Utazás előtt ismerd meg a behajtási szabályokat!

Jelenleg 320 európai városban korlátozzák a régebbi, jellemzően környezetszennyezőbb járművek mozgását, és 2019 óta 40 százalékkal nőtt a számuk - állapította meg a Tiszta Városok Kampány (Clean Cities Campaign) tanulmánya. A tíz legnépszerűbb turisztikai célpontként választott város (közöttük London, Párizs és Berlin) mindegyike károsanyag-kibocsátásuk alapján korlátozza bizonyos területeken a benzin- és dízelüzemű járművek, különösen a személyautók behajtását. Az alacsony kibocsátási zónák, ahova jellemzően az Euro 4-es dízelek és az Euro 3-as benzines, illetve az ezeknél régebbi autók behajtását tiltják, ezek kiterjedhetnek a külvárosokra és a körgyűrűkre is. Országonként és városonként eltérő rendelkezések vannak érvényben (van például, ahol külön díj ellenében szabad a behajtás), ezért utazás előtt mindenképpen érdemes tájékozódni. A Tiszta Városok Kampány tanulmánya szerint az alacsony kibocsátási övezetek jelentősen javítják a levegőminőséget és a városok élhetőségét. Ennek jelentőségét pedig egyre több országban, városban ismerik. Az elfogadott tervek és jogszabályok alapján várható, hogy 2025-re 58 százalékkal több "tiltott zóna" lesz, mint ma. Spanyolországban 2023-ra a legalább 50 000 lakosú városokban kötelező alacsony kibocsátási övezetet kijelölni, és így 2025-re 149 új alacsony kibocsátási zónára lehet számítani, míg Olaszországban már most 172 ilyen zóna van. Londonban pedig 379 négyzetkilométeres a zóna és minden gépjárműre kiterjed. „Magyarországon már 2013-ban elkészült egy Útmutató alacsony emissziós zónák létrehozásához, azonban a gyakorlatban azóta sem történt előrelépés. Budapesten például már régen korlátozni lehetett volna a legszennyezőbb autók behajtását azokba a védett övezetekbe, ahova csak külön engedéllyel szabad behajtani, például a Margitszigetre és a Budai Várba. A parkolási díjakat is lehetne a személyautók környezetvédelmi besorolásához igazítani” – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.