Út menti javításból világmárka: a Chevrolet 100 éve

Még a a századforduló előtt, 1896-1897 tájékán egy amerikai turista a franciaországi Beaune városában lerobbant autójával és mivel egyáltalán nem talált autószerelőt, a helyi kerékpár-szervizbe kopogtatott be segítségért. Az üzletvezető széttárta karjait, mondván, hogy ő csak a kétkerekűekhez ért, de ajánlotta ifjú segédjét, az 1878. december 25-én, a svájci Le Chaux-de-Fonds városában született Louis Chevrolet-t. Ő a gépháztető felnyitása után hamar orvosolta a problémát. Az amerikai utazó csak ámult és rögtön megpróbálta elcsábítani a fiatal srácot: Amerikába kellene jönnöd, temérdek munka lenne számodra, s át is nyújtotta névjegyét, melyen a Vanderbilt név volt olvasható. Louis fejében innentől kezdve visszatérő emlék lehetett az iménti esemény, s 1900-ban útra is kelt, hogy szerencsét próbáljon az újvilágban. Miután hajója a francia-ajkú Quebec-ben kikötött, hamar el tudott helyezkedni sofőrként, ahol természetesen munkakörének része volt az autó karbantartása is. Ez utóbbit olyannyira szeretett is csinálni, hogy következő munkahelye, a De Dion-Bouton már autodidakta mérnökként alkalmazta. Ezen pozíciója azonban csak 1905-ig tartott, s innentől kezdve a Fiat alkalmazta tesztsofőrként. Hamar kiderült, hogy Luois nem vezet rosszul, ezért versenyeken kezdték el nevezni, melyeket rögtön meg is nyert. 1905. októberében az "amerikai utazó", William Vanderbilt által alapított, Vandberbilt kupára is benevezték, ahol azonban már a bemelegítő-körök egyikén összetörte autóját. Louis végül egy privát autóval starthoz tudott állni, mely azonban a futam hetedik körében motorhibás lett, így ezen a versenyen nem Chevrolet lett a győztes. Egy évvel később azonban Floridában Louis Chevrolet sebességi rekordot állított fel, a Darraq V8-cal elért 117,62 mérföld/órás, azaz 190 km/órás sebességgel 3 évig nem talált legyőzőre.
Ekkor figyelt fel rá a Buick akkori vezetője, William Durant, aki versenyzőként szerződtette Chevrolet-t, aki ezután sorra nyerte a futamokat. A bátorságával és győzelmeivel hírnevet szerzett Louis Chevrolet 1910-re nemzeti hős lett, s ennek meglovagolása érdekében Durant felkérte őt, hogy hagyja abba a versenyzést, segítsen inkább számára egy új, elfogadható áru, a nevét viselő autó megtervezésében. Így jegyezték be 1911. november 3-án a Chevrolet Motor Company of Michigan autómárkát, s született meg az első és egyetlen olyan autómodell, melynek tervezésében Louis Chevrolet részt vett, azaz a 4,9 literes, hathengeres motorral hajtott, 105 km/órára képes Classic Six. A gyártást már 1912-ben elkezdték, Louis saját maga is éjjelente dolgozott az autón, melynek tesztelése közben egyszer állítólag nem csak gyorshajtásért, hanem "egy ismert autóvezető nevének jogszerűtlen használatáért" is meg akarták bírságolni, a rendőrök nem akarták elhinni, hogy maga Louis Chevrolet próbálgatta az autót.
Hiába lett sikeres a Classic Six, a cégalapítók, Durant és Chevrolet már 1913-ban sokat vitatkoztak, Durant a Ford T modellel szeretett volna konkurálni új modelljükkel, míg Chevrolet előkelő, sportos autó gyártásában gondolkozott. Míg abban az évben Louis Chevrolet családjával a jól megérdemelt európai nyaralását töltötte, Durant átstrukturálta a céget, nyilvánvalóan a tömegtermelés irányába mozdítva. Chevrolet októberben tért vissza, s mindez ez olyannyira kiakasztotta, hogy ő felháborodottan közölte Duranttal: "Eladtam neked az autóm, a nevem, de a lelkemet nem fogom! Kilépek!". Louis nem a levegőbe beszélt, meg is tette, s onnantól kezdve maradt számára hobbija a versenyzés - 1914-ben saját márkát is alapított Frontenac Motor néven, s versenyautó-építésbe kezdett, az alumínium széleskörű alkalmazásával, dupla vezérműtengellyel, mindössze 3 literes motorral kívánt szembeszállni a korabeli 7-8 literesekkel, hol máshol, mint az Indy 500 versenyen. A győzelem azonban kezdetben elmaradt, majd 1920-ban összejött. Az öröm nem tartott sokáig, hiszen Louis testvére, a fejlesztésben és a versenyzésben is partner, s az Indy 500 győzelmi szalagját is átszakító Gaston fél évvel később egy körversenyen, Beverly Hills-ben halálos balesetet szenvedett, ami olyannyira megrázta Louis-t, hogy vissza is vonult a versenyzéstől, a versenyautó-építéstől azonban nem, ám a Frontenac Motor az első autó megalkotása előtt csődbe ment. Ekkor következett a Chevrolet Brothers Manufacturing Company, mely Frontenac-hengerfejeket és jelentős teljesítmény-növelést kínált a Ford a T-modellhez, majd repülőgépmotorokkal is foglalkozott, és végül szintén csődbe ment. Louis Chevrolet az 1929-es tőzsde-krachhal mindenét elvesztette, s élete utolsó éveiben a Chevrolet-gyárban egyszerű szerelőként kényszerült dolgozni, mígnem 1941-ben rövid nyugdíjas évek és egy láb-amputáció után elhunyt. Testvére, Gaston mellé az indianapolis-i versenypálya közelébe temették.

A Chevrolet azonban közben virágzott, az 1915-ben bevezetett "490-es" a nevének megfelelő, dollárban mért, a korábbi Classic Six árának negyedét sem kitevő vételárával a Ford T-modell igazi konkurense lehetett. 1917-ben a Chevrolet bevezette első V8-as motorját, és ez a felépítés gyakorlatilag a márka jellemzője lett. Egy évvel később a vállalat a General Motors divíziója lett, s ugyanakkor kijött az első kisteherautójával. E húzásoknak is köszönhetően 1919-re Amerika második legnagyobb autógyártójává lépett elő, milliomodik járműve 1922-ben készült el.
A cég a húszas években Európát is célba vette a dán születésű elnök, William S. Knudsen hatására. Nem meglepő, hogy Dániában létesült a Chevrolet első európai gyára, amelynek kapuján 1924-ben gurult ki a kezdetet jelentő teherkocsi. Az igény azonban hamarosan meghaladta a kapacitást, így további gyáregységek létesültek Svájcban – elvégre ott született Louis Chevrolet! –, Lengyelországban, Németországban és Angliában. Miután pedig beindult a termelés Dél-Amerikában és Ausztráliában is, még a húszas évek alatt világcég lett a vállalatból. Rekordév volt 1927, amikor a Chevrolet az értékesítési listán megelőzte a Fordot, és egyedül ebben az évben egymilliónál több autót állított elő, holott két évtizedes múltra sem tekinthetett még vissza. A siker egyik kulcsa volt állítólag, hogy autóikat változatos színekben kínálták, de még többet számított nyilván, hogy már akkor széles modellpalettájuk volt. Noha az 1930-as évek válsága az autóipart is súlyosan érintette, a Chevrolet átvészelte azt, miközben sok vetélytársa megrendült, vagy csődbe ment. A Chevy azonban újdonságokat is be tudott vezetni, mint a független első felfüggesztést 1934-ben, és a világ első SUV-jának mondott Suburban Carryall-t 1935-ben. Az évtized végére valamennyi Chevrolet friss és vonzó küllemet öltött, áramvonalas karosszériájukat imádta Amerika, és azokra Amerika jelképeként nézett az egész világ. A háború visszaesése után ezt az irányt folytatta a Fastback (lejtőshátú) és a Bustleback (nagy csomagtartós) stílus, amelyek iránymutatónak bizonyultak az autótervezésben.

A tömeggyártók közül 1950-ben elsőként kínált automata váltót a Chevrolet, a legnagyobb dobás viszont minden idők legragyogóbb Chevrolet-ja, a Corvette volt. Az európai roadsterek által inspirálva Harley Earl a nagy amerikai márkák első telivér sportkocsiját hozta létre, acél helyett újdonságnak számító üvegszálas műanyag karosszériával. Nagyszerűsége ellenére eleinte nem volt kelendő a Corvette, majdnem törölték is a programból, de a V8-as motor 1955-ben és egy finom áttervezés 1956-ban meghozta az áttörést. Azóta pedig nincs megállás, ez az egyetlen folyamatosan gyártott amerikai sportkocsi, most a hatodik nemzedéke készül. A 'small block', magyarán 4,3 literes (!) V8 más Chevrolet modellekben is elterjedt, minden idők egyik legjelentősebb és legkedveltebb motorja lett. Mindmáig gyártják, mint a legtovább élő motorkonstrukciót.
A Chevrolet legragyogóbb éve 1959 volt, emblematikus típusként az Impalával, amely az 1958-as bemutatótól kezdve nagy sikert jelentett. Designja, pompázatos hátsó sárvédőjével, mindenkit lenyűgözött. A következő évtizedben lecsengett ez a divat, új következett. Kijött a kompakt és gazdaságos Corvair (1960); egy európai stílusú, farmotoros kocsi, mely jóval kisebb volt az addigi Chevrolet modelleknél. Ez utóbbi radikálisan szakított a vállalat normáival, megmutatta, hogy van készség más földrészekről származó ötletek alkalmazására. Az extrém járművek kedvelői pedig 1963-ban megkapták az áttervezett Corvette Sting Rayt, amelynek pengeéles vonalai jelentősen különböztek az elsző nemzedékétől. A márka következő jelentős modellje a Camaro volt, 1967-ben; egy kompakt és megfizethető izomautó, az ikonszerű „pony cars” jelleg megtestesítője, amelyet nemrég visszahozott a Chevrolet, holott 2002-ben már ejtette ezt a típusnevet.
A hetvenes években már jöttek a modern kor változásai, a kormányzati szabályozások, az olajválságok és a pénzügyi nehézségek, nehéz időszak köszöntött az autóiparra is. Cirkálók helyett kisebb kocsikra lett igény, ennek felelt meg a Chevrolet Vega. A skála másik végét a Caprice képviselte, a prémiumautót kívánóknak. Noha ekkor már jelentősen szorongatták a japán modellek a Chevrolet eladásait is, 1979-ben elkészült a márka százmilliomodik autója.
A nyolcvanas években aztán megint felívelt az autógyártás, a Chevrolet 1983-ban rukkolt ki a Corvette új nemzedékével, amely már korszerű elektronikai rendszerrel volt felszerelve. A sportkocsi egymilliomodik példánya 1992-ben készült el, és ekkorra esett a Camaro 25. születésnapja is, majd 1997-ben következett a Corvette, azaz a C5.

A 21. század sikertörténete a Chevrolet számára a márka visszatérése Európába. Autóit ugyan mindig is kapni lehetett az óceán innenső oldalán, de nem valami nagy darabszámban vették őket. Amikor aztán a General Motors 2001-ben megvette a Daewoo Motorst, hozzájutott annak jól bevezetett európai hálózatához és erős gyártókapacitásához. 2005 eleje óta a Chevrolet új értelmet nyert Európában, bár lényege az amerikai filozófiával egyező: megfizethető, jó ár/érték arányú autókat kínálnak. Az Amerika helyett a Távol-Keletről származó Chevrolet modellpalettát mondjuk pont a márka korábbi rajongói nem túlzottan ismerik el - hogy mást ne mondjunk, autós találkozókon akár azok szétverése is rendszeresen szerepel a programpontok között. A Chevrolet - hitvallása szerint - ugyanazokkal az értékekkel ünnepli százéves jubileumát, amelyek mindig is jellemezték: a megfizethető technikával, a kifejező designnal és a kiváló ár-érték aránnyal. Születésnapi ajándékként az egész világ számára elkészítette a Voltot, azaz az első kiterjesztett hatótávú villanyautót, melyet Opel Amperaként már mi is próbáltunk. A benzines-elektromos autóval a Chevrolet történetének második évszázadában az elsőben elkezdett pályaívét szeretné továbbvinni, s ennek megfelelően azt immár Európában is kínálja azt.