerekek mozgásba hozzák a váltó egyes alkatrészeit, amelyek kenés hiányában súlyos, komoly összegű javítást eredményező károsodást szenvedhetnek.
Ettől függetlenül nem jelent automatikusan váltóhalált, ha N, azaz üres fokozatban, maximum néhány métert mozgatjuk a kocsit, de ezt célszerűbb emberi erő által tolva, mint másik autóval vontatva megtenni. Hallottunk már olyan tévhitet is, hogy vontatás előtt jól fel kell tölteni (kvázi túl kell tölteni) a váltót olajjal, és így 40-50 km/órás sebességgel akár 80-100 kilométerre is elhúzható az autó. Úgy véljük, ehhez nem szükséges külön magyarázat, az előbbi sorok mindent tisztáztak, tehát ne vontassuk az automataváltós járművet!
Más a helyzet a robotizált, félautomata váltókkal (pl. Alfa Selespeed, Opel Easytronic, stb.), ahol voltaképpen hagyományos szerkezetről beszélhetünk, és csak a kuplungot kezeli elektrohidraulikus berendezés. Ezeket N fokozatban, a hagyományos kézi váltósokhoz hasonlóan, károsodás nélkül lehet vontatni.