Vajon mitől ráz a felni? Végre rájöttek az okára!

Gumiváltás után könnyedén jöhetnek elő futómű- vagy felnihibák. Érdemes, lehet őket javítani? Igen!

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

A nyári abroncsok felszerelésével könnyedén lehet belefutni addig nem jelentkező hibákba. Ilyennel küzdöttünk néhány órát. Nem eredménytelenül!

Ha csak nagyon lassacskán is, és egyelőre csak a leginkább nappal autózók számára, de már eljött a gumiváltás ideje. A napközbeni hőmérséklet ugyanis már stabilan 7 Celsius fok körüli, jövő héten pedig már - legalábbis az ígéretek szerint - a 15 Celsiust is túl fogja lépni. Aki el kívánja kerülni a tumultust a gumisoknál, bízik a jó időben és/vagy téli abroncsa már végletesen elhasználódott, az most cseréltet, vagy talán már túl is van a gumiváltáson. Ez kollégánkról is elmondható, többszörösen is, ugyanis hiába rakatta fel nyári kerekeit, azok addig nem jelentkező rezonanciát okoztak. Utánajártunk, hogy mégis miért, s néhány további gumicsere után meglett a hiba oka.
Az új vagy akár csak téli helyett nyári abroncsok felszerelésekor jelentkező rezonancia egyébként egyáltalán nem ritka. Nemcsak tapadási jellemzőjükkel, zajszintjükkel vagy fékútjukkal különböznek ugyanis az abroncsok (érdemes amúgy megnézni, milyen mértékben, néhány hete 18 különféle garnitúrát vetettünk össze), hanem keménységükkel is. Előfordulhat olyan apró rezonancia, amelyet az egyik, például a puhább téli gumi még elnyel, míg a nyári már közvetít, de ugyanezen különbség két nyári között is előfordulhat. A rezonanciát pedig okozhatja a gumi, a felni és a futómű hibája is. Idegesítő és az autó számára is fölösleges kopást okozó jelenség. Kollégánk autója márkaszervizében rakatta fel a nyári abroncsokat, pontosabban a komplett felniket, ugyanis télen kisebb átmérőjű felnin és ballonosabb gumikon jár.
Igényesen, alig látható súlyokkal centrírozták a felniket, a jobb elsőn mondjuk első pillantásra feltűnő volt, hogy azon nem stimmel valami, ugyanis az apró súlydarabok a felni körívének két ötödén sorakoztak végig. Mint azt később a nonstopgumi.hu gumitémában igencsak otthonosan mozgó ügyvezetőjétől, Szűcs Tamástól megtudtuk, a kisméretű nehezékek előnye, hogy esztétikusak, ugyanakkor mivel nem lehet kellően célzottan súlyozni velük a felnit, kellően precízen sem.
De ne rohanjunk ennyire előre, a márkaszervizben végeztetett szerelés után még jónak tűnő felnik közül az egyik 130 km/órás tempótól rázni kezdte a kormányt – nyilván a jobb első. Kollégánk beutazta autójával fél Európát, Németországban azt is megtapasztalta, hogy a rezonancia 160 km/óra fölött megszűnik. Jellemzően 120 km/óráig eltűnőnek szokták mondani a hibás centrírozás miatti kormányremegést, így azt kizárva elsőre tippelni sem lehetett, hogy a gumi vagy a felni, még rosszabbat, de azért nem lehetetlent feltételezve a 150 ezer kilométert futott, amúgy hibátlan autó futóműve okozza-e a hibát.
Kollégánk mintegy 2500 kilométert autózott remegő kormánnyal, hazaérve pedig első dolga volt, hogy bejelentkezett a szervizbe – ugyanoda, ahol korábban is felszerelték a kerekeket, s ahova egyébként újkora óta hordja autóját. Én pedig más megoldást javasoltam, vigyük specialistához, ugyanis ilyen apró hibát véleményem szerint egy kifejezetten e témára szakosodott szerviz könnyebben tud azonosítani. Így jutottunk ismerős helyre, a nonstopgumi.hu műhelyébe, ahol nemcsak gumit árulnak és szerelnek, hanem futóművet is állítanak, s szükség esetén felnit is javítanak, azaz jelen hibalehetőségek mindegyikét tudják helyben orvosolni, s ez nem utolsó szempont a végeredmény szempontjából.
Hirdetés
A hibakeresés szisztematikusan ment: első körben ellenőrizték a centrírozást, nemcsak hagyományos centrírozóval, hanem ultrahangos gumi- és felnivizsgáló számítógéppel. Voltak eltérések, s jól kijött a kétküllőnyi centrírsúly oka: az abroncs és a felni tömegeltérése gyakorlatilag egy pontba kulminálódott. A tapasztalt gumisok ilyenkor nem a súlyokat ragasztják, hanem leeresztik a gumit és elforgatják a felnin. Ehhez persze a nem hétköznapi, ultrahangos kerékvizsgálóra van szükség, ami azt is megmutatja, hogy a keréken hova kell ütni, illetve alufelni esetén ragasztani a súlyokat. Az persze már csak az autón derül ki, hogy ráz-e az abroncs, esetünkben a 130-160 km/óra közötti sebességtartományban. Irány az M3, és jön a költői kérdés: egy ilyen, csak teszteléssel megtapasztalható hibát mégis hogyan lehetne legálisan, szabályszegés nélkül javítani Magyarországon?
Az első teszt, illetve az azt megelőző korrekció ráadásul nem is hozott javulást. Irány a műhely, ahol a kevéssé tartó oldalfallal rendelkező Michelin Latitude HP abroncsok az előírtnál 0,2 barral nagyobb nyomást kaptak, s az első és a hátsó kerekeket megcserélték a szerelők. Újabb próba: komoly javulás, hátul már alig érezhető, de megvan a rezonancia. A kormányt így már nem remegteti, a karosszériát viszont alig érezhetően igen. Kollégánk megjegyezte, hogy ezzel már együtt tudna élni, abban viszont mindannyian egyetértettünk, hogy próbáljuk meg kideríteni a hiba okát. A műhelyben ezért aztán egy teszt erejére kapott két darab korrekt állapotú, de használt Bridgestone abroncsot a két hátsó kerék. Mondanunk sem kell, hogy újabb próba következett, ami csak romlást mutatott: a Michelinnél keményebb oldalfallal rendelkező Bridgestone gumi fokozottan közvetítette a rezonanciát. Ekkorra tehát már nem csupán azt szűrtük ki, hogy a hiba kerék áthelyezésével vándorol, hanem azt is, hogy az abroncstól független.
Maradt tehát a szemre hibátlan felnik tüzetesebb átnézése. Ultrahangos műszerrel, majd mechanikus mérős – korábbi felnijavítós cikkünkből ismert – próbapadon. Természetesen a gumik leszerelése, a délután során akkor már másodszorra ragasztott súlyok lepattintása és alapos mosás után. Ha már szerelés és felniellenőrzés, az összesre sor került. A felnisek egekbe magasztalták a japán felnik minőségét, és többször elhangzott az „ezekkel nem lehet gond” kijelentés is. Majd egy apró megjegyzés az utolsónál: „ennek a közepe egy hajszálnyit el van deformálódva, a centrírozásnál két oldalról, a szokottól eltérő kúppal kell a tengelyre rögzíteni, úgy fog megfelelően állni”. És lássunk csodát, valóban könnyebben centrírozható lett, de ami még fontosabb, az autóra visszatéve már nem okozott rezonanciát. Közel 3 órányi szisztematikus hibakereséssel tehát meglett az apró remegés oka – márkaszervizben drága lett volna, s az is lehet, hogy nem küzdötték volna végig az ügyet, hanem az autó kapott volna egy új felnit. Igaz, azt kollégánk már a legelején javasolta, persze nem boltból, hanem a csomagtér alól, az ott lapuló pótkerék ugyanis autójánál olyan szinten teljes értékű, hogy a többivel teljes mértékben egyező könnyűfém. Így viszont miénk és olvasóinké a tapasztalat: ritka esetben, de a centrírozógépen egyenletes felni is lehet az autón rezonanciát keltő, ha csupán egy hajszálnyit is máshogy áll a kétféle felszerelés során.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    A köpködés anno nem elsősorban a gyorshajtás miatt ment, hanem amiatt, mert a leányzó 200 felett hajtott, és a “zenehallgatás” miatt félórán át nem vette észre, hogy üldözi egy rendőrautó – azaz enyhén szólv is lesz@rta, mi történik körülötte.
    Egyenlőséget tenni ezen mentalitás és aközött, hogy valaki 160-nál gyorsabban megy (de közben azért figyel a külvilágra)… nos, erre meg azt mondaná az én egyik tanárom, hogy “manipuláció”.

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Amit írtam, az egy idézet volt, ugyanis a cikk írója nem restellt a kép alá tolómérőt írni. Aztán mégiscsak restellte a dolgot és átjavította a szöveget. Amúgy pedig mikrométernek hívják. 🙂

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    1: Ez kb 2 éves történet, céges kocsival, kolléga mesélte, aki vitte szervizbe ezt az octaviát. Pár nagyobb fékezés után rázott az eleje. A vw is elismerte, hogy gyengébb minőségű volt a féktrácsa.
    2: Német autópályán előfordul ,hogy mész 200al és kijönnek eléd és akkor rendesen kell fékezni. Hát ezért.

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Kdves AndrwT!

    Lenne két kérdésem: 1: A nagy fékezéstől kezdve állandóan ráz az autó eleje, vagy csak fékezéskor? Ha igen, akkor azért, mert annyira hozzáér a betétekhez?
    2: Miért kell 200-ról hirtelen 100-ra fékezni?

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Azért egy közeli fényképet szívesen megnéznék arról, hogy két oldalról”a szokottól eltérő kúppal” hogyan kell rögzíteni egy kereket.
    Megjegyzem,láttam már “kerékkiegyensúlyozatlanság” mérő gépet nem egyet.(ez u.i.a centírozók hivatalos neve.
    Más:ha többszöri kísérlet ellenére sem tudják jól kiegyensúlyozni a kereket,vagy ahogy a cikk elején látható módon kilométeres súlycsík van beragasztva,egyáltalán nem biztos,hogy a kerék,vagy a fék,vagy a futómű rossz.A tudomány mai állása és Murphy szerint lehet hibás a centírozó gép is 🙂

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Céges Octaviáknál pl a féktárcsák gyenge minősége okozta a hibát. Vw szervízben féktárcsát cseréltek az egyik octavián, mivel futnak a kocsik No-ban is, ezért kapnak rendesen a féktárcsák egy-egy nagyobb fékezésnél (200ról 100ra). Első út után jelezte kolléga, hogy elkezdett rázni a kocsi eleje 100 km/h felett. Kocsi vissza szervízbe, ahol az egyik szerelő közölte, hogy 2 féle minőségű tárcsa van, egyik ami gyengébb és nem igazán autópálya körülményekre és erősebb fékezésre való, és egy jobb minőségű. Kicserélték a jobbra, azóta nincs gond.

    Volvomnál meg érdekes, ki lett cserélve az első tárcsák, valami QH-ra talán. Szintén hasonlóan pár fékezés után rázott, újra centíroztattam, de nem volt semmi értékelhető. Téli alu kerékszettnél nincs semmi probléma, 200nál is stabil, fékezés is rezzenéstelen. Lehet nálam is játszani kell a kerekekkel, hozzátenném, hogy az nyári szett nem gyári alu szett, a téli meg gyári volvo.

    Jó a cikk, most elgondolkodtatott, hogy mi lehet a hiba.

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Janesz69: Hehe, nálam nem hiszem, hogy súlyozással van a baj, de megnézzük mit mutat egy másik gumis műhely. Aztán ha ott sem sikerül, akkor a vizsgálódok a beljebb.
    Az Ön beceneve: kevés embert ismerek aki, egy (számára) új autóban nem nézi meg mit bír. Sajnos nem derült ki hol a vége, majd pályanapon:) Azért mentségemre legyen mondva, hogy nem mindig és főleg nem lakott területen megy engedem el magam.

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Egy hete, ment a köpködés a gyorshajtás miatt (mercis csaj) mind a cikk író, mint a kommentelők tollából.

    Erre a cikkben mit olvasok: ” az egyik 130 km/órás tempótól rázni kezdte a kormányt”

    A kommentek közt: ” 160-től megint rezzenéstelen”

    Volt az egyetemen anno egy tanárom, aki mondott egy örök érvényű igazságot. ” Aki hülye, következetesen legyen hülye”

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    A kopott féktárcsa nem produkál ilyet….vagyis nem konkrétan a kopottsága miatt. 🙂 Maxakkor, ha annyira kopott, hogy nincs elegendő hőelvezetése az anyagvastagság miatt és ezáltal deformálódik. De ez a hiba csak fékezéskor hozza elő a jelenséget…..legalábbis, ha nem szorul a féknyereg….de azt úgyis hamar észre veszi az ember. 🙂

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Egyébként a gumigyártók javaslatai szerint 10000km-enként a kopás miatti tömegkülönbség eltolódást illik korrigálni, de mivel mi hazai pályán futunk, amiről azért tudjuk, hogy több pofont ad a futóműnek, ezáltal guminak, felninek, így ez érzékenyebb futóművű autóknál le redukálódhat akár 5000 km-re is, pl régi swift. 🙂 És ha még hozzátesszük azt is, hogy a gumikat 3-4 éves korukban cserélnünk kellene, és bizony sokan ezt nem teszik, mert nem tehetik meg, mivel 4 év alatt csak 50%-ra kopott, és az új gumi drága, ígyaz “érettebb” gumi szerkezet mozgása, deformálódása sokkal intenzívebb, gyorsabb, mint egy új, vagy újabb gumié.

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Ha valójában új felniket, és gumikat rakattál fel, és rezonál a kormány, mondjuk 90 és 110 között / ez a legjellemzőbb sebességtartomány/, akkor nem kell egy egy raklap pénz, csak vissza kell vele menni. Mindennek megvan a maga iskolája, és az ottani gumiszerelőknek is ki kell járni ezt. Tudom, nekem is az első évben ki kellett tapasztalnom, meg kellett tanulnom azokat az apróságokat, ami miatt egy kerékszerelés után nem jött vissza az ügyfél reklamációval. 🙂

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Ólóm súly gyártását nem engedélyezik. A már legyártott illetve nagykerbe, kiskerbe, gumis mühelyekben már meglévő készletet lehet használni. Ha valaki betárolt egy nagy raklappal az még 10 év múlva is fogja használni.

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Hihetetlen de az is teljesen új, sőt az egész futómű is.
    Nem tudom hol lehet a hiba, de zavaró mert pont az autópályás utazó sebességbe esik. 160-től megint rezzenéstelen, de sovány vigasz ha ez már a 30 ezres komfort érzet lenne:D

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Én is kűzdök hasonlóval, nekem időnként 120-nál jelenik meg rezgés, ami centrírozás után egy darabig jó, de szerintem nem normális, hogy kevesebb mint 10000 km alatt már háromszor centríroztattam a kerekeket.

  • 2017.10.30. at 05:05
    Permalink

    Rá kéne szánnom nekem is ezt a pár órát meg gondolom egy raklap pénz, a tünetek pont ugyanezek pedig már kétszer centrírozták a vatta új felnit, újak a gumik is, futómű állítás, és mégis…
    Jó cikk.

Vélemény, hozzászólás?