Versenyautóra kerültünk! – Ismerjétek meg Bubut, a pilótánkat

Nagy cégnél azért jó dolgozni, mert a kollégák között könnyen megtalálhatjuk a közös érdeklődést másokkal, és mindig derülnek ki érdekességek. Az Autonavigátor.hu szerkesztősége ugyan csak három belsős tagból áll, Mátyás, András és én, de a Használtautó.hu és a Jófogás szárnyai alá tartozva több mint 100 fővel dolgozunk együtt egy nagy irodában. Számos autó iránt érdeklődő kolléga mellett az oszlopos tagok között említhető mindenképp Faragó Gábor, vagyis Bubu, akivel mindig van mit megbeszélni, mivel utánunk ő mozog a legtöbbet autók között, vagy alatt. Leginkább persze a sajátjáról van szó, mivel versenyautót tart már több mint 15 éve, persze nem az elsőt, és nagy valószínűséggel nem is az utolsót.

Végtelenül sokrétű története azért szerepel nálunk, mert mostantól az Autónavigátor.hu színeiben áll rajthoz.

Szinte nincs olyan nap, amikor ne sztoriznánk reggel, délben, vagy igazából bármikor, mert egy versenyautóval mindig történik valami, olyan pedig pláne nincs, hogy készen lenne. Új szett felniről, gumikról, olajokról, törött féltengelyről és keményített szilentekről mindig jó beszélgetni, tanácsokat kérni, megosztani, ha végre sikerült valamit megjavítani, fejleszteni az autón. Bubu 1998-óta nyomja az ipart, Trabant, Fiesta, Swift, Felicia, állt már sok minden a garázsában, de az utóbbi pár évben kerültek csak képbe az erősebb autók. Már a Feliciát is a Kerszon Racing segítségével alakították át és készítették fel a versenyekre, ez a kapcsolat hozta képbe az erősebb autókat is és vezette hozzá ehhez a fehér E46-hoz. Már csak azért is találtunk rengeteg közös témát, mert egy rövid ideig Bubu is E36 kupéval versenyzett, épp az E46 előtt. Én ugyan nem versenyzek az enyémmel, de szerelem és bütykölöm, amikor tudom, így mindig meg tudtam osztani valakivel a tapasztalatokat, aki értette is, miről beszélek, és miért tákolom napról napra a kupét. Nála egy hathengeres 320i szolgált, amit ugyancsak a Kerszon Racing állított össze, akárcsak a jelenlegi autót, ezt az E46 330i-t. Nem épp a legnépszerűbb versenyautó alap, de könnyű hozzá alkatrészt olcsón találni, és egyszer kell meghallani a hathengeres 3,0 literes motor hangját és megérezni az erejét ahhoz, hogy még többet akarjon kihozni belőle a pilóta. Külsőre semmi drasztikus változtatáson nem esett át, karosszériaelemei gyáriak, légterelőt kapott a csomagtérajtóra és egy légbevezetőt a tetőre. Kiállása persze nem véletlenül olyan, amilyen, állítható keménységű Koni lengéscsillapítókon áll, amik elöl magasságban is állíthatóak, a kerekeket pedig 20 milliméteres nyomtávszélesítőkkel szerelik fel. A felnik eredeti BMW darabok, a 17 colos Style 32 ráadásul népszerű minden BMW-s körében, miután magnéziumból készült, így rendkívül könnyűek, versenyre is ideális. GE szemes csőlengőkaros hátsó futóművet kapott, differenciálműve egyelőre a gyári 3,45-ös, de hegesztve, hogy erőből is tudjon menni a feneke, persze bent van a hidraulikus kézifék és a tengelyenkénti fékerőszabályzó is.

Motorja a népszerű és elnyűhetetlen M54B30 mindkét oldalon változó szelepvezérléssel és teljesen gyári beállítással, 231 lóerővel.

Váltóját tartósabbra, a dízel modellek titán szinkrongyűrűs ötfokozatújára cserélték és a kardántengelyt is megerősítették, így a hajtás már egy kicsit több erőt is el tudna viselni. Az átalakításokat végignézve kicsit komolyabb technikának tűnik, mint amilyennel amatőr szlalomversenyeken szokás rajthoz állni, ez a 330i leginkább ralira készült. Homologizált bukócső került bele, aminek a hátsó bekötési pontjai épp a bölcső bekötéseihez kerültek, ezzel egy jellemző E46 betegséget is kiküszöböltek a merevség és a biztonság javítása mellett, a bekötési pontok átszakadását. Toronymerevítő került előre és minden szükséges biztonsági felszerelést is megkapott, fékekből maradtak az elöl 325, hátul 320 milliméter átmérőjű gyári tárcsák. Kipufogórendszere egyedileg épített 70 milliméteres csőből, ízlés szerinti hangolhatósággal, most egészen szolidan szól, inkább a motort hallani, ami mindenképp öröm. Legutóbb a Kakucs-ringen találkozhattunk az autóval, ahol amatőr szlalomversenyen állt rajthoz. Nagyjából ez az a verseny, ahol bármivel el lehet indulni, aminek négy kereke van és van benne motor, mindegy, hogy új, vagy régi. Kakucson egy ilyen BMW-vel már elég nagyot lehet autózni, de a szlalomra minden alapvetően gyorsabb szakaszt bójákkal lassítottak le, ami a viszonylag nehéz karosszériához nem épp ideális. 2020 pont nem a rendezvények éve, motorsportos eseményből is egyre kevesebb van, így tesztelési lehetőségből sem adódik valami sok. Az E46 futóművén például még érdemes lett volna állítani a legutóbbi futamhoz, de ahogy a legtöbb ilyen esetben, itt is az élményen van a hangsúly, ami maximális. Bubuék tavaly a kategória harmadik helyét szerezték meg a szlovák Rallye Show bajnokságban az éves összesítést tekintve, de kollégánk a Salgó Rallyn 2006-ban navigátorként ezüstéremmel végzett a kategóriában, erre a két eredményére a legbüszkébb. Bízunk benne, hogy az E46-tal még ezeknél is jobb eredmények gazdagítják majd a történetét, és az autó dekorjával egy kicsit mi is ott lehetünk vele minden versenyén - Go Bubu Go!