Új fejezet – 30 éves az Opel Astra F

Többféleképpen lehetett megélni azt, ami az Opel kompakt modelljével történt 30 évvel ezelőtt. Egy nagyon sikeres korszakot zártak le, egyben vágtak bele egy még sikeresebbe Rüsselsheimben. Ekkor mi még nem is tudtuk, mekkora jelentőséggel fog bírni az új kompakt Opel a magyarok számára, hiszen az első szentgotthárdi példány csak 1992. március 13-án, nem mellesleg egy pénteki napon gördült le a gyártósorról - Antall Józseffel a volánja mögött. Az Astra történetében azonban érdemes kicsit messzebb is tekinteni, hiszen az Opel kompakt modellcsaládja egészen a ’30-as évek közepéig nyúlik vissza, az első Kadettig. A német és lényegében a világ autóiparára nagy változást várt a ’30-as évek végén. 1938-ban érkezett meg az első Volkswagen Beetle sorozatgyártásban, ami megbolygatott mindent. Az Opel ekkor már két éve gyártotta az első Kadettet, mely így korábban kezdhette pályafutását népautóként. Kétségtelen, hogy a Kadett még klasszikus technológiával és megoldásokkal született meg orrmotoros, hátsókerékhajtású, elöl független, de hátul merevhidas futóművel. Az első Kadett karosszériáját tekintve korai megoldása volt a moduláris elemekből építhető autóknak, ezért tudták keménytetősként és nyitható kabrió tetővel is elkészíteni. Elérték vele a 100.000-es darabszámot, ami mindenképp mérföldkőnek tekinthető az Opel történetében.

A Kadett sorozat hat generációt élt meg, de nem múlt el nyomtalanul, sőt, csupán névváltoztatáson esett át.

Ezzel igaz, hogy valami elmúlt, de mára az Astra név sem kevésbé fontos az Opel történetében. A brit piacon szereplő Vauxhall kínálatában már a Kadett utolsó két generációját is Astrának hívták, a nevek globalizálása érdekében pedig az Európába és Ausztráliába szánt új generáció nevét is erre változtatták az Opel és a Holden kínálatában. A sorozat azonban folytatódott, hiszen a Kadett E után az első Astra F utótaggal került a piacra 1991 szeptemberében, vagyis idén éppen 30 éves, az első darabok Magyarországon már oldtimer rendszámot is kaphatnak. Egy modern, már számítógéppel tervezett alkatrészekből épített új kompakt modell gyártása volt a cél. Az Astra F fejlesztéseit a ’80-as években már elkezdték, és a Kadett dicsőségeinek még magasabbra emelésére koncentráltak. A Kadett E korának egyik legjobb helykínálatú kompaktja volt, légellenállásban pedig a legjobban teljesített, így az Astra F számára volt egy elég komoly mérce. Kényelem és technológia terén is komoly fejlődés volt várható, és a modell sokoldalúságát sem vették félvállról. Három és ötajtós mellett készült szedán, kombi és kabrió is, méghozzá a Bertone által.

Az új Astra F gyártásának kezdete előtt egy évvel került magyar szál is a történetbe.

Miután az Opel már a ’80-as évek végén kitűzte új motorgyárának helyszínét Szentgotthárdon, a hazai kormány vetette fel az autók gyártásának lehetőségét is 1990-ben. Az Opel vezetősége sem tartotta rossz ötletnek, ezzel a megállapodással pedig komoly fejezet kezdődött a hazai autóipar számára; az F Astra lett az első Magyarországon gyártott személyautó. 1992. március 13-án készült el az első Astra Szentgotthárdon, amit több mint 80 000 darab követett, valamint 4404 Vectra is a ’90-es évek második felében. A büszkeség az új Opel kapcsán tehát kicsit a mi büszkeségünk is. Nem sokkal később a Suzuki, a ’90-es évek végén pedig az Audi is csatlakozott, majd a 2000-es években a Mercedes is megnyitotta a gyárát Kecskeméten, a következő pedig a BMW-é lesz Debrecenben.

Új fejezetet nyitott az Opelnél és nekünk, magyaroknak is.

A korabeli importadó mellőzésével az itthon gyártott Astra elhozta a nyugati autót a magyar vásárlók számára. Modern formáival, kényelmes üléseivel és tágas utasterével óriási változást jelentett a KGST autói után. Készült különkiadás a magyar piac számára is ananász sárga színnel, az új Astrákhoz pedig VHS kazettán mellékelt a gyártó magyar szinkronos kezelési útmutatót is.

Számos alkatrészt használtak fel hozzá a leköszönt Kadett E-ről, mint például a visszapillantó-tükrök, vagy az emblémák, de motorok tekintetében is volt átfedés.

Az Astra F-ben 1,4-2,0 literes benzinmotorok és 1,7 literes dízelmotorok szerepeltek. A benzinesek 60 lóerőtől kezdődően többféle verzióban készültek, piactól is függően, de volt karburátoros 1,4-es is. A GSi sportváltozatok orrába kerültek a 2,0 literes motorok első körben SOHC hengerfejjel 115 lóerővel, majd később dupla vezérműtengelyes DOHC hengerfejjel 150 lóerővel is. A C20XE motor, vagyis a piros szelepfedeles a korai sportmodellek között naggyá emelte az Astra F GSi-t, de a fejlesztések és a szigorodó károsanyag kibocsátási normák miatt fejleszteniük kellett a motorokon. Bár minden új Astra katalizátoros kipufogórendszerrel készült, ez nem volt elég, 1993-ban érkezett meg az új Ecotec motorcsalád alacsonyabb emisszióval, de a korai modellek esetén jellemző hibákkal, mint a magas olaj- és benzinfogyasztás. Az 1993-as frissítés nem csak a motorokat érintette, szó szerint gatyába rázták az Astrát és lecserélték a legtöbb Kadettről áthozott alkatrészt. Saját, gömbölyűbb tükröket kapott, a csomagtérajtóra krómozott embléma került, változtak a fényszórók és a hűtőmaszk is, valamint a narancssárga indexburákat átlátszó váltotta fel. Az utastérben is történtek komoly változások, egyre kevesebb lett a szürke alkatrész, nagyrészt fekete kárpitelemeket alkalmaztak és a műszerfal megvilágításának kék színét is hagyományosabb sárga váltotta fel. 1994 után szériában kapott első két légzsákot, elérhetővé vált az ABS, a kipörgésgátló, elektromos ablak, tetőablak, tükörfűtés és sok egyéb apróság, amik mind modernebbé varázsolták az Opel kompaktját.

1998 után már csak Lengyelországban készült az F Astra - Classic néven, miután piacra került az új G Astra.

A párhuzamos gyártással sem hagyták hanyatlani a modellt, kerültek új opciók is a kínálatban, mint a szervokormány, a légkondicionáló, vagy a fedélzeti számítógép fogyasztásmérővel. Ebben az időszakban is változtak az utastér kárpitelemei, de már csak kisebb mértékben, az utolsó F Astra pedig 2002-ben gördült le a gyártósorról, így már a legfiatalabb is elmúlt 18 éves. Kétség kívül jelentős modell az autótörténelemben és a hazai autópiac számára is. Egyetlen nagy ellensége a rozsda, mely a kerékjárati íveket, az ajtók alját és sokszor közepét, valamint az üzemanyagbetöltő nyílást támadja főként, de kombiknál jellemzően a csomagtérajtót is. Sokak számára ma is fontos modell, a korai modellek nyolcszelepes motorjaikkal addig mennek, amíg a karosszéria egyben van körülötte, így még ma is szerves része az utcaképnek, miután a szükségből autózóknak is lehetőséget ad. Hazai gyártása miatt kicsit magunkénak is érezzük az F Astrát, és épp ezért lóg ki nálunk kicsit a sorból. Pedig az Astra története előtte és utána is meglehetősen sikeres, jelenleg a K szériánál tart, a következő pedig már francia alapokon fog elkészülni.