Megtudtuk, milyen hatással lesznek a világpiaci események a hazai üzemanyagárakra
Magyarország mentességet kapott az Uniótól a februárban élesedő újabb orosz szankció alól, derül ki
a Világgazdaság pénteki beszámolójából. Ennek a döntésnek a következménye, hogy a Mol továbbra is hozhat be a hazai piacra orosz kőolajból készült üzemanyagot. Kulcsfontosságú kérdés ez a magyar autósok számára, ugyanis ezzel megoldódni látszik az üzemanyaghiány és az árak folyamatos emelkedése, amelyről
múlt héten számoltunk be. A szankciók február 5-től hatályos következő lépése során ugyanis az EU már nem csak az orosz nyersolaj tengeri behozatalát fogja ársapkával megnehezíteni, hanem a finomított üzemanyagokét, például a gázolajét, a kerozinét és a fűtőolajét is korlátozni fogja. Ez Magyarországon katasztrófát jelenthetett volna, hiszen a százhalombattai finomító nem tudja egymagában ellátni a hazai gázolajigényt, a szlovákiai finomítóból pedig nem hozhattunk volna be a szankciók szerint, mivel az ottani előállításhoz is használnak orosz eredetű olajat. Így maradt volna a drága, orosz olajtól mentes export, ami ugyan az üzemanyaghiánytól megmentett volna minket, ám sajnos az árak további meredek emelkedését eredményezve.
A százhalombattai finomító (Fotó: MOL)
A kormány azonban sikerrel lobbizott Brüsszelben, így mentességet kaptunk az újabb orosz üzemanyagot érintő szankciók alól, ami nálunk főként az árakon látszik majd meg. Az enyhítés értelmében azonban nem mi jártunk igazán jól, a cseh és osztrák fogyasztóknak még nagyobb szükségük van a friss fejleményekre, ugyanis ott nem az árak jelentik a fő kérdést, hanem maga az ellátottság.
Egyelőre tehát megmenekültünk az üzemanyaghiánytól és az áremelkedéstől, de mi a helyzet az árak csökkenésével, normalizálódásával?
Konkrétan ez az intézkedés legfeljebb néhány százalékkal ejtheti vissza az árakat, így azonnali, jelentős enyhülésre nem kell számítani, de a hosszútávú megoldás is érkezik már az orosz üzemanyag elengedésére. 2023 második felében ugyanis több fontos finomítót is átadnak, például a Dangote 650 ezer hordó kapacitású nigériai olajfinomítóját, illetve az új, 615 ezer hordó kapacitású al-Zour olajfinomítót Kuvaitban, de a szaúd-arábiai Dzizan finomítót is bővítik 400 ezer hordónyi kapacitással. Ennek hatására nem ugrik egyből helyre a piac, ám 2024-től már utolérheti az európai gázolajkínálat a keresletet, aminek hatására valószínűleg az árrések is visszaesnek majd.
Üzemanyaghiányra a közeljövőben sem kell készülni, ám az árak normalizálódására még várni kell
