Tavaly még forgatókönyv szerint, tavasszal, a jellemző nyári gumira váltási szezon előtt tudtuk elkészíteni szokásos gumitesztünket, amit 2012 ősze óta minden szezonban megvalósítunk a Nonstopgumival és a mogyoródi Groupama Tanpályával. Idén viszont volt néhány nehezítő tényező, ami miatt csúszott a teszt, de igazából nem csak a teszt, a jellemző nyári gumira váltás is, így csöppet sem mondható, hogy ne lenne most időszerű. Mivel a koronavírus az idei évben is jelentősen rányomta bélyegét az életünkre, az abroncsgyártóknál is csúszott minden, erős szállítási problémákkal küzdöttek, küzdenek még mindig, magyarán várni kellett, hogy összeálljon a tesztmezőny. Aztán az időjárás is igencsak érdekes volt, a tavasz nagyjából kimaradt, a május elég csapadékos is volt, de végül utolsó napjaiban meg tudtuk valósítani a tesztet, épp akkor, amikor már elkezdtek szállingózni az emberek a gumicserére. Ugyanakkor tudjuk, még mindig nagyon sokan nem váltottak nyári gumira, pedig azt a mért eredmények is mutatják, hogy érdemes.
Szokásos helyszínen, a mogyoródi Groupama Tanpályán, Skoda Octaviákon teszteltük a Nonstopgumi által szállított és szerelt abroncsokat.
Idén is a jól megszokott 205/55 R16-os méretben vallattuk az abroncsokat, szokás szerint előző generációs, amúgy Év Legnépszerűbb Használtautója díjas Skoda Octaviákon, a mérésekhez a már megszokott GPS-es műszereket alkalmaztuk, minden mérést ötször ismételve. Az elemzés során a szélső értékeket dobtuk, a többit átlagoltuk. Méréseink sem változtak, alább láthatók.
Ezeket vizsgáltuk:
- Fékút 60 km/óráról száraz aszfalton
- Fékút 60 km/óráról nedves aszfalton
- Kigurulás 15 km/órás tempóról - enyhe, konstans emelkedőn - a gördülési ellenállás vizsgálatára
- Menetzaj 60 km/óránál
- Kanyarsebesség száraz úton: adott íven elérhető maximális sebesség
- Kanyarsebesség nedves úton: adott (de a szárazzal nem azonos) íven elérhető maximális sebesség
- Kopásállóság: a teszt végén látott kopási kép pontszáma
Látni akarok minden adatot − mért eredmények letöltése
A teszt során 150 vészfékezést kellett végrehajtani
A tesztelt 15 garnitúra zömét új nyári abroncsok adták, de a mezőnyből 4 garnitúra az eladások egyre nagyobb szeletét kihasító négyévszakosak voltak. Ezek különösen fontos szereplők, hiszen mind többen szeretnék megúszni az átszereltetést, idő- és költségspórolás miatt egyaránt. Referenciaként, vagy inkább elrettentő példaként egy használt, nem is vészesen koros, 3 esztendős téli gumi és egy még szintén az előírások szerint bőven megfelelő 8 éves nyári garnitúra is szerepelt az összevetésben. Annyit elárulhatok, hogy igen rosszul. Még úgy is, hogy a teszt szinte csak a városi közlekedésre jellemző sebességtartományban zajlott, de százalékosan már így is jelentős különbségek adódtak az egyes abroncsok között. Ráadásul ne feledjük,
a fékút a sebességgel négyzetesen nő, tehát minél gyorsabban megyünk, annál nagyobb jelentősége lesz a gumiabroncsnak is.
A teszten melegebb volt a száraz aszfalt, mint a vizes, az útfelületen és az abroncson túl a hőmérséklet is jelentősen befolyásolja a fékút alakulását
A mérési körülmények kapcsán fontos elmondani, hogy a tesztet 15-25 Celsius fokos levegőhőmérséklet és 17-40 Celsius fokos aszfalthő mellett végeztük, legalábbis a száraz szakaszokon. A vizes részek azonban folyamatosan kapták a 10 Celsius foknál hűvösebb vizet, amivel még mindig a bűvös 7 Celsius fok felett voltunk ott is. Na nem mintha alatta a nyári gumik elvéreztek volna, a 7 Celsius fokos átlaghőt azért nevezik a gumiváltás idejének, mert felette már hajnali faggyal sem nagyon lehet összefutni. Igen, már bőven túl vagyunk rajta. Rutinos tesztelőként tudom, hogy az abroncsok elképesztően változnak a hőmérséklet hatására. Nem csak a levegőére és az aszfaltéra, hanem leginkább sajátjukra kényesek, ezért ha egy kicsit tempósabb köröket, keményebb kanyarokat megyünk velük, másként fognak viselkedni, mint normál menetben. Hogy mennyire változik a tudásuk, hogy mennyire tartják magukat stabilan, az természetesen abroncsonként eltérő.
Kereken 4 méteres, autóhossznyi fékútkülönbség adódott már 60 km/óráról is a legjobb és a legrosszabb abroncs között, 120 km/óráról 16 méteres differencia várható
Jól látható tehát, egy abroncsnak azon túl, hogy különféle útfelületeken egyaránt jónak kell lennie, ezt még tartósan is bírnia kell. Az pedig, hogy melyik lesz a legjobb abroncs, az összes eredmény összesítése és súlyozása után rajzolódik ki. Persze mindig megpróbáljuk megtippelni az eredményt az autóban érzett teljesítmény alapján, de az összesítés most is tartogatott meglepetést. Nem lepődtem meg azon, hogy a Falken Ziex volt a legjobb száraz úton, ez valóban érezhető volt, még az is, hogy vizesen a Kumho Ecsta HS51 is remekelt (még a Falkent is előzte), még azt is éreztük, hogy a Toyo abroncsa egész jó volt, ahogyan azt is, hogy bár a Michelin Primacy 4 is jó, de ezúttal nem volt fölényesen az. Még utóbbi is 1 méterrel hosszabb fékutat adott már 60 km/óráról is száraz úton, mint az ott legjobb Falken, de
a legjobb és a legrosszabb gumi fékútja között autóhossznyi, 4 méteres különbség mutatkozott.
Vizes úton általában nagyobb fékútra kell számítani ezt igazolta a teszt is, itt a mezőny kisebb szórást mutatott, de hozzá kell tenni, a fékutak az abroncsokon túl az út milyenségétől és az aktuális hőmérséklettől is erősen függenek.
Vizes aszfalton nagyobb átlagos fékutat, de kisebb szórást, 3 méteres differenciát láttunk az egyes gumiabroncsok között
Érezhetőek voltak persze a gyengébb abroncsok is, szárazon fékezésben a négyészakosak sorából egyedül a nyári gumi alapú Michelin CrossClimate+ végzett a mezőny első harmadában, egyáltalán első felében. A többi tesztelt négyévszakos mind téli abroncsból faragott, ez pedig nem tett jót eredményeiknek. Vizes úton egyébként a szárazon a négyévszakosok sorában a Michelin után legjobb Continental AllSeason Contact még a dobogóra is felkerült, de látni kell:
a négyévszakos abroncs kompromisszumos, ahogyan a téli gumi is erősen kerülendő nyáron, főként akkor, ha már használt, s egy használt nyári gumitól is csak közepes eredményt várhatunk el.
Száraz és vizes aszfalton egyaránt a Falken Ziex adta a legjobb kanyartempókat, stabilitása is remek volt
Kanyarsebesség szempontjából remekelt a Falken Ziex száraz és nedves aszfalton is, és ez a gumi a kigurulás szempontjából is úgy tűnt, hogy tapad az úthoz, hiszen az új téli gumit leszámítva a legrosszabbul szerepelt a gördülési ellenállás vizsgálatánál. Ha az üzemanyagtakarékosság a cél, a teszteltek közül - nem túl meglepően - a Continental EcoContact 6 a nyerő. Zajszint alapján (bár itt meg kell jegyezni, az utastérben mért zajnak csak egy nagyon kis szelete az abroncsé) a Barum Bravuris 5 bizonyult a legjobbnak, ugyanakkor a Barum Quartaris 5 (négyévszakos) a legrosszabbnak.
A mezőnytől elmaradt az elérhető kanyarsebesség versenyszámban a Barum Bravuris 5 nyári gumi, ugyanakkor kopásával ezúttal masszívnak bizonyult, féktávjai is kielégítőek, zaja a legszerényebb, összességében éppen nem került dobogónkra, amiről a legjobb ár/érték arányt a Kumho Ecsta HS51 adja
Meghatározó természetesen, hogy mennyire lesz tartós az abroncs, amit mi több tízezer kilométeres teszt helyett csak azzal tudunk pontozni, hogy az abroncs mennyire maradt egyben a szettenként szűk 15 kilométeres, de igencsak intenzív nyúzópróba után. Kezdjük a végéről: három garnitúra, a használt téli és nyári gumi, valamint a vadonatúj Taurus High Performance, ami ráadásul Rikken és még számos egyéb "noname" elnevezéssel is piacon van, olyan szinten kikészült, hogy azokat már nem szerelnénk fel egy szerény futású autóra sem. Láthatóan meggyötörte a teszt a Pirelli Cinturato P7 gumikat és a Michelin Cross Climate+ egészéves abroncsot is. Egy hajszálnyit jobban bírta a gyűrődést az új téli gumi, ami szintén egy Michelin termék (Alpin 6) volt, még egy kicsit jobban szerepelt a Continental egészéves gumija. A Falken, a Kumho és a Toyo nyárija egyben maradt, de azért látszott rajta a használat, a Continental és a Barum nyári szettje ezúttal meglepően egységes, jó képet mutatott, sőt a Barum és a Kleber négyévszakosa is, a legtartósabb abroncsnak pedig a Michelin Primacy 4 bizonyult.
A kategóriánkénti eredményeket szokás szerint összesítettük és súlyoztuk. Mi a száraz aszfalton mért fékezhetőséget 30, a vizesen mutatottat 20%-os súllyal vettük figyelembe, a kanyarsebességet, a gördülési ellenállást (kigurulást) 10-10, a kopásállóságot 15%-kal, a zajszintet 5%-kal. Így a külön kategóriagyőzelmet nem mutató, de mindenhol jól szereplő (és az ADAC tesztjén is elsőként végző) Continental ContiEcoContact 6 került az élre, második a Michelin Primacy 4, a harmadik pedig az Auto Bild tesztjén tartóssága miatt győzedelmeskedő Kumho Ecsta HS51 lett. Ugyanakkor jó eredményt ért el a Barum Bravuris 5, a Falken Ziex Z310 EcoRun és a Toyo Proxes Comfort is. Ezek között valójában nincs drasztikus különbség, nyugodt szívvel meg lehet venni őket, pláne most, amikor sokszor annak is örülni kell, ha találunk a kívánt méretben elfogadható abroncsot.
Egyre drágább tényező az idő, egyre többen szeretnék megspórolni a gumicseréket, ugyanakkor látni kell, a négyévszakos abroncsok igényelnek kompromisszumot. Persze még mindig jobb egy fiatal és korrekt négyévszakos, mint egy korosabb nyári, vagy pláne egy téli gumi a nyárra
A négyévszakosok közül Continentalé bizonyult a legjobbnak, de a Kleber és a Michelin egészévese is jobban szerepelt, mint a Pirelli Cinturato P7. Bár a Barum Quartaris 5 már nem ajánlott, még mindig jobb, mintha téli gumival, vagy használt nyárival járnánk. Ugyanakkor a dobogós Kumhónál csupán darabonként alig több mint 4 ezer forinttal olcsóbb Taurus High Performance csupán a hozzá hasonlóan abszolút nem ajánlott használt téli guminál volt jobb.
A sorrend persze változhat a súlyozás preferenciák szerinti súlyozásával, amire táblázatunk szokás szerint lehetőséget ad. Egy biztos, az abroncsok közti különbségek drasztikusak, ugyanakkor egy már viszonylag jó és a csapnivalóan rossz gumigarnitúra árkülönbözete minimális. Ennek tudatában érdemes dönteni a gumicseréről!
Még március elején rakattam fel a Falken-t (akkor még bruttó 71e forintot fizettem a teljes szettért, azóta kicsit felment az ára), óriási előnye, hogy tavaly nyáron kezdték csak a forgalmazását, emiatt friss gyártású gumit kapsz.
Ár/érték arányban szerintem kiváló gumi (ami számomra fontos egy gumiban ezen a teszten is az élen végzett), volt már régebben is Falkenem, de ez klasszisokkal jobb. Drágább gumik mellett valószínűleg elvérezne, de 20e alatt teljesen jó választás (azért egy Semperit SL3 beleférhetett volna a tesztre, mert egy árkategória)
” Bár a Barum Quartaris 5 már nem ajánlott, még mindig jobb, mintha téli gumival, vagy használt nyárival járnánk.” Ez meg hogy jött ki? A nyolcéves nyárigumi szárazon 2 méterrel rövidebb úton áll meg, vizes úton meg még nagyobb a különbség !!? Szóval akkor most mi van?
A Taurus HP rövidebb fékutat produkál szárazon, mint a Barum Bravuris, jobb kanyartempót szavatol szárazon és vízen, a vízes fékútjának többletét pedig 6 századmásodperccel (!) előbbi fékezés már kompenzálja, tehát a való életben elhanyagolható a hátránya a guminak. Az, hogy egy ilyen nyúzópróbát nem bír, nem valami releváns a hétköznapi használat kapcsán. Furcsa súlyozás, hogy a Barum lett a „jó”, a Taurus pedig a „rossz”. Vagy az is lehet, hogy ezek a számok nem adják vissza a gumik között érezhető valós különbséget – de ekkor a tesztelési módszereken kellene változtatni.
A kulcsszó a kopási kép. A Taurus nagyjából kukázandó volt a teszt után, a Barum Bravurison alig látszott a teszt.
A szövegírónak is a vírushelyzeti veszélyhelyzet van /talán/ az agyában ?
Miért lennének veszélyesek a téli gumik ? Talán az autós zsebére gondolt mert jobban kopnak a
téli gumik és ilyen pénzhiányban valóban gond másik gumikat vásárolni ?
Netán a puhább gumik még jobban tapadnak mint a nyári /keményebbek/ …..