Vajon tényleg apaszthatja a fogyasztást? Tartós teszten a Vemoco

Nem mondom, hogy önmagamhoz képest átütő fogyasztáscsökkentést tudtam volna elérni az OBD-re csatlakoztatandó, fogyasztást monitorozó, GPS-es, vezetési szokást értékelő, az alapján akár casco-kedvezményt is adó, nyár elején bemutatkozott Vemoco eszközzel, ám arra tökéletes, hogy kordában tartsa a sofőröket. Spórolni persze tudtam vele, ahhoz képest még fogyasztást is csökkentettem, mintha nem lett volna velem csaknem negyed éven keresztül.
A legtöbb autós pedig vélhetően nem olyan helyzetből indul, mint én, amikor bedugtam a Vemocót autóm OBD-csatlakozójába. Akkor 4,8 l/100 km-en állt a fedélzeti számítógép. Ami persze kicsit csal, vélhetően abból eredően, hogy a gyárinál hajszálnyit kisebb átmérőjű abroncs van rajta, az óra pedig nem ahhoz van kalibrálva. A 4,8-as komputer szerinti érték nagyjából 5 literes valós fogyasztásnak felel meg. Ezt pedig szinte egész nyáron sikerült tartani, egy-egy úton alul is tudtam múlni (városban, rövid szakaszokon meg persze jól láthatóan túlléptem). És itt jön be a Vemoco fogyasztásapasztási képessége. Mert a sofőr minden egyes út végén, kalibráció (a GPS-es nyomkövetés szerint megtett út és a számítógép szinkronizálása) után tökéletes pontossággal látja, hogy annak mekkora üzemanyagigénye, átlagfogyasztása volt. Pontosan lehet azt látni, hogy ha például az egyik héten csak 115 km/órával, a következőn 130 km/órával tesszük meg ugyanazt a hosszabb utat, akkor mekkora többletfogyasztást kapunk. Nem kell hozzá számolgatni (ahogyan például tettük mi is korábban), az okostelefonról egyetlen érintéssel megnyitható, de természetesen webről is lekérdezhető alkalmazással könnyedén visszanézhető napok szerinti bontásban, hogy mennyi volt az adott nap autózása, mekkora volt annak átlagfogyasztása.
És igen, már pontosan tudom, hogy amennyiben óra szerint nem megyek többel 120 km/óránál (ami valójában 115 km/óra környéki valós tempót jelent), akkor a 2007-es, már csaknem 180 ezer kilométert futott Renault Grand Scénic 1.5 dCi még 5 liter alatt fogyaszt, ha pedig óra szerinti 130 km/órára állítom a tempomatot, akkor 6 liter fölé nő a fogyasztás. Az a 10 km/órányi sebességkülönbség 1 liter üzemanyagba, kerekítsünk az árakon, 100 kilométerenként 400 forintba kerül. Az 10 000 kilométerre vetítve már 40 000 forint. Mit nyerünk vele? Száz kilométerenként szűk 4 perc menetidőt. Igen, 1000 kilométerenként már csaknem 40 percet, 10 000 kilométeren már több mint 3,5 órát. Mondjuk azért nem épp reális az, hogy 10 000 kilométer megtehető lenne folyamatos 130 km/órás tempóval. Az alacsonyabb sebesség viszont biztosan kifizetődő, mérsékeltebb lesz a fogyasztás, nagyobb lesz a hatótáv, az én lelkemnek kedvezően szerényebb lesz a Vemoco applikációja által kiírt l/100 km érték is. [kepallobal=299398]Akár tartósan is lehet 5 literes átlag alatt autózni egy jó dízellel. Augusztus 20-án 417 kilométert 4,9 l/100 km átlaggal tettem meg, pedig nem is ment rá a napom[/kepallobal]
Korosabb, 150 000 kilométernél magasabb futású autónál ugyanis ez a leginkább érezhető haszon. Igen, van nyomkövetés, „hol az autóm” funkció, ami mondjuk jól jöhet, ha egy kiránduláson ismeretlen helyen kell hozzá visszatalálnunk, de a vezetési index alapján adott casco-kedvezmény sem játszik, ugyanis 150 000 kilométernél nagyobb futású autóknál nincsen már olyan. Vezetési tanácsok persze vannak, figyelmeztetés gyorshajtásra, hirtelen irányváltásra, helytelen sebességváltásra, túl magas fordulatszámra. Jól jönnek ezek, de mondjuk inkább annak, aki nagyon nem tud vezetni. Aki meg tud, az folyamatosan a hirtelen irányváltás, illetve fékezés miatt fog dorgálást kapni. A kezdeti kalibrációval a második sebességfokozatban jelentkező dízeles motorfékhatásért is kaptam „túl hirtelen fékezett” dorgálást, elegendő volt lelépni a gázpedálról. Néhány indokolatlan gyorshajtási megrovásban is részesültem, ugyanis az autópályákkal párhuzamos, azokhoz túlzottan közeli utaknál a rendszer időnként az országútra/felhajtóra képzeli az autót, és dorgál, negatív pontokat ad. Ami aztán beleszámít a vezetési indexbe, ami esetemben 93%-os lett. Nem rossz eredmény, de nem lettem vele a Veomco médiavetélkedőjének legjobbja. A szomorú egyébként az, hogy 20 újságíró átlagban 67,89%-os indexet ért el, míg a Veomoco-felhasználók összesített átlaga 65,38%. Átlagosan tehát ennyire nincs meg a takarékosvezetési tudás, az arra való törekvés. Nyomjuk a gázt, mint a csengőt, rángatjuk a kormányt, mint a fejőstehenet, közben pedig mi tejelünk a fölöslegesen elpöfékelt üzemanyagért, elhasznált fékbetétekért. Ha tehát azt nézzük, hogy takarékos vezetésre tud oktatni a Vemoco, remek kis szerkezetként tekinthetünk rá. Persze idő kell, míg kitermeli árát. Ha 100 kilométerenként 1 liter üzemanyagot meg tudunk vele spórolni (ami egy átlagos sofőrnél a tanácsok betartásával reális is lehet), akkor csupán a 29 990 forintos készülék megtérüléséhez is 7500 kilométert kell autózni. Igen ám, de van havidíj is, ami alsó hangon 1700, 24 órás telefonos és baleseti ügyelettel 2700 forint. Alternatíva a szintén tesztelt QStarz Eco Star "dorgagép", ami nem ad lekérdezhető fogyasztásstatisztikát, nem ad helymeghatározást és biztosítási kedvezményt sem, viszont havidíjmentes és észrevételeit valós időben közlő, míg a Vemocóé adatkapcsolat alapú, így nem ritkán késve érkező. Az évi 15 000 kilométer felett autózóknak minden negatív jellemzőjével együtt megérheti a Vemoco eszközének megvásárlása, szolgáltatásának előfizetése. Akkor, ha tényleg tudnak vele fogyasztást csökkenteni, ha elfogadják az eszköz tanácsait, szorgosan nézik annak adatait, s korábban még nem vettek mondjuk részt takarékos vezetési, úgynevezett eco kurzuson. Én már voltam, nem is tudtam még lejjebb tornászni autóm étvágyát, de legalább tartósan alacsonyan tartottam azt. A Vemoco erre is, tehát még a tapasztaltabb sofőröknek is jó.