Vadat gázoltunk. Mit tegyünk?
Ütközés vaddal
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Már egy kisebb termetű vad gázolásakor is drágán javítható sérülések keletkezhetnek az autón, egy szarvassal, őzzel, vagy éppen vaddisznóval történő találkozás azonban súlyos károkkal, és személyi sérüléssel is végződhet.
Vegyük komolyan a vadveszélyre figyelmeztető táblákat!
Már egy kisebb teremtű állat is tetemes károkat okozhat az autón, a javítási költség könnyen elérheti a százezres nagyságrendet, de abban biztosak lehetünk, ha egy kifejlett vaddisznóval, netán hatalmas aganccsal ékesített szarvasbikával „találkozunk”, annak komoly, akár személyi sérüléses baleset lesz a végeredménye. A vadakért a területileg illetékes vadásztársaságok a felelősek, velük szemben érvényesíthető az autó tulajdonosát ért kár, ám a felelősség megállapítása sokszor nem egyértelmű, így a baleset utáni intézkedésnél nagyon sok apró, ám annál fontosabb részletre kell ügyelni. Ezeket foglaljuk össze az alábbiakban.
Már az is veszélyes, ha az út mellett, jól láthatóan ácsorog egy vadállat, hiszen mozgása teljesen kiszámíthatatlan, de az igazi baj akkor következik be, amikor váratlanul, magas növényzetből, vagy valamilyen tereptárgy mögül ugrik hirtelen az autó elé
[kepallojobb=436383]Mindenképpen hívjuk ki a rendőrséget, ha vadat gázoltunk el. Ők majd értesítik a vadásztársaságot[/kepallojobb] Az ütközés megtörténte után értesítsük a rendőrséget, ami több okból kifolyólag is ajánlott. Egyrészt jogi értelemben, a kárigény vizsgálatakor előnyt jelent, ha a jogosultságot eldöntő tényeket (pl. közlekedési viszonyok) független, kvázi a történtekkel kapcsolatban elfogulatlan személy rögzíti, továbbá az intézkedésről hivatalos okirat, jegyzőkönyv készül, amit aztán ki lehet kérni az adott rendőrkapitányságról.
Ki kell tölteni a kék-sárga betétlapot is. Szerencsés, ha vannak tanúk, ők lehetnek külső személyek, akik másik autóból, netán az út mellől látták az esetet, de lehetnek az autónkban ülő utastársak is. Vetessük fel a jegyzőkönyvbe a vallomásokat, nevekkel, címekkel, elérhetőségekkel – elhúzódó bírósági ügynél ez fontos adalék. Másrészt szorgalmazzuk, hogy a rendőrök is készítsenek mindenről - tehát a baleset helyszínéről, a sérült gépjárműről, és az elhullott vadról - fényképeket, amely a jegyzőkönyv mellékleteként alátámasztja a szövegben leírtakat, és ugyancsak a rendőröktől tudható meg hivatalosan, hogy az adott útszakasz, ahol az eset történt, az melyik vadásztársasághoz tartozik. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy határozottan kijelentsük, a vad melyik irányból ugrott (került) elénk, mert sokszor a közutak képeznek határvonalat egy-egy vadásztársaság területe között, és így nem mindegy, kivel szemben támasztunk majd kárigényt.
Ütközésnél óriási pusztítást tud végezni egy megtermett állat, például egy 150 kilós vaddisznó. Ha tehetjük, mérlegeljünk! Apróbb vad miatt (nyúl, róka, fácán, stb.) ne tegyünk hirtelen manővereket, pláne nagy tempónál, mert ha elveszítjük uralmunkat az autó felett, akkor fának, vagy éppen egy szembejövő kocsinak csapódhatunk. Inkább az autó sérüljön, vállaljuk be a gázolást, és kerüljük el a komolyabb tragédiát
Sokan viccelődnek azzal, hogy minden rosszban van valami jó, és ugyan megsérült a kocsi, de micsoda finomság, például egy jó kis őzpörkölt készülhet az elgázolt állat húsából. Nos, viccen kívül, aki így tesz, az lopás bűntettét követi el (ami következményekkel jár), ugyanis az elhullott vadat a helyszínről elszállítani tilos, ez a vadásztársaság kötelessége, lévén az állatért ő a felelős. A rendőrség az ilyen baleseteknél eleve értesíteni szokta az illetékes társaságot, hogy szálljanak ki, és a helyszíni szemle után átadják a tetemet elszállításra. Ha a vadásztársaság képviselői jelen vannak, akkor igazolást fognak adni az autósnak, hogy minden rendben zajlott.
A balesetben elhullott nagyvadak forintosítható értékével kapcsolatban nem létezik fix árlista arról, hogy állatfajonként milyen összeget kell fizetni a kárt szenvedett vadásztársaságnak. Az érvényben lévő gyakorlat szerint az úgynevezett trófeaérték a mérvadó, amely szarvasnál és őznél az agancssúly, vaddisznónál pedig a nagy agyarak hossza alapján számolható ki. Példával illusztrálva, egy ígéretesnek tűnő, 6 kilogrammos aganccsal bíró gímszarvas után kb. 300 ezer forint a trófeadíj, míg egy impozáns, 10 kilogrammos fejdíszért már 1 millió forint körül szoktak fizetni kilövéskor. Őzbaknál egy 30 dkg-os kis agancs kb. 60 ezer Ft, míg egy 45 dkg-os kb. 370 ezer Ft - a gázolótól is ezeket az összegeket kérnék. Vaddisznónál a két nagy agyar hosszának átlaga számít, ez átlagos, kb. 16 cm-es agyarnál 130 ezer forint körüli összeg. Ezek az árak pusztán csak tájékoztató jellegűek, sok minden függ magától a vadtól (fajta, ritkaság, kondíció, stb.), és a vadásztársaságtól is.
Ha vadászat során keveredik vadállat az útra, és okoz balesetet, az a helyi vadásztársaság felelőssége
Arra mindenesetre készüljünk, hogy bírósági eljárás során nem egyszerű a vadásztársaságok felelősségét bizonyítani. Jók az esélyek a társasággal szemben, ha a gépkocsivezető a közúti közlekedés szabályait betartva, alkohol hatásától mentesen haladt a járművével (ezt igazolhatja a rendőrségi jegyzőkönyv), ellenben nem volt az adott útszakaszon vadveszélyre figyelmeztető tábla kihelyezve, továbbá, ha az úthoz túl közel vannak az etetők, netán éppen vadászati szezon, vagy párzási időszak volt, és az állatok viselkedése a szokásosnál kiszámíthatatlanabbnak számított.
A témához illő képzavarral élve, a puska azonban fordítva is elsülhet, mert ha például gyorshajtás miatt nem tudunk elkerülni egy vaddal történő ütközést, és az állat elpusztul, akkor a vadásztársaságot ért kár a járműtulajdonost terheli – sokszor ezért van, hogy a gázolók kvázi cserbenhagyással távoznak a helyszínről, és keserű pirulaként „lenyelik” az összetört autó javítási költségét, hogy ne kelljen még a vad értékét is leszurkolni.
De jó pörkölt lenne belőle! - gondolhatják sokan. Gasztronómiai tippeket nem adunk, ellenben érdemes tudni, hogy az elgázolt, kimúlt állat semmilyen célból sem vihető el a helyszínről. Ez lopásnak minősülő cselekedet, és ha bizonyítást nyer, annak büntetőjogi következményei lehetnek
Ha a vadásztársaság felelőssége megállapítást nyer, akkor értelemszerűen azoknak a károknak a megtérítésére kötelezhető, amelyek a vaddal történő ütközés során keletkeztek. A gyakorlatban két módszer működhet, az egyik, amikor a már kijavított autó számlája, vagy számlái alapján történik a kártérítés (ha van rá lehetőség, a sérült elemeket, alkatrészeket őrizzük meg a kifizetésig), a másik, amikor árajánlat alapján csak előzetes kalkuláció készül a javítás várható összegéről – a végén majd ez is számla alapján rendezendő. Ez utóbbinál nagyon fontos, hogy a sérült autót szemrevételezze a vadásztársaság biztosítójának munkatársa, és készítsen kárfelvételi jegyzőkönyvet.
Sokszor csapatban botorkálnak az őzek, és általában igaz a mondás: ha egy kiugrik, azt várhatóan követi a többi is
A róka vagy varjúfélék okozta károk is az autós zsebére mennek, akárcsak a kóbor kutyák miatt bekövetkezett esetek.
Nehézséget okozhat, ha a vad nem szenved halálos sérülést, és elmenekül a helyszínről. Ilyenkor az autón hagyott szőr- és vérnyomok perdöntőek lehetnek, felkérhetünk szakértőt, aki írásban igazolja, hogy milyen állattól származnak, és ezzel érvelhetünk a bíróságon – volt már rá precedens, hogy így nyert bizonyítást vadbalesetes ügy, és a kártérítés elől elzárkózó vadásztársasággal szemben pert nyert a károsult járművezető. Végezetül, ha sem az autós, sem a vadásztársaság részéről nem állapítható meg felelősség, akkor mindkét fél viseli a saját kárát.
Vonatkozó jogszabályok a Polgári törvénykönyv (Ptk) alapján:
345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet (veszélyes üzem) folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
A fokozott veszéllyel járó tevékenység lényege, hogy csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet. A bírói gyakorlatban veszélyes üzemnek számít a gépi erővel hajtott jármű, míg fokozott veszéllyel járó tevékenység a vadállat tartása.
351. § (1) Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. (2) Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat.
Állattartónak minősül az, aki állatot birtokában vagy felügyelete alatt tart. Közömbös, hogy az állattartó tulajdonos-e vagy valamilyen jogviszony folytán kerül az állat a birtokába. Állattartó az is, aki az állatot csak ideiglenesen tartja őrizetében. Vadállatnak csak az olyan állatot lehet tekinteni, amely a természetes vadságából eredő valamely tulajdonságánál fogva jelent veszélyt emberekre és dolgokra akkor is, ha valakinek a tartásába kerül. Ugyanakkor nem minősül vadállatnak a megbokrosodott, megvadult háziállat.
Meg kell különböztetni a vadállatokat a vadon élő állatoktól is. A vadon élő állatok által okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályokat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény tartalmazza (lásd az 1996. évi LV. törvényt). A vadállat tartójának kártérítési felelősségére a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott kárért való felelősségi szabályt, tehát a Ptk. 345. §-át kell alkalmazni. A vadállat tartója a felelősség alól csak annak bizonyításával mentheti ki magát, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet (veszélyes üzem) folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
A fokozott veszéllyel járó tevékenység lényege, hogy csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet. A bírói gyakorlatban veszélyes üzemnek számít a gépi erővel hajtott jármű, míg fokozott veszéllyel járó tevékenység a vadállat tartása.
351. § (1) Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. (2) Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat.
Állattartónak minősül az, aki állatot birtokában vagy felügyelete alatt tart. Közömbös, hogy az állattartó tulajdonos-e vagy valamilyen jogviszony folytán kerül az állat a birtokába. Állattartó az is, aki az állatot csak ideiglenesen tartja őrizetében. Vadállatnak csak az olyan állatot lehet tekinteni, amely a természetes vadságából eredő valamely tulajdonságánál fogva jelent veszélyt emberekre és dolgokra akkor is, ha valakinek a tartásába kerül. Ugyanakkor nem minősül vadállatnak a megbokrosodott, megvadult háziállat.
Meg kell különböztetni a vadállatokat a vadon élő állatoktól is. A vadon élő állatok által okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályokat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény tartalmazza (lásd az 1996. évi LV. törvényt). A vadállat tartójának kártérítési felelősségére a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott kárért való felelősségi szabályt, tehát a Ptk. 345. §-át kell alkalmazni. A vadállat tartója a felelősség alól csak annak bizonyításával mentheti ki magát, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
A cikk egyik mondata: [i]„A hatályban lévő polgári jogszabályok alapján a bizonyítási kötelezettség a gépjármű tulajdonosát illeti, tehát [b]az autósnak kell bizonyítania[/b] a keletkezett kárát, és annak összegét. „[/i]
A cikk utolsó mondata:[i] „A [b]vadállat tartója a felelősség alól csak annak bizonyításával[/b] mentheti ki magát, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.”[/i]
Most akkor kinek is kell bizonyítani?
A vadásztársaság gondoskodott arról, hogy ne lehessen őket felelőségre vonni. Vagy csak kivételes esetekkor. Ugyan is a figyelmeztető tábla mindenhol kint van, még a fürdőszobába is már. A vadásztársaság pedig be bújik a tábla mögé,hogy kitette a táblát. Mossa kezeit, csak el felejtette megnevelni a vadjait,hogy ne ugráljanak a gépkocsi elé. Néhány éve megnyertem egy polgári pert, miszerint a vadásztársaságtól nem elegendő a figyelmeztetőtábla, ha szükséges zárja el a vadat.
Mi autósok nem közlekedhetünk 20-30-al állandóan a vadat lesve,hogy mikor óhajtja össze törni drága autónkat. Rosszabbik esetben ott hagyjuk a fogunkat. Volt eset rá, hogy az útszélén parkoltam amikor a mellettem lévő erdőből ugrott az őz az autónak, fejét bedugta az ablakon az autó oldalát benyomta nagy testével.
Hasonló esetem: Szép csendes nyári reggelen főúton haladva rám dőlt egy útszéli hatalmas fa. Amit az előttem haladó kamion légörvénye csavart ki. A 12 éves fiam, nejem és nagyszülőkkel bent ragadtunk a járműbe. A tűzoltók a fát és a gépkocsit szétvágták,csak ez után tudtunk kiszabadulni, személyi sérülés nem történ. Tipikus eset, mint a vadásztársaságnál: A biztosító azt mondta,hogy nem fizet amíg a közútkezelő Rt nem fizet. A KHT azt mondta,hogy nem fizet mert ez vismajor kár, tehát,hogy senki nem felelős az esetért. Közöltem,hogy ezt nem nyelem be, mivel az út széli fák gondozása az ők felelőssége. Azt ígérték kivizsgálják az esetet, mondanom sem kell, semmit nem tettek. Teltek múltak a hónapok, míg nem ismét megkerestem a KHT vezetőjét, aki azt mondta a kérdésemre,hogy meg kell vizsgálni a fát,hogy naponta hányszor volt locsolva az út mentén, illetve, hogy biztos e,hogy én 90-el közlekedtem? Ekkor asztalára tettem egy névjegykártyát amin egyik legnagyobb sajtó emblémája volt és nevem stb. Egyből szavát adta,hogy utána néz a dolognak. Ugyanis „állítólag” fogalma sem volt az esetről. Másnap számlámon volt a pénz. Ezután biztosító is utalta a rá eső maradék 10%-ot.
Egyszóval uraim, hülyének, marhának nézik az embert, ha felmerül a felelősség kérdése.
Nemrég esett meg velem a történet.
Hogy a kimenetele milyen lesz a fene tudja.
Éjszaka jó látási viszonyok között tartottam hazafelé. Egy megyeszékhely és a közelében lévő de hozzá tartozó településrész között – egyik oldalon erdő a másikon ritkásan lévő hétvégi házak – olyan területen ahol se sebességkorlátozó, se vadveszélyt jelző tábla NINCS kihelyezve! Annak ellenére, hogy rajtam kívűl senki sem járt arra kb. 60Km/h-val haladtam, mivel egy elég veszélyes dupla kanyarból jöttem ki.
Ekkor egy bozótosból, tőlem kb. 10m-re kiugrott elém egy őzbak. Az út nem autópálya, kb. 5m széles, felezővonal sincs, ennek ellenére az elméleti középvonal közelében haladtam. Az állat a kocsi előtt landolt, kb. 8-10m-re tőlem, szerintem bőven féktávolságon belül.
Mint már írtam, kb. 60-nal mehettem. (gyorsabban nem, hisz kanyarból jöttem ki előtte) Fékeztem mint a hülyegyerek, közben megpróbáltam kikerülni, így kicsit jobbra fordította a kormányt. Az állatot elsatíroztam és belevágódtam az út melletti árokba. Ha normál kétsávos az út, simán kikerülöm, max jól összeszarom magam, de ennyivel megúszom.
Így a kocsi totálkáros lett, a kárszakértő szerint közel 2,4M Ft a helyreállítás költsége egy ~700E Ft értékű kocsinak (Thalia)…
A vadásztársaság, hogy finoman fogalmazzak nem túl kompromisszumkész, én szeretnék megegyezni, a fene se akar pereskedni. Ha egy elsőlámpáról, vagy lökhárítóról lenne szó nem is foglalkoznék vele, de a komplett kocsi gallyrament. Szerintük (a társaság elnöke szerint) el kellett volna gázolnom az állatot! Ebben az esetben a kocsi eleje sérül enyhén.
Nemsokkal később egy ismerős ismerőse – 🙂 – egy Punto I-el frontálisan elgázolt szintén egy őzet. A kocsi bal eleje gyakorlatilag eltűnt. Ennyit az enyhe sérülésről…
Ha lépésben haladok, és oldalról belémszalad egy vad, akkor is én vagyok a felelős, ha kint van a tábla?! Tök jó…
Egyszer, az egyik kollégám ütött el egy őzet, vagy szarvast. Pontosabban, az ütött el őt, mert oldalról ment neki az autónak. A Peugeot Expert teljes bal oldala összetört. Megálltak és nézték, hogy mi is legyen. Jött egy autós és kiszólt nekik. hogy ne szóljanak senkinek, hanem tegyék be a jószágot a raktérbe és gyorsan húzzanak el, mielőtt meglátja valaki és akkor, még a vadat is ki kell fizetni. Így is tettek és pörkölt lett az őzből. Kicsit drága pörkölt.
Egy ismerösöm néhány éve az M1 es autópályán elütött egy borzot. A kocsi totálkáros lett. milliós kár keletkezett. A vadásztársaság nemhogy fizetett,de még a vad árát is behajtoota az ismerösön,mondván a borz védett!! Másik kolega pécs környékén ütött el egy őzet. A vadászok mondták,ott volt a tábla, lassan kellett volna menni. Kiderült, a tábla csak VOLT! Valaki fémet gyüjtött. Én is ütöttem el őzet, kb. 60 as tempóval. A redszám tábla tartót elzörte. Más baja a kocsinak nem lett.
Akkor menjél szépen vissza legelni!:D
Bekaphatjátok az agancsomat köcsög autósok. Egy szarvas
Hát igen, csak a kérdés az, hogy melyik ér többet:A vad, vagy az ember?
Nem nagyképűségből, de szerintem az ember…
Nekem nem azzal van problémám, hogy átrohan a vad az úton, hanem azzal, hogy rengetegszer mert sok van belőlük!
A rekordom egy este folyamán 35km alatt 3 baleset elkerülő fékezés, kitérőmanőver, pedig 70-től nem mentem gyorsabban az első után.
Állítólag azért nem engedélyezik a kilövésüket, mert félreteszik őket a gazdag külföldi vadászoknak…
A vad évszázadok alatt kialakult váltóit keresztezik az ember által épített utak. A problémát a közlekedés felgyorsulása okozta, a vadnak is „joga” van az élőhelyén helyet változtatni, mozogni, szerencsétlen arról nem tehet, hogy eközben emberi útvonalakat is keresztez.
Tisztelt autótulajdonosok!!! Ha valaki bárhol,bármikor,bármivel,bármennyivel elüt egy vadat, úgy hogy az az útszakasz ki is van vadveszélyfigyelmeztető táblával táblázva (ami magyarország útjain szinte mindenhol van) és értesítik a rendőrséget ők a vadásztársaságot vagy a balesetet szenvedő személy csak a vadásztársasáot mindenféle esetben az autós nyeli le saját kárát plusz jó pénzt kell fizetni az adott vadásztársaságnak!!! Ezért ajánlatos ha bármilyen vad elütése után főleg ha ki is van táblázva az adott útszakasz a mielőbb elhagyni azt a részt!!! Ezt vadászelnökként írom maguknak valamint jótanácsként!!!
Az a legidegesítőbb az egészben, hogy szándékosan a kocsi elé ugranak ki a szarvasok.
Meglátják este a fényt egyből kiugranak az útra…
Én már rutinosan az út közepén a felezővonalon megyek este, hogy ha netán jobbról ugrik ki a vad akkor is legyen némi esélyem…
Mifelénk úgy el vannak szaporodva a dögök, hogy szinte már normálisan közlekedni sem lehet miattuk, a vadászok meg nem vadásszák, etetik őket, hogy még jobban szaporodjanak, én meg kénytelen vagyok alapjáraton poroszkálni…
A vadaknak építették a közutat, vagy az embereknek?
Hamarosan már mi emberek leszünk ketrecbe zárva, az állatok meg szabadon élhetnek!
Egy vadász ismerősömtől a következőt hallottam. A vadásztársaság csak akkor felelős, ha nem volt kitéve a vadveszélyre figyelmeztető tábla (Volga-gyár) és a baleset idejében, az út melletti területen vadászat volt és a vad amiatt szaladt fel az útra. Éppen ezért, olyan helyekre is kiteszik a táblát, ahol évtizedek óta nem láttak vadat.
Egyébként, ha nem állapítható meg a vadásztársaság felelőssége, akkor, nemhogy kártérítésre nem számíthat az autós, de még a vadat is ki kell fizetni.
Tőlünk elvárják, hogy betéve tudjuk a KRESZ-szabályait. Tanítsák meg a vadaknak is a KRESZ-t, vagy tegyenek róla, hogy nem kerülhessenek az útra!
mert a felhajtóknál nem lehet kiküszöbölni a vadak pályára való felsétálását… :S
Az autópálya egy zártpályás úttest(ezért fizetünk) hogy tehetnek oda vadveszély (M7 Érdnél kutya) táblát????
A felhajtók is „lezárhatók” – szelektíve: Texasi kapu!(ha elsődleges: baleset-, humán- és tárgyi sérülések minimalizálása!!!
Sajnos ennél sokkal összetettebb ez a problémakör, és szó szerint nagyon szőrmentén van szabályozva is / ha ironikusan venném górcső alá avagy biztos nem tévedek, akkor valószínű a jogalkotók közül többen tagjai is valamelyik vadásztársaságnak(vt) … és mint tudjuk a Jog útvesztői … és a minden szentnek … 🙂 ! /, és ezzel elég sok procedúra és hosszú idő árán sem térülhet meg a jogos kár sem …! Nagyon jól tudják ezt a vt.-ok is …, de maga az intézkedő hatóság is elhárítva avagy ” .. jobb inkább kimaradni az új gazdagék … ” ügyeiből kezeli! Saját példám elég friss, mert kb. 2 hete sem történt meg. harmadrendű út mellett a 60-as tábla volt kitéve, vadveszélyre figyelmeztető tábla nem … déli órák, és araszolni lehetett csak, nem hogy 60-al menni és az út mindkét oldalán karban nem tartott bokrok – fák, és később derült ki még árok is volt megszakításokkal, néhol víz is állt benne, de a fűfélék takarták. A kocsim tényleg lassan ment és nem az úttest közepén, hanem inkább jobbra tartva és a kátyukon minél kisebb döccenésekkel áthaladva. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy jobbról egy barna villanással, koppan a jobb lámpám, felbukkan egy kis őz a motorház tetőre esve-kifordult testtel és a baloldalomon az úttestre esik, majd pár perc alatt kimúlik. / mint kiderült kiszállásom után, a hűtőrácsba akadhatott be a kis bak pár centis fejdísze, mert ki volt törve! /. Az eljárásom ahogy le van itt a cikkben is írva / rendőség hívása és saját fotózás, a közlekedők le-leállítása, hogy a tetemet kerüljék ki! majd a közelben lakó Valaki megadta az általa a környéken ismert vadásztársaság nevét … telefon számát, a tetemet megvenni szándékozók !!! elküldése, a „jó tanácsokat” osztogatókkal együtt, majd a tetem lehúzása az útról ! /. A bejelentést nyugtázó rk. 1,5 óra múlva tudott kiküldeni ( nem forgalmi ) 2 rendőrt, aki rögtön megszondáztatott, iratokat a kocsiban ülőkével együtt elkérte, és megkérdezte, hogy van e CASCOm ?!? Majd miután még cm-es féknyomot sem látott, ráfogta, hogy ez azért lehetett, mert ” nem hagyományos a fékem „, és ezt támasztja alá az is, hogy az őzbak a kocsi bal elején landolt … Közben elmondtam, hogy kaptam egy vt.számot, de ők nem jönnek ki érte, mert értekezletük lesz … A helyszínre kiérkező rendőrök próbálkoztak egy – egy telefonálással utána járni, hogy most akkor kihez is tartozik a terület …, mert hát az út jobb oldala ” A „-é a bal pedig „B” -é, de ha … a közeli bekötő út felöl tévedt éppen arra, akkor meg egy magánemberé … :)! De az őzért senki nem küldött senkit, nem hogy ki nem jött … közben arra ösztökéltem a 2 hatósági személyt, hogy rögzítsük a tényeket, és majd kérek a jegyzőkönyvből is egy példányt .. ” Mi nem adhatunk, mert bent írják majd meg, és csak az ön ügyében eljáró kaphat, itt a helyszínen még igazolás kiadása sem … ! Nálunk így van! Újabb 1,5 óra elteltével a rend őrei kezdtek türelemetlenek lenni, és egy újabb telefon beszélgetés után nem sokára kijött egy nagyobb nyílt platós dzsip, őt küldte ki a főnök ( megkérdeztük ki is Ő, és az adatait elkértük !) és feldobta az őzet … eltávozott. Megértettem, hogy a 2 rendőr az ilyen ügyekben nem járatosak, de miután felmérhették reálisan az esetet, próbáltak is hatjatósan intézkedni! A kár … a helyszínen nem minden látszott … és még nyugodt is voltam, hogy a motorház horpadás, csikarásos és szőre okozta kisebb károk vannak csak. A Biztosító viszont a kárfelvételen sorra mutatta a ” rejtett károkat” is …, így amit én úgy 60-80eFt-nak gondoltam a helyszínen, az 228 eFt lett a javítások által! Viszont megsúgták, hogy nem sok esélyem van a fentiek leírtak ellenére sem, hogy az illetékes vt-től vagy magánszemélytől kártérítést kapjak, vagy ha perre is mennék, ne számítsak arra, hogy éven belül lezárul/na a perem! … Nehezen, de tudomásul vettem a jó tanácsot, és taláén azzal vigasztalom magam, hogy lehetett volna nagyobb problémám is …, de arról is megbizonyosodtam újra, hogy /tisztelet egyeseknek !! / a vadászok és társaságaik, a magán területi vad tulajdonosok egy külön kaszt és értékrendbe tartoznak, és nem itt ebben az esetben nem érvényes az, hogy aki kárt okozott, az térítse is meg …, hisz ha jól belegondolok, akaratom ellenére és minden elővigyázatosság betartásával, lehet egy olyan őzbakot öltem meg, aminek lettek volna utódai és a trófeája is 10-100ezreket érhetett volna … ! Kívánom, hogy senki ne ütközzön semmilyen állattal !
Azt azért nem értem, miért nem kötelezik a vadásztársaságokat a vadveszélyes helyek (ahol a tábla is kint van) megfelelő bekerítéséről? A vad ne tudjon az útra kimenni! A vad többet ér, mint az emberi élet?
Jó cikk!
Ha kinn a tábla tök mindegy mennyivel megy az ember. Ha ott gázol, fizethet. Ki mondja meg mennyivel ment ha fékezés nélkül üti el a dögöt, vagy amikor „lassan” megy az autó az őz pedig az oldalába szalad.
Tisztelt csirke73, en orulnek annak, hogy nem jött ki a rendörseg, mivel igy nem kellett kifizetni a vad eszmei erteket….
A cikk szerint „Az ütközés megtörténte után értesítsük a rendőrséget, „. Mi hiába értesítettük a rendőrséget, arra hivatkozva, hogy személyi sérülés nem történt, nem jöttek ki helyszínelni. A gépkocsiban elég nagy kár keletkezett. Sőt, még azt sem tudták megmondani, hogy melyik vadásztársaságot értesítsük, olyan telefonos elérhetőséget adtak meg, amin előfizető nem kapcsolható.