Űrhajó négykeréken

Tényleg beleadott apait-anyait a Mercedes, hogy lenyűgöző villanyautót dobhasson a piacra, ám most nem egy szimpla EQS modellel volt dolgunk, hanem egy AMG-vel. Ez a három betű egymás után következve viszont egyet jelent a mocskosul gyönyörűen megszólaló, észvesztő tempóra képes sportautókkal is. Hogyan érdemelheti ki egy villanyautó, hogy ott díszelegjen az orrán? Hamarosan kiderül! Először azonban érdemes pontosan belőni az EQS helyét a Mercedes palettáján. Mert ez nem az elektromos S-osztály, ahogy sokan tudni vélik. Sőt, hivatalosan még csak nem is Mercedes-Benz. Hanem Mercedes-EQ. De, akkor mégis csak egy S-osztály nem? Háááát... nem. Itt jön a csavar, a Mercedes ugyanis külön márkaként hivatkozik az EQ-ra. Tehát valahogy úgy kéne mondani az autó nevét, hogy EQS a Mercedes-EQ-tól. Viszont az való igaz, hogy az EQ almárka csúcsát képviseli az EQS. Ugyanakkor az AMG is már külön almárkának számít, Mercedes-AMG néven. Na, ebből a marketing katyvaszból van összegyúrva a Mercedes-AMG EQS 53 4Matic+ tesztautó. Ez a név áll a hivatalos papírjain, tehát akkor ez egy vérbeli AMG. Kellene, hogy legyen. És akkor itt visszatérhetünk a hangra. Vagyis nem, mert az nincs. Legalábbis nem úgy. De mielőtt ezt kivesézem, nézzük a formát. Érezni-e rajta, hogy ez egy AMG? Erre is csak azt tudom mondani, hogy háááát... Eleve megosztó az EQS formája, bár én bevallom, hogy azok közé tartozom, akiknek tetszik. Nem a hagyományos limuzin forma, inkább egy elnyújtott buborék, amelynek Cw értéke 0,20, ami új rekord a sorozatgyártású autók között. Elöl a hűtőmaszk helyén a villanyautóktól megszokott módon egy nagy műanyagfelület látható, és ez az a rész, ahol az AMG-hatás visszaköszön. A "mezei" modellekkel ellentétben, itt függőleges lamellák díszítik, ahogy az elvárható egy AMG-től. De körülbelül ennyi. Minden más szinte ugyanolyan, mint a gyengébb EQS-eken. Hátul sincs mondjuk erőteljesebb rajzolatú diffúzor vagy ilyesmi. Csupán az AMG felirat árulkodik itt is az autó mibenlétéről. Az igazi "űrhajóság" belül köszön ránk, miután életre kel az MBUX infotainment hyperscreen elnevezésű felülete. Ami annyit jelent, hogy egy képernyő szinte teljesen beborítja a műszerfalat. Majdnem a jobboldali ajtóig nyúlik, így az utasnak is külön felület jut, ahonnan beleavatkozhat néhány funkció működésébe. Szerintem fantasztikusan jól néz ki, igaz, nagyon gyorsan begyűjti az ujjlenyomatokat, maszatokat, port, miegymást. Ami aztán este már nem látszik, és ilyenkor teljesedik ki a látvány. Valójában a kezelése sem annyira bonyolult, inkább a rengeteg lehetőség az, ami kaotikussá teszi. Ha akarjuk a kormányról is vezérelhető, és még olyan mókát is tartogat mint a Tetris és egyéb játékok. Ami természetesen olyankor jöhet jól, ha megállunk tölteni egy autópálya mellett, vagy hasonló szituációkban. Ha sikerül a hyperscreen bűvköréből kiszabadulni, akkor észrevehetőek az AMG stílusjegyek, úgy mint a sportkormány és a karbonmintás betétek. Na, meg a luxus mindenhol, bár ebben még van hova javulnia az EQ almárkának. Ugyanis, amíg egy hagyományos S-osztályban még arra is figyelnek, hogy az utastérben felhasznált bőrfelületek varrása is milliméterre pontosan illeszkedjen a különböző felületeken, addig az EQS-ben kicsit elnagyoltabbnak tűnik a munka. Viszont a kényelem valóban elsőrangú. Az ülések sem kimondottan azok a nagyon mély, kagylósított sportfotelek. Sokkal inkább a hosszú utakra tervezett, masszázzsal is kényeztető szerkezetek. Hátul persze itt is fejedelmi a lábtér, az ülések kényelmére pedig itt sem lehet egy rossz szava senkinek, ahogy az alapból 610 literes csomagtérre sem. Viszont itt van az "útelágazás", ahol ez az AMG a sportosság helyett a kényelem felé fordult. Mert tény, hogy 658 lóerős az autó, amelynek a gyorsulása az ülésbe tapaszt. De nagyon durván, ha sportmódot kapcsolunk. A 950 Nm aszfaltra vitelével érezhetően küzd az összkerékhajtás. De sikerül. Ám mégiscsak kimerül ennyiben a sportosság. Szerintem nem is akartak a mérnökök ennél többet, hiszen alapból 2,6 tonna az AMG EQS tömege. Mintha csak legyintettek volna, hogy kutyából nem lesz szalonna, villanyautóból pedig sportautó, így inkább szándékosan a kényelemre mentek rá, illetve a hatótávra. Abban pedig tényleg nagyszerű, a légrugókkal észrevétlenül siklik át az úthibákon. Kanyarogni a hegyen egy pillanatig sem kívántam vele, de autópályán mennyei a vezetése, ráadásul egy pillanatig sem aggódtam a hatótáv miatt. Papíron 586 km, amiből nálam az 500 kilométert simán tudta átlagosan 21,4 KWh/100 km fogyasztással, légkondizva, nem rakva tojást a gázpedál alá. Akarom mondani villanypedál, vagy mi alá. Egyébként a Mercedes honlapján még egy "tervező" is rendelkezésre áll, ami megmutatja, hogy a külső hőmérséklettől és a felhasználás helyétől (város, országút vagy autópálya) függően körülbelül mire számítson az ügyfél. Szóval a 120 kilowattórás akksival nem kell hatótávparázni, de menny idő alatt tölt fel? Otthoni konnektorról egy örökkévalóság, utcai oszlopról 10-12 óra alatt. Viszont sosem merült le annyira, hogy vakarjam a fejem a töltési idők miatt. Ha közel 600 kilométerrel gazdálkodhat az ember, az már maximálisan kényelmes a mindennapok során. Igen ám, de ennek az árát is rendesen megkérik. Az AMG EQS 53 alapára valahol 70 millió forint környékén van. Ehhez jön 7 oldalnyi extrafelszerelés, amelynek a felsorolásába most nem kezdenék bele. Higgyétek el, hogy mindent belepakoltak, amitől ma luxusautó egy luxusautó, tényleg nagyszerű a biztonsági arzenál, ennél jobban még a NASA sem készítette fel az űrrepülőit. Mondjuk ez rossz példa, mert volt köztük, ami csúnya véget ért. Bár hozzáteszem az EQS vezetőülése alatt is ott egy tűzoltókészülék, minden eshetőségre felkészülve. Na, de a lényeg, hogy családi luxusautóként valóban hozza az elvártat, a villanyautózással azonban manapság még vannak gondok: szoftverhibák, miegymás mindenkinél előfordul, ahogy a működésképtelen töltők is megkeseríthetik az életünket. Viszont akinek van 75 millió forintja, belekóstolhat abba a jövőbe, amit még gyerekként képzelt el. Mert a Mercedes-AMG EQS valósággá változtatta.