Válságmenedzser – Kia Rio 1.5 CRDi használtteszt

Dízel és az éves átlagfutása mostanra már 40 ezer kilométer fölötti. Azért már, mert kezdetben egy olyan kolléga használta a négyajtós Riót, aki nem járja folyamatosan az országot, legtöbb ügyfele budapesti, de azért természetesen ő is koptatta Budapesten belül is a Kiát. Azt a Kiát, ami a cég, a Használtautó Kft. egyik autója, s most, hajszálnyit 250 ezer kilométer után lett letéve a parkolóban. Elérte a csereérettséget jelentő negyedmillió kilométert. Én pedig gyorsan lecsaptam rá, s önként jelentkeztem, hogy megyek vele egy kört, lefotózom a hirdetéséhez, meg persze írok róla egy cikket. De mindezek előtt kikérdeztem azt a mindössze két kollégát, aki hajtotta az autót. Alapvetően elégedettek voltak vele, mindketten dicsérték erős motorját, azt, hogy döbbenetesen jól lehet vele előzni. Megjegyezték, hogy autópályára talán jól jönne egy hatodik fokozat. A legutóbbi használó elég pedánsan nézegette minden tankolásnál a fogyasztási értékeket, ami attól függően, hogy mennyit ment autópályán, 4,8-5,2 között alakult, nagy átlagban pedig pont 5 liter, ami eléggé kedvező - pláne a menetdinamika alapján. Hiába, a Rio alig több mint 1 tonna, amihez 110 lóerő és 235 - alacsony fordulatról használható newtonméter bizony combosnak számít, a 100 km/órára gyorsulás álló helyzetből 11,5 másodperc. És mi romlott el az évek során az autón? Semmi - mondták a kollégák, én persze átnéztem annak szervizdokumentációját is, s láttam, hogy nem füllentettek a munkatársak. A Rio szervizperiódusa 15 000 kilométeres, ami olyan szempontból mindenképp kedvező, hogy ilyen közönként lát szerelőt, egyéb okból pedig nem kellett soha szervizbe vinni. Az utolsó előtti, 225 ezer kilométeres revíziónál cserélték az első féktárcsákat és betéteket, utóbbiakból még egy váltás volt korábban. Talán a leginkább jelentős, de szintén nem vészes tétel, hogy 165 000 kilométernél, azaz a 11. szervizlátogatáskor stabilizátor-kitámasztókat kellett váltani. Amúgy valóban csak a kötelezők, folyadékok, szűrők voltak, a biztonság kedvéért pedig befigyelt egy common rail tisztítás folyadékkal 200 000 kilométer után. Ennyit az adatbúvárkodásról, aztán szépen elkértem a Rio kulcsát és forgalmiját. Már másfél hete állt a külső parkolóban, esőt és port természetesen kapott, de hálásan kosztűrő fényezése miatt nem volt visszataszító. A riasztó távirányítójával nyílik a központi zár, s fogad a meglepően jó állapotú utastér. Volt néhány ötajtós Riója is a cégnek, ez fiatalabb, megkíméltebb a már tavaly lecserélt autóknál. Egyik használója sem dohányzott, ez egyértelműen érződik is, nincs büdös az utastérben. Szakadás és égésmentesek, nem is kopottak az ülések. A sofőr székén és a jobb hátsó helyen (ahol sokáig gyerekülés utazott) viszont kicsit megnyúlt a kárpit. Ennyi bőven belefér 250 000 kilométernél. A tisztaság ötös skálán négyes, de azért az EZWash-hoz beneveztük a Riót egy kárpittisztításra, legyen csak meg ilyen szempontból a legjobb szint. (A fotókon még az azt megelőző „fellelési” állapot látható.) A helykínálat természetesen kisautós, hiszen a Rio négyajtósan is kisautó. Igazi menedzserszedán. Átlagmérettel azért négy felnőtt, két szülő és két gyerek még inkább gond nélkül befér, a 390 literes csomagtér átgondolt pakolással nyaraláshoz is elegendő. A bővítés természetesen szedánosan korlátozott, szűk a csomagtéri átjáró. Használói kritika, hogy a csomagtérajtó belseje pőre lemez, én inkább azt panaszolnám, hogy kívülről csak kulccsal nyitható. Ezek a legnagyobb problémák... Ennek a példánynak van egy kis szépséghibája: jobb oldali küszöbe horpadt. Nem vészes kár, évek óta így van, nem rozsdásodik. Induljunk! A hideg reggelen közepesen hosszú izzítás után éled a CRDi. Hidegen sem vészes a hangja, melegen pedig meglepően csendes, járása is egészen rezonanciamentes. A Rio legjobb pontja egyértelműen a (változó geometriájú turbós, Bosch common rail befecskendező rendszeres) motorja, de a többi sem rossz. Átlagos a végállásai között három volánfordulatos kormány, jó átlagos a váltó, az elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros sablon futómű a viszonylag ballonos 175/65 R14-es Continental téli gumikkal egészen jól szűri az úthibákat, kanyarban semmi meglepőt nem hoz, higgadt használatra tökéletes. A kuplung még a gyári, igen, majd biztosan kell cserélni, de jó hír, hogy szinte filléres az alkatrész (a teljes szett listaáron 45 ezer Ft körüli, abból jön még a legtöbb helyen nem szerény kedvezmény). Ellátmányát tekintve a Rio józan. Légzsákból mondjuk lehetne több, itt csak elülsők vannak, viszont az összes ablak elektromos (a sofőré lefelé automata, egy érintésre automatikusan végigfutó), a klíma szintén automata, a 2 DIN méretű gyári CD-rádiós fejegység MP3-olvasós, és van USB-csatalkozó is. Vezetés közben morfondíroztam, hogy milyen óraállást tudnék elhinni ebben az autóban, a kijelzőről olvasható 252 ezres felét, akár 125 ezer kilométer alattit gond nélkül. Ennél jobb reklám nem kellhet a Kiának. Ez az autó viszont valós, számlákkal igazolt múltjával, 252 ezer kilométerrel eladó. 1,299 millióért hirdettük meg a Használtautón, nincs ennél olcsóbb hasonló korú dízel Rio.