V-osztállyal keresztül Európán!

Elcsépelt dogma manapság, hogy minden autó egyre csak hízik. Mégis, ha valakinek egy 6-7 főt kényelmesen szállító járgányra van szüksége, könnyen bajban lehet. Ugyanis az egyterűek kategóriája rohamosan szűkül, a helyüket átvevő, sokszor háztömbnyi SUV-k harmadik üléssorai viszont igen szűkösek, a raktérről nem is beszélve. Mi sem voltunk ezzel másképp, mivel a Lisszaboni Pápalátogatásról és Ifjúsági Világtalálkozóról - Klötzl Géza Rendező és Producer Úr vezetésével - készülő dokumentumfilm forgatáshoz egy olyan jármű kellett, amely könnyedén viszi a hátán az egész stábot, felszereléssel. A kisbusz felépítés ezért igen praktikus alternatívának tűnt. Végül a választásunk, a „luxusbuszként” is aposztrofált, Mercedes V-osztályra esett, így komoly elvárásaink voltak a típussal szemben. Ahogyan az lenni szokott, a tesztpéldány egy minden hájjal megkent verzió volt, amely a 300D típusjelzést hordozta a hátán. A témában jártasok, ebből rögtön rájöhetnek, hogy ez a legerősebb, 237 lóerős dízelmotort magában foglaló, esetünkben 4Matic, azaz négykerék-meghajtásos modellre utal. Ráadásul, a tesztpéldány nem is a legrövidebb – kompakt - hanem a 20 centivel hosszabb, L verzió volt a V-osztály kínálaton belül. Egyébiránt létezik egy Extrahosszú kivitel is, ami a maga 5370 milliméteres hosszával már tényleg óriásnak mondható. Szinte hihetetlen, hogy a V -osztály már 2014 óta a piacon van - persze azóta ráncfelvarráson is átesett a típus - de mégis úgy érezzük, hogy a forma abszolút nem öregszik. Sőt, pont kellően sportos az AMG-line optikai csomaggal, de közben mégis végtelenül elegáns marad. Nincs túlhúzott hűtőmaszk, négyfele osztott fényszóró vagy 4 lövetű kamu kipufogó. Szépen, lágyan rajzolt vonalak, jól formált, hatalmas felületek és finom részletek teszik a szemnek kellemessé a típust. Megjelenése, már a puszta méreteiből adódóan is igen határozott, nem véletlenül felel oly sok nagyvállalatnál a kiemelt ügyfelek transzferéért. Mi több, nem csak megjelenése teszi lehetővé a V-osztálynak a prémiumra vágyó vevők kiszolgálását, ugyanis utunk során minket leginkább a menetkomfortjával vett le a lábunkról. Rendkívüli, hogy kisbusz mivolta ellenére, milyen könnyedséggel képes nagy tempó mellett is stabilan és csöndben autópályázni. Persze, ebben nagy szerepet játszanak a légrugók, melyek szintszabályzásra is képesek, így magasabb utazótempó esetén automatikusan lejjebb süllyesztik az autó hasmagasságát, a stabilabb futást elősegítve. A városi poroszkálás során, pedig ismét visszaemelik, hogy jobban képesek legyenek a kátyúk elnyelésére. A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy magyar utakon lehet olyan keresztbordákba és tankcsapdákba futni, amiket még ez, a kategóriában egyedülálló futómű sem képes kisimítani, de az esetek nagy többségében teljes nyugalomban ülünk odafönt. Szintén parádés, hogy remekül kilátni a V-osztályból és igen könnyen, abszolút személyautósan lehet manőverezni a típussal. Így a vezetése semmilyen nehézséggel nem jár egy személyautóhoz képest. Szintén érdemes még kiemelni a 9 sebességes automatikus sebességváltót, mely kellő gyorsasággal és időzítéssel vált. Összességében meglepő volt, hogy méretei ellenére milyen potens és feszes a hajtáslánc a V-osztály alatt. Ha épp úgy érezzük, mindenféle erőfeszítés nélkül kilő 7,8 másodperc alatt százra és bizony az erő 160 felett sem fogy el. Nagyon szimpatikus továbbá, hogy habár inkább a kényelmes, Comfort módos használat áll a típushoz a legközelebb, a luxus menetkomfort a sietős használat mellet sem oszlik szerte. Mint azt már említettük, a tesztalanyunk felszereltsége igencsak bőséges volt, ezért a vezetést támogató rendszerekből sem volt hiány a fedélzeten. Közülük talán a leghasznosabb a 360 fokos kamerarendszer volt, ami tűéles képével sokszor megkönnyített egy-egy parkolást. Az éjszakai utaknál, pedig a távolsági fényszóró asszisztens tett remek szolgálatot. Ezeken felül megtalálható volt még holttér-figyelő, adaptív tempomat, sávtartó asszisztens, valamint fáradtságérzékelő is, így a hosszabb útszakaszok leküzdése sem jelentett kihívást. Az utastér kialakítása még nem a legfrissebb Mercedeses trendeket követi. Azonban az igazat megvallva, én ennek csak egész minimális hátrányát éreztem. Itt ugyanis, még nem csupán egy érintőképernyőnk van, hogy arról vezéreljünk mindent is. A V-osztály még eggyel régebbi iskolát követ, így a 10,25 colos érintőképernyő alatt bőséggel találunk fizikai gombokat, szépen és logikusan elrendezve. Az ergonómia így példás, minden fontos funkciónak van fizikai gombja. Mégis, konnektivitás terén sincs lemaradva a típus, ugyanis a kijelzőn már az MBUX szoftver fut, lehetővé téve az Apple Carplay, Android Auto szolgáltatásokat. Dicséretes, hogy a szoftver fölöttébb stabilan működik és egy-két precedenst leszámítva, remekül kezelt két hozzácsatlakoztatott telefont is. Az AMG csomagból a beltérbe is jutott, így a komplett műszerfal karbon optikát kapott, valamint az ülések kialakítása is kicsit eltért. Ez utóbbiak inkább nevezhetőek fotelnek, melyekből rögtön van négy odabent, mivel a második üléssorban is minden irányba állítható, hűthető-fűthető, különálló ülőhelyekben utazhat a nagyérdemű. „Klasszikus” ülésekkel egyedül a harmadik sorban találkozhatunk, viszont nevükre legyen írva, hogy a helykínálatnak köszönhetően, ezeken is kényelmesen elfér 3 felnőtt ember, ráadásul a raktérben a csomagoknak is jut több száz liternyi szabad felhasználású terület. Adott esetben pedig a tejes belső teret át lehet variálni, ugyanis minden ülés külön mozgatható, vagy akár ki is vehető. A temérdek helyen kívül a komfortelektronikákból sincs hiány. Az automata tolóajtó kinyitása után, teljes kényelemben ülhetünk be a második sorba, a hűtött-fűtött karfás fotelekbe, majd a bőrrel varrt asztalkát lehajtva, a Burmester hifin lágyan szóló dallamokra tovasuhanunk, akárcsak egy repülőgép fedélzetén. Egészen idilli! Természetesen egy ilyen modellnek, képességeihez mérten az ára sem alacsony, hiszen a tesztpéldányért több, mint 40 millió forintot kell leszurkolni. A költségoldalhoz tartozik még a fogyasztás is, mely a teljes út során 9,4 literre jött ki, ami korrektnek nevezhető. Azonban városi, elővárosi használat esetén érdemes felkészülni, hogy ennél - tömegéből adódóan - torkosabb a V-osztály. Összességében, a több ezer kilométer alatt, szép lassan kirajzolódott bennünk, hogy a V-osztály milyen sok területen és élethelyzetben tud jó szolgálatot tenni. Valamint, hogy egy fölöttébb szerethető, kimagaslóan jó utazóautó volt a társunk. Kijelenthető, hogy személyautós vezethetőséggel és menetkomforttal bír, így egy olyan kombinációt nyújt a kategóriában, amivel túl is mutat azon. Remek praktikumát is figyelembe véve érdemes akkor is elgondolkozni rajta, ha alapesetben nagy SUV-t keresnénk, mivel kifinomultsága miatt azoknak is teljes értékű alternatívája lehet a V-osztály.