Van itt választék – Land Rover Discovery Sport teszt

A Land Rover már majdnem húsz éve letért a járatlan útról. Az akkoriban még a Rover csoporthoz tartozó terepjáró specialistának az 1997-es Freelander volt az első szabadidő-autója, de bőven nem a legelső olyan modellje, ami nem csak földtúrásra jó. Az 1948-ban megjelent Land Rover Series, a nemrég megszűnt gyártású Defender elődje legendát teremtett. Volt mire alapozni az újabb modelleket, így jött ki a luxusterepjárók egyik első képviselője, a tavaly 45 éves Range Rover is. A Defender és közte éktelenkedő űrt egy személyautóként értelmezhető, de nem feltétlenül luxuskivitelű családi autóval töltötték be. A ma is futó, akár hétüléses Discovery sorozat első kiadása 1989-ben jelent meg.

Nagy dobás volt 2005-ben a nagy Range és a családias hangulatú Discovery közé pozicionálva kihozni a Ranger Rover Sportot. Azóta ez is már a második szériát tapossa, 2011-ben pedig újabb Range jelent meg. A Range Rover Evoque a britek kompakt prémium crossovere. Bizony, már nem is szabadidő-autó, hiszen alapból elsőkerékhajtású. A dogmatikus gondolkodásúak berzenkedtek, de a piac a gyártót igazolta, ugyanis hatalmas siker lett. A Freelander nevet mára elhagyták, cserébe a régebbi és jobb asszociációkat keltő Discoveryt vitték tovább kisebb modelljükön is. Az új generációval és új névvel jövő alapvető koncepciós különbség, hogy már a középkategóriás Land Rover SUV is kérhető hét üléssel. A Discovery Sport nevében az utótag így inkább csak a kisebb méretet jelzi, hiszen kialakításával egyértelműen a családos vevőeket veszi célba.


A Land Rover időközben több másik angol márkával együtt kikerült a nagy válságban szószba került Ford portfóliójából és a Jaguarral, illetve több már halott angol márkával együtt az indiai Tata Motors tulajdonába került. A vicc az, hogy magához képest mindkét gyártó extrémem felívelő pályára állt. Bár a Jaguarral ezelőtt pont soha nem közösködtek, az új cégvezetésnek sikerült a két márka egy akolba terelése. Új platformok és közös motorok már vannak, de a most tesztelt Discovery Sport alapjaiban még Ford gének lapulnak. Ahogy a 2006-os második szériás Freelander, úgy a kisebb Discovery is a 2007-es S-Maxszal és az előző Mondeóval debütált EUCD platformot használja, azaz annak többször átdolgozott Land Rover LR-MS nevű változatát. Bár ennek az autónak a fejlesztése már teljes egészében a Tata irányítása alatt történt, nem mehetünk el amellett a részlet mellett sem, hogy a tavaly próbált Mondeo tesztautóéval megegyező motor dolgozik ebben a Land Roverben is.


A Discovery Sporttal jó irányba indultak. Semmi fennhéjázó feleslegesség nincs a külsejében, mint az Evoque-nak – ennek a kocsinak a létjogosultságát könnyebb megmagyarázni egy radikális környezetvédőnek. Hét embert tud elvinni viszonylag kényelmesen közepesen nagy árkokon és bokrokon át. Mivel igazi Land Rover, így 212 milliméteres hasmagasságával, 600 milliméteres gázlómélységével és differenciálzárak nélkül is komoly összkerékhajtásával is a konkurensekénél komolyabb terepjáró-képességet kínál. Ezt persze az átlagfelhasználó talán sosem fogja kipróbálni. Amivel viszont mindenki kell majd szembesüljön, az a kellemesen karakteres motorhang és a nem túl nagy végsebesség ellenére érzésre igen tisztességes erő. A ZF gyár 9-HP nevű kilencgangos automataváltója a hagyományos olajkavarós szerkezet.

Nyilván a hangolása teszi, de itt elég lustának érződött. A lassú kapcsolások végülis illenek a kocsi karakteréhez, nem kell erőltetni. Ehhez az üresen is 18 mázsás kasztnihoz kell is a 240 benzines ló, finoman hajtva durva a 12,2 literes tesztfogyasztás, de a jellegéhez és a képességeihez mérten ez simán elfogadható, azaz a potenciális vevő nem fog megakadni ezen. Cserébe nem csak jól megy, finomabb minden dízelnél. A futás is ehhez mérten komfortos, csak az zavar be, hogy rossz minőségű aszfalton és sorozatos úthibákon a futómű átad a kasztninak egy furcsa frekvenciájú remegést, ami elég kellemetlen. Ezen kívül negatívumként csak ergonómiai bakikat emelhetünk ki. A vezetőajtó felső élére helyezett ablaklehúzó gombokat csak egy gibbon érhetné el kényelmesen. A kormány kapcsolóit valóban szokni kell, ez itt most nem csak egy autós újságírói szófordulat.

A fedélzeti rendszert meg lehet szokni, de például az, hogy manuálisan kelljen az almenükből visszalépegetni, az elég bosszantó. Ha mélyebb vakarászásba és tapogatózásba kezdünk, fogunk találni olyan beltéri részletet, ahol a konkurens középkategóriás német prémium SUV-k, mint az Audi Q5, a BMW X3, vagy a Mercedes-Benz GLC minőségibbek, de itt ezen a ponton én tennék egy gondolatjelet. Land Rovert venni egy állítás, ha úgy tetszik ellenvélemény az előbbi hárommal szemben. Náluk sokkal igazibb terepjáró a Discovery Sport, és nem csak a neve és a formája miatt. Ha eleve tetszik, megéri elgondolkozni a plusz két ülésen, aminek felára 434 190 forint. Ha ezzel megspórolhatunk egy második autót, akkor hamar visszajön az ára.


Akinek az eddigiek alapján is szimpatikus ez a csomag, az ne hagyja ki a Meridian hifit 17 hangszóróval és 825 watt teljesítménnyel, ami ehhez a felszereltséghez még 467 260 forint. A paraméterek és az ár nem adják vissza azt a hangélményt, amit tud. Konkurenseinél rövidebb, de semmiképp nem kicsi, városban is el lehet vele boldogulni, igazából remek mindenes. Terepjáró, egyben elegáns és menő prémiumautó, meg családhurcoló is - szimpatikus karakter. Aki eddig nem látott a németeken túl, annak azt üzeni, hogy van ám itt választék.