Vajon mitől ráz a felni? Végre rájöttek az okára!
Gumiváltás után könnyedén jöhetnek elő futómű- vagy felnihibák. Érdemes, lehet őket javítani? Igen!
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A nyári abroncsok felszerelésével könnyedén lehet belefutni addig nem jelentkező hibákba. Ilyennel küzdöttünk néhány órát. Nem eredménytelenül!
Az óra helyett a felni ütött, az a felni, amely körívének 40 százalékán súlyokat hordott
Első lépésként a centrírozást ellenőrizte a nonstopgumi.hu
Jelentős centrírozáshiányt mutatott ki a számítógép, az ultrahangos kerékvizsgáló pedig még pontosabb képet adott arról, hogy honnan hiányzik súly
Az új vagy akár csak téli helyett nyári abroncsok felszerelésekor jelentkező rezonancia egyébként egyáltalán nem ritka. Nemcsak tapadási jellemzőjükkel, zajszintjükkel vagy fékútjukkal különböznek ugyanis az abroncsok (érdemes amúgy megnézni, milyen mértékben, néhány hete 18 különféle garnitúrát vetettünk össze), hanem keménységükkel is. Előfordulhat olyan apró rezonancia, amelyet az egyik, például a puhább téli gumi még elnyel, míg a nyári már közvetít, de ugyanezen különbség két nyári között is előfordulhat. A rezonanciát pedig okozhatja a gumi, a felni és a futómű hibája is. Idegesítő és az autó számára is fölösleges kopást okozó jelenség. Kollégánk autója márkaszervizében rakatta fel a nyári abroncsokat, pontosabban a komplett felniket, ugyanis télen kisebb átmérőjű felnin és ballonosabb gumikon jár.
Ilyen felni- és gumielemző számítógép nincs minden műhelyben, ezért is, meg persze a tapasztalatért érdemes specialistához fordulni
Igényesen, alig látható súlyokkal centrírozták a felniket, a jobb elsőn mondjuk első pillantásra feltűnő volt, hogy azon nem stimmel valami, ugyanis az apró súlydarabok a felni körívének két ötödén sorakoztak végig. Mint azt később a nonstopgumi.hu gumitémában igencsak otthonosan mozgó ügyvezetőjétől, Szűcs Tamástól megtudtuk, a kisméretű nehezékek előnye, hogy esztétikusak, ugyanakkor mivel nem lehet kellően célzottan súlyozni velük a felnit, kellően precízen sem.
Centrírozás gumiforgatással - apró, de a munkát megkönnyítő,
a végeredmény minőségét javító csel
De ne rohanjunk ennyire előre, a márkaszervizben végeztetett szerelés után még jónak tűnő felnik közül az egyik 130 km/órás tempótól rázni kezdte a kormányt – nyilván a jobb első. Kollégánk beutazta autójával fél Európát, Németországban azt is megtapasztalta, hogy a rezonancia 160 km/óra fölött megszűnik. Jellemzően 120 km/óráig eltűnőnek szokták mondani a hibás centrírozás miatti kormányremegést, így azt kizárva elsőre tippelni sem lehetett, hogy a gumi vagy a felni, még rosszabbat, de azért nem lehetetlent feltételezve a 150 ezer kilométert futott, amúgy hibátlan autó futóműve okozza-e a hibát.
Sok múlhat a guminyomáson, előfordulhat, hogy a gyári érték szerény mértékű túllépése megoldja a hibát, esetünkben azonban nem így volt
A rezonancia okának meghatározására új, pontosabban használt abroncsokat is kapott két kerék. A feszesebb abroncsok csak fokozták a remegést
Az első teszt, illetve az azt megelőző korrekció ráadásul nem is hozott javulást. Irány a műhely, ahol a kevéssé tartó oldalfallal rendelkező Michelin Latitude HP abroncsok az előírtnál 0,2 barral nagyobb nyomást kaptak, s az első és a hátsó kerekeket megcserélték a szerelők. Újabb próba: komoly javulás, hátul már alig érezhető, de megvan a rezonancia. A kormányt így már nem remegteti, a karosszériát viszont alig érezhetően igen. Kollégánk megjegyezte, hogy ezzel már együtt tudna élni, abban viszont mindannyian egyetértettünk, hogy próbáljuk meg kideríteni a hiba okát. A műhelyben ezért aztán egy teszt erejére kapott két darab korrekt állapotú, de használt Bridgestone abroncsot a két hátsó kerék. Mondanunk sem kell, hogy újabb próba következett, ami csak romlást mutatott: a Michelinnél keményebb oldalfallal rendelkező Bridgestone gumi fokozottan közvetítette a rezonanciát. Ekkorra tehát már nem csupán azt szűrtük ki, hogy a hiba kerék áthelyezésével vándorol, hanem azt is, hogy az abroncstól független.
Felnipörgetés próbapadon, majd műszeres tesztpadon, a japán felnik csaknem hibátlannak bizonyultak
Maradt tehát a szemre hibátlan felnik tüzetesebb átnézése. Ultrahangos műszerrel, majd mechanikus mérős – korábbi felnijavítós cikkünkből ismert – próbapadon. Természetesen a gumik leszerelése, a délután során akkor már másodszorra ragasztott súlyok lepattintása és alapos mosás után. Ha már szerelés és felniellenőrzés, az összesre sor került. A felnisek egekbe magasztalták a japán felnik minőségét, és többször elhangzott az „ezekkel nem lehet gond” kijelentés is. Majd egy apró megjegyzés az utolsónál: „ennek a közepe egy hajszálnyit el van deformálódva, a centrírozásnál két oldalról, a szokottól eltérő kúppal kell a tengelyre rögzíteni, úgy fog megfelelően állni”.
A rezonanciát okozó hiba a felniellenőrzéskor, de nem általa, hanem az ahhoz való kerékrögzítésnél bukott ki: az egyik felni palástja deformálódott, ezért azt a hagyományos centrírrögzítés máshogyan tartja, mint ahogyan az autón áll. Hiába lett így centrírozva a kerék, nem a megfelelő álláshoz, ezért az autón remegett. Eltérő kúppal, kétoldali rögzítéssel azonban jó lett a kiegyensúlyozás
A köpködés anno nem elsősorban a gyorshajtás miatt ment, hanem amiatt, mert a leányzó 200 felett hajtott, és a „zenehallgatás” miatt félórán át nem vette észre, hogy üldözi egy rendőrautó – azaz enyhén szólv is lesz@rta, mi történik körülötte.
Egyenlőséget tenni ezen mentalitás és aközött, hogy valaki 160-nál gyorsabban megy (de közben azért figyel a külvilágra)… nos, erre meg azt mondaná az én egyik tanárom, hogy „manipuláció”.
Amit írtam, az egy idézet volt, ugyanis a cikk írója nem restellt a kép alá tolómérőt írni. Aztán mégiscsak restellte a dolgot és átjavította a szöveget. Amúgy pedig mikrométernek hívják. 🙂
Hol látsz te itt tolómérőt?Amire sztem te gondolsz,az egy elmozdulásmérő,amit az esztergályosok,marósok is szoktak használni.Ehh…
1: Ez kb 2 éves történet, céges kocsival, kolléga mesélte, aki vitte szervizbe ezt az octaviát. Pár nagyobb fékezés után rázott az eleje. A vw is elismerte, hogy gyengébb minőségű volt a féktrácsa.
2: Német autópályán előfordul ,hogy mész 200al és kijönnek eléd és akkor rendesen kell fékezni. Hát ezért.
Kdves AndrwT!
Lenne két kérdésem: 1: A nagy fékezéstől kezdve állandóan ráz az autó eleje, vagy csak fékezéskor? Ha igen, akkor azért, mert annyira hozzáér a betétekhez?
2: Miért kell 200-ról hirtelen 100-ra fékezni?
Azért egy közeli fényképet szívesen megnéznék arról, hogy két oldalról”a szokottól eltérő kúppal” hogyan kell rögzíteni egy kereket.
Megjegyzem,láttam már „kerékkiegyensúlyozatlanság” mérő gépet nem egyet.(ez u.i.a centírozók hivatalos neve.
Más:ha többszöri kísérlet ellenére sem tudják jól kiegyensúlyozni a kereket,vagy ahogy a cikk elején látható módon kilométeres súlycsík van beragasztva,egyáltalán nem biztos,hogy a kerék,vagy a fék,vagy a futómű rossz.A tudomány mai állása és Murphy szerint lehet hibás a centírozó gép is 🙂
Céges Octaviáknál pl a féktárcsák gyenge minősége okozta a hibát. Vw szervízben féktárcsát cseréltek az egyik octavián, mivel futnak a kocsik No-ban is, ezért kapnak rendesen a féktárcsák egy-egy nagyobb fékezésnél (200ról 100ra). Első út után jelezte kolléga, hogy elkezdett rázni a kocsi eleje 100 km/h felett. Kocsi vissza szervízbe, ahol az egyik szerelő közölte, hogy 2 féle minőségű tárcsa van, egyik ami gyengébb és nem igazán autópálya körülményekre és erősebb fékezésre való, és egy jobb minőségű. Kicserélték a jobbra, azóta nincs gond.
Volvomnál meg érdekes, ki lett cserélve az első tárcsák, valami QH-ra talán. Szintén hasonlóan pár fékezés után rázott, újra centíroztattam, de nem volt semmi értékelhető. Téli alu kerékszettnél nincs semmi probléma, 200nál is stabil, fékezés is rezzenéstelen. Lehet nálam is játszani kell a kerekekkel, hozzátenném, hogy az nyári szett nem gyári alu szett, a téli meg gyári volvo.
Jó a cikk, most elgondolkodtatott, hogy mi lehet a hiba.
Janesz69: Hehe, nálam nem hiszem, hogy súlyozással van a baj, de megnézzük mit mutat egy másik gumis műhely. Aztán ha ott sem sikerül, akkor a vizsgálódok a beljebb.
Az Ön beceneve: kevés embert ismerek aki, egy (számára) új autóban nem nézi meg mit bír. Sajnos nem derült ki hol a vége, majd pályanapon:) Azért mentségemre legyen mondva, hogy nem mindig és főleg nem lakott területen megy engedem el magam.
Egy hete, ment a köpködés a gyorshajtás miatt (mercis csaj) mind a cikk író, mint a kommentelők tollából.
Erre a cikkben mit olvasok: ” az egyik 130 km/órás tempótól rázni kezdte a kormányt”
A kommentek közt: ” 160-től megint rezzenéstelen”
Volt az egyetemen anno egy tanárom, aki mondott egy örök érvényű igazságot. ” Aki hülye, következetesen legyen hülye”
A kopott féktárcsa nem produkál ilyet….vagyis nem konkrétan a kopottsága miatt. 🙂 Maxakkor, ha annyira kopott, hogy nincs elegendő hőelvezetése az anyagvastagság miatt és ezáltal deformálódik. De ez a hiba csak fékezéskor hozza elő a jelenséget…..legalábbis, ha nem szorul a féknyereg….de azt úgyis hamar észre veszi az ember. 🙂
Egyébként a gumigyártók javaslatai szerint 10000km-enként a kopás miatti tömegkülönbség eltolódást illik korrigálni, de mivel mi hazai pályán futunk, amiről azért tudjuk, hogy több pofont ad a futóműnek, ezáltal guminak, felninek, így ez érzékenyebb futóművű autóknál le redukálódhat akár 5000 km-re is, pl régi swift. 🙂 És ha még hozzátesszük azt is, hogy a gumikat 3-4 éves korukban cserélnünk kellene, és bizony sokan ezt nem teszik, mert nem tehetik meg, mivel 4 év alatt csak 50%-ra kopott, és az új gumi drága, ígyaz „érettebb” gumi szerkezet mozgása, deformálódása sokkal intenzívebb, gyorsabb, mint egy új, vagy újabb gumié.
Ha valójában új felniket, és gumikat rakattál fel, és rezonál a kormány, mondjuk 90 és 110 között / ez a legjellemzőbb sebességtartomány/, akkor nem kell egy egy raklap pénz, csak vissza kell vele menni. Mindennek megvan a maga iskolája, és az ottani gumiszerelőknek is ki kell járni ezt. Tudom, nekem is az első évben ki kellett tapasztalnom, meg kellett tanulnom azokat az apróságokat, ami miatt egy kerékszerelés után nem jött vissza az ügyfél reklamációval. 🙂
Nálam a tárcsaféken maradt oxidréteg okozta a hibát.
kerékagycsapágy…..
Ólóm súly gyártását nem engedélyezik. A már legyártott illetve nagykerbe, kiskerbe, gumis mühelyekben már meglévő készletet lehet használni. Ha valaki betárolt egy nagy raklappal az még 10 év múlva is fogja használni.
Helyesbítés: nem tilos, csak személy autókon. Teheren és motorkerékpáron még engedélyezett.
„Tolómérős tesztpad”…ehh
Ettől még nem sok változik, csak nem marja szét a só a drága felnit:D
Mi megoldottuk úgy, hogy külön felnin van a téli és a nyári. Paff. Télre nem kell csilivili bbs felni.
Hihetetlen de az is teljesen új, sőt az egész futómű is.
Nem tudom hol lehet a hiba, de zavaró mert pont az autópályás utazó sebességbe esik. 160-től megint rezzenéstelen, de sovány vigasz ha ez már a 30 ezres komfort érzet lenne:D
Egy apró pontosítás: Ólomsúlyokat tilos feltenni, 2009 óta. Környezetvédelmi szabály.
Én is kűzdök hasonlóval, nekem időnként 120-nál jelenik meg rezgés, ami centrírozás után egy darabig jó, de szerintem nem normális, hogy kevesebb mint 10000 km alatt már háromszor centríroztattam a kerekeket.
Rá kéne szánnom nekem is ezt a pár órát meg gondolom egy raklap pénz, a tünetek pont ugyanezek pedig már kétszer centrírozták a vatta új felnit, újak a gumik is, futómű állítás, és mégis…
Jó cikk.