Van benne élet – BMW 750d

Azt gondolnánk, hogy bizonyos kategóriákban már lehetetlen egyéniségeket alkotni. A felsőkategória tipikusan ilyen, elég nagy a kockázat, ha valamilyen extravagáns dizájn épp nem úgy sül el, ahogy azt tervezték, nagy a bukás lehetősége. Ugyanakkor a mai kínálatban egyre kirívóbbak a modellek, talán csak az S-osztály tartott meg elég sokat a konzervatív dizájnból, de az A8 és a Lexus LS is az emlékezetünkbe ég, ha meglátjuk. A 7-essel eddig nem volt ez így, bár impozáns volt, a frissítés előtt azért nem volt túl karakteres, ezen most alaposan változtattak.

Be kell állni a sorba, ha szeletet akarnak a tortából, ezért a 7-es arcát még nagyobbra húzták.

Kövezzetek meg, de nekem most tetszik csak igazán. A keskenyre húzott fényszórók és ez az ordenáré hűtőmaszk, de leginkább a letisztult lökhárító valahogy jól néz ki élőben együtt. Igen, olyan, mint egy mozdony, kicsit gépszerű is, de kellett már ez a kis szögletesség. A sorba viszont csak a riasztó külsővel állt be a BMW, még mindig tudnak olyat, amit más nem.
Tekintete fölényes, olyan igazán tenyérbemászó, sajnos ma ez kell. Ha viszont oldalról, vagy hátulról látjuk, egy tökéletesen elegáns nagy szedán formáját adja. Most azért nem nevezném igazán limuzinnak, mert a ritka pillanatok egyikét láthatjuk, ez ugyanis egy nyújtás nélküli, alap tengelytávú 7-es. Sokan 5-ösnek nézték oldalról, amiért nem hibáztatok senkit, hátulról viszont egyedi, ez az egyetlen BMW, amin összekötötték a hátsó fényszórókat egy leheletvékony LED csíkkal. Csinos ez az összeállítás, már csak a Bernina szürke fényezés miatt sem annyira polgárpukkasztó, mint egy fekete Audi A6, vagy S-osztály. Van egy kis borostyános metál fény is benne, de egészen szokatlan, hogy egy nagy szedánt ennyire egyszerűnek tűnő szürkére fényeznek. A színek mellé éreztek új felniszettek is, ezekkel a változtatásokkal pedig egészen új karaktert adtak a 7-esnek. Méreteit tekintve nem kis darab, a háromméteres tengelytáv mellé közel kétméteres szélesség társul, mégis rendkívül hamar rá lehet érezni, annak ellenére is, hogy a hatalmas, egyébként az első élén mérve hét centivel magasabbra került géptetőt végig látjuk magunk előtt.
A hatalmas testet irányítani egyáltalán nem nehéz, összkerékkormányzásával a legtöbb helyen elfordul egy íven, ahol akár kisebb autóval már tolatni kéne. A 360 fokos kameraképen szinte mindent látunk, tűéles és gyors is a képváltás, ez a része is rendkívül precíz, ami fontos is egy ekkora autónál.

Kormányzása lágy, még sportban is, olyan igazi egyujjas a terelgetés, ami szintén ad neki egy egyedi ízt.

Hatalmasnak tűnik egy ilyen 7-es és a térből valóban sok helyet is foglal, de vezetés közben ebből nem sokat érezni. Saját autónak ez a méret nálam már túl nagy lenne, ugyanakkor egy pillanatig nem éreztem kényelmetlennek, ha például a belvárosban kellett megállnom, nem izzasztó vele a parkolás, és a forgalomban is tökéletesen érezni a méreteit. Hamar összenő a sofőr egy ilyen 7-essel, pláne, ha van benne egy kis vágy is aziránt, hogy ekkora autót terelgessen. A 7-esben egyébként épp az a jó, amiben a konkurensek annyira nem kiemelkedők; van vezetési élménye.
Dízelmotorjai csúcsához volt most szerencsénk, az 50d jelölésű egység az ijesztően hangzó négyturbós, soros hathengeres gázolajos. Kevesebb hengerszámú benzineseket megszégyenítő alapjárati hangot produkál, forgatva pedig szintén van egy selymes, velejéig gépszerű hangzása, ami messze van egy sorhatos benzinestől, de még messzebb egy négyhengeres dízeltől. Gyönyörűen szól, ezen a ponton már könnyen megérthető, miért mondjuk azt sokszor, hogy a négyhengeres dízeltől elveszik a prémium varázsa.

Hogy mennyire kell 400 lóerő és 760 Nm nyomaték egy ilyen szedánba, arra egészen addig nem fogjuk tudni a biztos választ, amíg nem közlekedünk életvitelszerűen az Autobahnon.

Lehet, hogy 200-250-re rugalmas, és van, akinek ez kell, mindenki másnak marad a 4,6 másodperces 0-100-as gyorsulgatás, ami valljuk be, sportautós teljesítmény. Őrületes, amit megy, nyilván, de a dízelmotor morajlásának van egy olyan oldala, ami pont alapjárat közelben élvezhető, vagyis fenséges suhanás közben.
A szédítő gyorsulás mellett ez mégiscsak egy kényelmes limuzin, amiben az utasoknak elszigetelve kell érezniük magukat a külvilágtól. Ez tökéletesen sikerül is a dupla üvegezés mögött, zajból csak minimális hallatszik odabent és még azzal sem kell törődni, hogy becsapjuk az ajtót. A Soft Close zárás szintén egy nagyon elegáns mozdulat, elmarad a klasszikus ajtócsapódás, csak az első kattanásig kell behajtanunk, utána már intézi. Az elszigeteltséget a sofőr számára egy nem túl sok visszajelzést adó kormánymű is tetézi, ugyanakkor van rajta egy megfoghatatlan precízség is, hogy lágynak érezzük, mégis pontosan tudjuk, melyik kerék épp hol jár és min mentünk át. Szóval precíz, de a végletekig elpuhított, éppen ezért is mérhetetlenül kényelmes vele az utazás és a több száz kilométeres egyhuzamban vezetés is. Az összkerékhajtás miatt bombabiztos, megcsúszás csak a DSC deaktiválása után hozható ki belőle. A légrugózás már sokkal szebben működik, mint korábban, ügysebben tartja vízszintesen a 2,5 tonnás testet. Korábban több volt benne a bukdácsolás, most jóval magabiztosabbnak éreztem, ami a javított karosszériamerevség miatt is lehetséges.

Jó vezetni, és ezt nehéz lenne elmondani a kategória többi versenyzőjéről.

Elvégre is, ez a BMW asztala, és örömteli, hogy a 7-esbe is szorult a hagyományból. Odabent már kevesebb a változás, de a rombuszmintás kárpit mindenképp új, és mostantól a könyöklőket is így varrják, a hátul kétüléses verzióban is ilyen a középkonzol. Újak az anyagok, a színek és az iDrive, ami most nem produkált semmiféle hibát. Érdemes azért kiemelni az anyagok minőségét, helyenként nem ártott volna ezek javítása sem, a kormány gombjai például még mindig műanyagok, ebben például a Merci mérföldekkel minőségibb, fémkapcsolós kormányt ad. Élesben is tökéletesen használhatóvá vált a BMW Connected alkalmazása is, többszöri alkalommal próbáltam, és ismét jó élmény volt. Az autó párosítása a telefonunkkal egyszerű folyamat, az autóban ülve meg kell adnunk az alkalmazásban az alvázszámot, majd az autó kijelzőjére érkező üzenetben szereplő ellenőrző kódot. Ezután külön engedélyeznünk kel a távvezérlést és azután nyithatjuk-zárhatjuk az autót, dudálhatunk, vagy felkapcsolhatjuk a fényszórót a telefonról. Ennél talán hasznosabb, hogy megtervezhetjük az útvonalat mobilról, majd az autóba beülve az automatikusan megjelenik a navigáción, és már indulhatunk is.

A 7-es okosítása nem teljes az applikációval, de mindenképp az egyik leghasznosabb új funkciója.

Mostantól az új digitális műszeregységet is megkapja, amin a navigáció csak stilizálva, de elegánsan jelenik meg. Valójában már hozzászoktunk, hogy a BMW nem az Audi által kijárt úton halad tovább, itt fix stílusa van a kijelzőnek, ami lehet akár jó pont is a vásárlóknál. A 7-es minőségérzete kiváló, a Vernasca bőrkárpit tapintása nagyon kellemes, a látvány nekem kedves, nem az a high-tech vonal, amit az Audi diktál, ez inkább hagyományos autónak tűnik belülről. Hogy ez előny-e, vagy hátrány, azt a márkafanatikusok majd eldöntik, a kijelzőtenger helyett sokan szeretnek még hagyományos gombokat használni. Frissítésével a BMW csúcslimuzinja egy új szintre is lépett, legalábbis a marketingosztály most különválasztotta az i8-cal, a 8-as sorozattal és az X7-tel együtt, ezek alkotják most külön kommunikációval is a luxus BMW-ket. Finomabb lett, selymesebb és mutatósabb, vagy éppen karakteresebb, de értékeiből semmit nem vesztett. Nálam továbbra is betalál a vezethetősége, és az, hogy emellett is tökéletesen kényelmes, igazi luxushajó az aszfalton.