Vajon megéri-e autópályamatricát venni?

Vegyünk-e autópályamatricát, ha csak egy útra kell?

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Fájó költség az autópályamatrica, pláne akkor, ha csak egy-egy útra kell megvenni. Ám jobban végiggondolva nem is mindig kell, illetve még mindig nem nálunk a legdrágább a pályahasználat.

Ma már egyáltalán nem szokatlan, hogy fizetni kell az autópályahasználatért, pedig ez nálunk is csak jóval a rendszerváltás után, 1996-ban jelent meg, kezdetben még fizetőkapuknál kellett perkálni, előbb az M1-es, majd az M3-as és az M5-ös autópályákon. A macerás és az utankénti kötelezettség miatt drága rendszert már 1999-től elkezdte felváltani az időalapú, matricás szisztéma, amit utoljára 2004-ben, az M5-ös autópályánál vezettek be. 2003-tól négy és 10 napos, havi, valamint éves autópályamatricát is vásárolhattunk. A négynapos azonban 2012-ig volt csupán elérhető, ugyanis a döntéshozók úgy találták, az átutazók túl kevés pénzt fizetnek az ország átszeléséért. Ugyanez a vélekedés hozta el a 10 napos matrica 2018 októberi áremelését, amikor árát 2975 forintról 3500 forintra emelték. Azóta ennyibe kerül a legolcsóbb jogosultság, de 4780 forintért már havi (30 napos) jogosultságot is kaphatunk, ami a nyári hónapoknál vagy például egy kéthetes autós nyaralásnál már egyértelműen megéri, meg persze bármikor máskor is, amikor legalább 10 nap eltéréssel, de 30 napon belül van szükségünk a jogosultságra.
Hirdetés
Bár az éves matrica személyautók számára 42 980 forintos ára kapcsán is fájó, hogy például Ausztriában a jóval komolyabb autópályahálozathoz az éves bérlet mintegy 10 ezer forinttal olcsóbb, ahogyan még 350-es euró árfolyamnál is hajszálnyit kevesebbe kerül a "sógoréknál" a 10 napos bérlet is, ám könnyű belátni, hogy a kapus rendszert alkalmazó olasz vagy horvát autópályáknál még mindig olcsóbbak a hazaiak.

Saját autóval rendelkezve és sokat autópályázva egyértelműen megéri az éves bérlet, legalábbis akkor, ha nem tudnánk azt legfeljebb 8 darab havi vagy 12 darab 10 napos bérlettel, netán utóbbiak és a 2015-ben bevezetett megyei matricák kombinációjával kiváltani, amivel még jobban járunk.

Tudom, kezd a sztori bonyolódni, pedig azt még nem is említettem, hogy a személyautók esetén 5000 forintos (éves) megyei matrica a 8-9 üléses kisbuszokra és a kishaszonjárművekre (3,5 tonnáig) már 10 ezer forintos tétel. Ugyanakkor könnyedén belátható, ha például valaki vidéken él és autóval közlekedik, vízfejű országunkban jellemzően érdemes lakóhelye és a főváros közötti jogosultságokat az egész évre megvásárolnia (amihez olcsóbb megoldást ad a megyei rendszer, mint a teljes országos), ám a többi autópályaszakaszra jó eséllyel elég lehet neki egy-egy időszakos jogosultság is. Persze bonyolíthatja a képet, ha a szülők, nagyszülők látogatásához is kell matricákat vásárolni. Amennyiben gyakorta autópályázunk egy adott szakaszon, véleményem szerint a megspórolt idő és a fokozott biztonság (nincs forgalommal szembeni előzés, jóval kisebb a vadveszély) miatt megéri megvásárolni az autópályamatricát, a matekozás akkor jön, ha csak egy-egy útról van szó. Ez tipikus példa kölcsönautó, a mi esetünkben leginkább a tesztautók esetén, amelyek egy részét szerencsére országos jogosultsággal kapjuk, de sokszor számunkra is fejtörést okoz az egy-egy csupán Pest megyei jogosultsággal, vagy akár teljesen "matricamentesen" kapott tesztautó. Számomra legalábbis mindenképp, hiszen "vidékiként" - főként nyáron - nincs nagyon olyan hét, hogy ne autópályáznék Pest megyén kívül is.
Hirdetés

Miként döntsük el, hogy vegyünk-e autópályamatricát?

Alapvetően egyszerű a matek, a matrica által megspórolt időt kell párhuzamba állítani az autópályamatrica árával. Ehhez én leginkább a Google útvonaltervezőjét (maps.google.com) szoktam használni. Az elérhető időmegtakarítás nincs feltétlenül arányban az út hosszával. Egy Budapest-Balatonvilágos út esetén például jellemzően plusz egy órát jelent, ha meg kívánjuk spórolni a matricát, míg egy kétszer ilyen hosszú Budapest-Pécs távon mindössze 35 perc a többlet. Utóbbi már nagyjából fájdalommentes, pláne, ha úgy nézzük, hogy egy balatoni út esetén 100 százalékos többlet is lehet időben, ha nem az autópályán megyünk, míg a pécsi kiruccanást (egy irányban) csak negyedével nyújtja.

Természetesen az átgondolt útválasztás nem csupán a menetidő/autópályamatrica vonatkozásában ajánlott.

Simán lehet, hogy akad olyan matricamentes út, ami nem csak útdíjmentességével vonzóbb, szebb és élvezetesebb is. Egy dolgot nem szabad elkövetni, ami persze sokszor tapasztalható az országutakon, nem feltétlenül a matrica-spórolás, hanem mondjuk amiatt, mert az autópálya is dugul: megpróbálni megközelíteni az autópályán ideális esetben elérhető menetidőt. El kell fogadni: előfordul, hogy a közlekedési vagy akár az időjárási viszonyok úgy alakulnak, hogy nem tudjuk azt a menetidőt futni, amit az útvonaltervező ajánlott. Akármelyik utat is választjuk, úgy érdemes elindulni, hogy legyen időnk késni, már ha számít egyáltalán, hogy mikor érünk oda. Érdemes tudni, hogy spórolni nem csak úgy lehet, ha nem veszünk autópályamatricát, hanem úgy is, ha autópályán nem ragaszkodunk a 130 km/órás tempóhoz, hanem mondjuk lassabban, 120-szal, 110-zel megyünk csak. Persze az is fontos tapasztalat, hogy sűrű forgalomban sokszor érdemes tartani a magasabb tempót, úgy egyenletesebben lehet haladni, hacsak nincs türelmünk ahhoz, hogy beálljunk a kamionok jellemzően 90 km/órás tempójára, ami aztán a legszerényebb étvágyat hozza, pláne szélárnyékban - ami még biztonságos követési távolság mellett is van mögöttük. Az autópályás, egyenletes tempó még akár az utóbbi, kamionos tempóval is gyorsabb célbaérést jelent, mintha országúton mennénk. A tempó és útvonalválasztáshoz természetesen az autóban ülő összes utas idejét érdemes "beárazni" és annak megfelelően dönteni, persze az engedélyezett tartományon belül. Ami engem illet, előfordul, hogy kihagyom a Nemzeti Útdijfizetési Zrt. gazdagítását, ám főként akkor, ha csupán egyetlen útra kellene a matrica és egy óránál kevesebb időt nyernék vele. Ilyen sóherségre leginkább egyedül vagy másodmagammal utazva szoktam csak vetemedni. Családi szinten persze így is veszünk számos matricát évente, manapság leginkább megyei és havi jogosultságokkal gazdálkodunk, de van autó, ami rendre megkapja, az éves országos e-matricát, ami mindenképp a legkényelmesebb és egyben a leginkább biztonságos megoldás. Ha ugyanis véletlenül matrica nélkül hajtunk fel egy autópályára, legyen az akár az M0, a lebukás valószínűsége nagyjából 100 százalékos. Amennyiben időben eszünkbe jut, hogy nincs matricánk, 1 órán belül érdemes megvásárolni, ugyanis ennyi türelmi idő van a rendszerben, ám utána jön a vaskos, 14 875 forintos bírság. Ha utóbbit akár egyszer is benézzük, már jellemzően az éves matrica lenne a megérősebb, legalábbis annak, aki csak egy autóval jár, aki többel is, annak bizony ébernek kell maradnia ennek kapcsán is.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

2 thoughts on “Vajon megéri-e autópályamatricát venni?

  • 2020.07.26. at 06:09
    Permalink

    Az osztrak pelda mellett elgondolkodtato az eszaki szomszedunk helyzete is.
    Naluk az eves autopalyamatrica 50 EUR… – gondolom kisebb orszag, kevesebb hasznalhato szakasz mint nalunk, stb. de azert jelentos a kulonbsegi a magyarorszagi arhoz kepest.
    A 5db 10 napos (10 euros) matrica araval evest lehet venni; nem azt mondom nalunk miert nem ennyi, de azert a ~43.000Ft-s tetelhez viszonyitva, nos….

Vélemény, hozzászólás?