Villanybuszt minden városba!

Megnéztük a BYD komáromi gyárát és mentünk egy karikát a villanybuszukkal

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Komáromban az egykori Nokia gyár területén most már egy kínai nagyvállalat gyárt villanyhajtású buszokat. Nem vagyok egy nagy busz szakértő, így egy átlagos utas szemével vizsgáltam a BYD termékét.

Habár tényleg nem vagyok autóbusz szaki, a buszozás élménye nem áll távol tőlem. Fél gyerekkorom azzal telt, hogy a BKV járataival keresztül-kasul bejártam Budapestet, mindegyikkel végállomástól-végállomásig. Persze gyerekként még időmilliomos az ember ahhoz képest, ami felnőttkorban vár rá, így most már teljesen más szempontok érvényesülnek, amikor a tömegközlekedést használom. Azonban mindig kellemes nosztalgiával gondolok vissza az Ikarus 200-as sorozat tagjaira, hiszen anno ezekkel utaztam a legtöbbet. Mások pedig ugyanilyen nosztalgiával gondolnak vissza az egész magyar buszgyártásra, csak épp keserű szájízzel, mert maga az Ikarus márka eléggé hányattatott történelmet tudhat maga mögött. Azonban a buszgyártás nem halt meg itthon, sőt még Kína egyik legnagyobb járműgyártója, a BYD is látott fantáziát hazánkban. Hogy miért? Többek között azért, mert tökéletes helyen fekszünk nyugat és kelet között "félúton", képzett munkaerővel rendelkezünk és megfelelő az út, illetve a vasúthálózatunk. Szóval hozzánk telepítették első európai buszgyárukat, ami egyfajta mentőövet is jelentett, miután a Nokia 2014-ben megszüntette okostelefon gyártását. Persze a BYD néhány évvel később, 2017-ben érkezett és egyelőre még nem foglalkoztat ugyanannyi dolgozót, mint egykor a Nokia, ám az alkalmazottaik száma folyamatosan növekedik, idén év végére eléri majd a 300 főt. (Világszerte egyébként 220 ezer főnek ad munkát és megélhetést a BYD). Szükség is van a dolgos kezekre, hiszen a buszgyártásban sokkal nagyobb arányban szükséges az élőerő, mint a robotok munkája. A komáromi gyár egy 20 millió eurós beruházással jött létre 60 ezer négyzetméteren, ám érdekes adalék ehhez, hogy tavaly például már 17,15 milliárd eurós árbevételt könyvelhetett el a BYD. A három betű egyébként a Build Your Dreams rövidítése és az egyetlen autógyárat takarja, amely egy akkumulátogyárból nőtte ki magát. Nem is olyan régen, hiszen csak 16 éve alapították az autós üzletágat, maga a BYD pedig 24 éves. Idén az első negyedévben 150 százalékkal jobbak az eredményeik, mint a tavalyi év hasonló időszakához képest, úgyhogy egy igazán dinamikusan fejlődő vállalatról van szó. A komáromi létesítményük egyébként az első európai buszgyáruk, amely lényegében öt épületből áll. Ezek egy központi irodaépület, egy akkumulátor teszt- és karbantartóüzem, az összeszerelőüzem, amelyből közvetlenül nyílik a festőüzem és végül egy ellenőrző épület, ahol esőkamra is található. Amint már említettem a buszok összeszerelése nagyrészt emberi kezek munkája. A buszok részegységei pedig neves európai gyártóktól származnak, köztük hazai manufaktúráktól is. Ilyen termékek például a krómosan csillogó felnik, amelyek országhatáron belül készülnek. Természetesen a BYD célul tűzte ki, hogy a jelenleginél is nagyobb legyen az magyarországi beszállítók aránya. Viszont az itthon készülő buszokat szerte Európában értékesítik. Többek között Hollandiában és Svédországban. Aztán ott van még Brüsszel, ahol speciális, 12 méter hosszú reptéri villanybuszokat rendeltek, sőt már itthon is kiszállították tavaly decemberben Salgótarjánba az első elektromos buszt, szintén 12 méteres hosszúsággal.

Ugyanakkor nem csak komplett buszok készülnek Komáromban, hiszen járóképes alvázakat is gyártanak, illetve olyan buszvázakat, amelyeket Európa más pontjain létesített gyárakban végszerelnek.

A gyártóüzemben természetesen ugyanolyan tisztaság és precízség uralkodik, mint bármelyik általam eddig meglátogatott autógyárban, csupán a sok-sok robot „hiánya” nyújt kissé más hangulatot. Egy BYD busz teljes elkészüléséhez átlagosan 15 nap szükséges. Minden egyes új buszt 600 kilométeres tesztúton próbálnak ki (valójában 300+300 kilométeren, két részletben), és a megrendelőkhöz teljesen feltöltött állapotban jut el. Ellentétben ugye a belsőégésű motorral felszerelt buszokkal, amiket többnyire úgy adnak át, hogy csak annyi üzemanyag van a tartályukban, amennyi a legközelebbi töltőállomásig elég. Budapesten a „várbusz” vonalán rendszeresített Modulo már korábban meggyőzött róla, hogy a villanybuszokkal kellemes utazni, ám az egy midibusz, a BYD eBus viszont teljesen más dimenzió. Viszont ugyanúgy vibrációmentes és csendes, ami úgy vélem rendkívül fontos a kényelmes utazáshoz. Gondolom sokaknak megvan a jelenet, amikor egy-egy a BKV kötelékébe tartozó gázolajos Ikarus, vagy Volvo, de olykor már a legfiatalabb Mercedes buszokon is, a motor beindításakor őrült rezgésbe kezdenek az üvegfelületek és a kapaszkodók. Nos, ilyen a villanybuszokon valószínűleg idősebb korukban sem fordul elő, hiszen nincs a motor felől érzékelhető rezonancia (persze a rosszminőségű utak attól még szétrázhatják). Itt említem meg, hogy a BYD 10 év garanciát vállal az akkumulátoraira, de ez egyedi igények alapján meghosszabbítható. Utasként egyetlen negatívumot tudok kiemelni: A busz leghátsó üléseihez túl nagyot kell fellépni, itt egy lépcsőt beiktathattak volna a tervezők.
Hirdetés
Végül egy személyautós meglepetést is tartogatott a gyárlátogatás, ugyanis a buszok töltőinél egy BYD e6 állt és szívta magába az éltető energiát. A típus amolyan egyterű szerűség, amely 2009-ben debütált. Az oldalára ragasztott matrica szerint 300 kilométert képes megtenni egy feltöltéssel, ami ugyanannyi, mint a Komáromban gyártott buszok hatótávolsága. Bár most leginkább a személyautókat ütik-vágják a döntéshozók, szerintem érdemes lenne a városi tömegközlekedési vállalatokat is arra sarkallni, hogy hipersebességgel váltsanak villanybuszokra.

Utóirat: kezdhetjük kitalálni a trolibusz sírfeliratát.

Végül pedig egy friss nem BYD, de busz hír. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken az Ikarus székesfehérvári gyárában tett látogatást, ahol bejelentette: a nemzeti autóbusz stratégia keretében hat év alatt hatezer buszt cserélnek modern járművekre a közösségi közlekedésben. A 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú városokban három év múlva már csak olyan buszokat helyeznének üzembe, amelyek elektromos meghajtásúak, környezetkímélők vagy bizonyos feltételek mellett gázhajtásúak, de semmiképpen sem dízelmotorral hajtottak. Mi reméljük, hogy bőséggel szerepet és lehetőséget kapnak a tisztán elektromos autóbuszok is.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

    • 2019.05.24. at 08:13
      Permalink

      Hogy a Modulo projektet szerinted nem támogatta a kormány, arról csak annyit, hogy a típus kifejlesztésének jelentős része állami támogatásból történt, számos város és közlekedési központok, illetve a BKV is úgy kapott forrást az államtól Modulók vásárlására, hogy lényegében rájuk írták ki a közbeszerzési tendert. Ennek ellenére a Modulo gyártója nem tudta leszállítani a buszokat, csődbe ment.
      A BKV-nál szolgáló néhány Modulo megbízhatósága finoman szólva is hektikus.

  • 2019.05.24. at 21:22
    Permalink

    Győri vagyok, az ország egyik leggazdagabb városa. Az összes busznak elektromosnak kellene már lenni, ennek ellenére 35-40 éves, környezetszennyező, hangos és gazdaságtalan fos Ikarusokkal oldják meg a helyi közlekedést. Szeged, Debrecen, Pécs rég túllépett ezen a területen rajtunk. Szégyen, hogy ilyen buszokkal kell utazni ott, ahol minden tizedik autó Q7-es és a Föld legmodernebb motorgyára üzemel a városban. Elég nagy kontraszt.

Vélemény, hozzászólás?