Új autók helyett inkább a régiek
A többmilliós tesztautók helyett egy stílusos használt is lehet a vágy tárgya
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Januártól az Autónavigátor csapatát erősítem. Új belépőként nem próbáltam idén a legtöbb tesztautót, így - a bejglitől kicsit részegen - inkább a kedvenc használt típusomról ábrándozok.
Nekem egy is elég lenne, de az már nagyon kéne
A második széria az oldalsó díszburkolatról ismerhető fel
Mint a legtöbbünknek kishazánkban, így sajnos nekem is igen korlátozottak az anyagi lehetőségeim. Bármilyen új autó számomra elérhetetlenül drága lenne, de szinte pályakezdőként még egy használt vásárlása előtt is ezerszer meggondolnám, hogy megéri-e nekem egy adag pénzt beleborítani egybe a közepesen kedvezőtlen lakáshitel konstrukció kezdőrészletének a kifizetése helyett. Így hát marad az álmodozás karácsonyra és az új évre. Ne értsenek félre, nincs okom panaszra, csak hát a családi fészek melegét - ahogy azt manapság szokásos - igen nehezen elhagyó, már évek óta dolgozó fiatal felnőttként néha meg kell álljak, hogy átgondoljam, merre is van az előre.
Egy korai darab beltere a gyári fotón
A számlák ki lettek fizetve, idén is eljutottunk többször a Balatonra és egyszer Pécsre is, persze kölcsönautóval. Jövőre talán egy saját autó is beleférne. Mivel se a korábbi, se a leendő munkahelyemre nem kell majd autóval járnom a főváros „remek” tömegközlekedésének hála, így, ha a büdzsé nem is végtelen, a gazdaságos üzemeltetés nem annyira fontos számomra. Ha az lenne, csakis 2000-es évjárat utáni, régebbi Swift szedánokat keresnék a Használtatutó.hu[/url] oldalain, de így megmenekülök a racionalitás nyűgjétől. Mivel nem használnám minden nap, ezért a fogyasztás csak másodlagos szempont lenne. Sportos autó csakis addig kéne, amíg még nem fáj a derekam, látok szemüveg nélkül is, és a pelenka helyett tudnék a benzinszámlára költeni. De hát a hazai úthálózat sajnos nem olyan, hogy a hétvégi csapatások mellett ne kéne szorosabb barátságot kötni a gumissal és a futóművessel. És ha így év végén a szívemre teszem a kezem, be kell, hogy ismerjem a kedves olvasók előtt, nem vagyok az a született Ayrton Senna. Szerencsére a rutinom eddig elég volt a mindennapi veszélyhelyzetek felismerésére és megoldására is az elmúlt nyolc évben, mégis hiányzik még a kezemből és a lábamból is jó pár ezer kilométer tapasztalata és egy kiadós vezetéstechnikai tréning is. Üzenem a szeretteimnek, hogy egy ilyennel igazán meglephettek volna karácsonyra, zoknim volt elég.
Oldalról csak három doboz, tipikus Mercedes
Az én finnyás ízlésemnek ebben az élethelyzetben egy húsz év körüli, egykori prémium középkategóriás autó felelne meg a leginkább. Egy ilyennel megfelelő kényelemben abszolválhatnám a barátnőmmel, a barátaimmal, vagy az idősödő szüleimmel a hétvégi autós túrákat és a nyaralásokat, kirándulásokat is. Egy ilyen autó fékrendszere, futóműve a mai kor színvonalát hozza. Környezetvédelmi besorolásuk és passzív biztonságuk persze erős kompromisszumá teszik őket, de mivel kipróbált típusok, könnyebb így utólag a jobban sikerült változatokat kiválogatni és sok esetben kárpótolnak a kedvező alkatrészárak. Ennyiből ki tudták találni, mire gondolok? Az én ideális autóm egy megfelelően túlmotorizált, a lehetőségekhez mérten jobban felszerelt, szép állapotú 190-es (W201) Mercedes lenne. Hogy miért? Kevésbé praktikus, de annál klasszikusabb háromdobozos formájával testesíti meg az én szememben is Az Autót. Alapáron kétzónás fűtésére, epedás foteljeire vágyom a BKV hideg műbőrje után.
Léteztek gyárilag sportos változatok is
A 190-esek utastere, ha hátul lábban kicsit szűkös is, négy felnőttnek mégis elég egy hosszabb útra. Csomagtartója simán elnyel jó pár sporttáskát, vagy akár a kétheti nagybevásárlást. Ha kissé baltával szabott, barokkos formáján nem is látszik, felfelé és hátrafelé keskenyedő alakja igen áramvonalas, ezért autópályán relatíve keveset fogyaszt. Hátsó felfüggesztése világszabadalom; a független rendszert segédkeretre építették a német mérnökök, ettől kellemes és finom futást ad, stabilitását a vödörnyi beépített szilentblokk és a stabilizátorrúd adja. Hátsó kerekei öt lengőkarral vannak megvezetve, így kanyarban egyfajta trükkös, oldalazó mozgásra képes, kis szögben passzívan kormányozva egyenlíti ki az oldalkúszási szögeket a 190-es. Ilyet a legtöbb kommersz autó ma sem tud, a gyakorlatban az ilyen régi Mercedesek valószerűtlenül jól kanyarodnak nagyobb sebességénél is, sőt, a végállásban oldalra kidőlő első kerekeikkel hihetetlenül jól fordulnak városban (ahogyan a valódi Mercedesek ma is). Persze ahhoz, hogy ez a beépített, talán egy kicsit túl sok alkatrész jól működjön, a kátyús utakat inkább kerülni, a futóműves szakembert időnként látogatni kell. Tapasztalatból beszélek, több száz pesti taxis, köztük édesapám gondoskodását hálálták meg az ilyen korú Mercedesek, a félmillió feletti gondtalan futásteljesítmény nem csak legenda egy jó 190-essel.
Tolatni persze elég lenne a 72 lóerős alap dízel is, de még jobb lenne a hátul álló 16 szelepes 2.3-as, ami 220-235 lóerővel, alapáron részlegesen önzáró differenciálművel készült, és persze hátul hajtott, ahogyan az összes 190-es
1982 és 1993 között mintegy 1,8 milliót gyártottak a lassan kultikus státuszba érő 190-esből. Az a gyönyörű használt példány, amire napokig gondoltam lefekvés előtt, már elkelt, igaz, az ára miatt az eladót fel sem mertem hívni. Nem lesz se szép barnametál fényezés, se gyári dísztárcsa és így már szinte álmaimban is le kéne mondanom a szerintem nagyon kedves, nagypapa-pizsama kockás kárpitról, de a Használtautó keresője[/url] kidob még pár olyat, amit az ünnepek után, jövőre talán megnéznék. Dízelekben nőttem fel, és bár feltétlen híve vagyok a technikának, most magamnak inkább egy automata benzinest kívánnék, lehetőleg a 136 lóerős 2.3-ast.
Hiába jó állapotúnak mondott, az unalmas szürkében a 190-es sem elég izgalmas
Elsőnek itt ez az ezüstszínű. Nem egy feltűnő jelenség, de édesapám hű taxija, a család kedvenc W124-es 250 D Turbója is ilyen dukkójú volt, hasonló fekete kárpittal. A gyári 122 lóerő a kétliteresből nem rossz, a négygangos hagyományos, lassú, de határozott hidrodinamikus elven működő automatával sem túl lomha, kellően nyomatékos és rugalmas. És van ABS is! Tudom jól, hogy állapotot veszünk, nem pedig felszereltséget vagy színt, és ez az 575 ezer forintért hirdetett példány is lehetne egy jó vétel, de nekem egy ritkább színben jobban kéne a 190-es is.
Kár, hogy kézi váltós, amúgy ígéretes ez a 2,0 literes is
És itt a másik, ez is csak kétliteres, de annyira tetszik ez a szürke fényezés a borostyánsárga indexburákkal és a soklyukas gyári felnikkel. Ehhez szerintem jobban illene egy apró mintás szürke szövetkárpit a fekete helyett. Tudják, finnyás vagyok, de azért ezt is elmennék kipróbálni. 649 ezerre tartja az eladó, de a négygangos kézi váltó és az ABS hiánya ellene szól.
Jövőre már 22 éves lesz, de már légzsákos és fabetétes műszerfalú az olcsónak mondjuk nem nevezhető, orvostól eladó példány
A jelenlegi felhozatalnak nem a legdrágább, de a nekem legjobban tetsző darabja a fenti pezsgőmetál példány. Van benne ABS és egy légzsák is a régies stílusú, jó nagy kormányban, orvos ex tulaj és az írt futásteljesítmény a várhatónak alig az ötöde. Szépek az öreges zebrano fabetétei, a világos beltér és az elektromos tolótető elősegítik az álmodozást, 890 ezer forintos ára visszarángat a vidéki országutak tavaszillatától ide a számítógép elé. Ha még jövőre is eladó lesz, tényleg meg kell, hogy nézzem élőben is.
Ez a szín szerepelt az álmaimban és a lejárt hirdetésben...
Tudod mi a LOL?
Te.
LOL.
Az a 27 éves kotvány biztosan mindennél jobb. Tudjuk.
Jahh, sosem értettem ezt az udvariaskodást… nyugodtan írhatta volna, hogy seggfejek!
Pontosabban: irigy/ostoba seggfejek!
(Mivel vagy titkon ők is ilyet szeretnének de nem merik beválalni/nem telik rá; vagy tényleg annyira lelki szegények, hogy még álmaik sincsenek és elvárják, hogy másnak se legyen.)
Annyira szánalmas, hogy idejönnek az „új” autósok és ideokádják ezeket a höhö öreg merci mint álomautó, de gáz, az én új autóm sokkal jobb típusú hozzászólásokat! Valakit nem érdekelnek a fröccsöntött műanyag pénznyelők, mert bizony nem a régi autók az igazi pénznyelők. Egy közepes állapotú 190-es rendberakása még mindigsokkal kevesebb pénz, mint amit egy új autó az első évében elveszít (még akkor is, ha az egy Spark, Splash vagy egyéb kis szar). Aztán még kötelező szervizre nem is vitték.
Én jelenleg egy 240-es Volvót állítgatok talpra ’84-ből. Persze csak hobbiból. A napi használósom ennél jóval fiatalabb, az csak 18 lesz :). De az asszonyé, új, 7 éves 30 e km-rel, de ő is megsiratta a 20 éves BMW-jét, mikor eladtuk, de az kicsi volt a gyerekhordásra. 🙂
A 80 éves nyugdíjas körzeti orvos nagypapám autójában eladáskor 76e km volt. Igaz, nem Merci, hanem egy 4t Wartburg, de vehetett volna ő 89-ben Mercedest is, csak ő ennél sokkal spórolósabb volt. Szóval létezik ilyen, de az igaz, hogy ritka, a nagykőrösin meg azt sem hinném el, amit nem mondanak.
Apámnak egy 1991-es Mercedes W126-osa volt. Az volt ám az autó! Kiskoromban mindig is olyat szerettem volna. Az első autóm egy ugyanilyen autó volt. Imádtam. A második és harmadik autóm is ezután Merci volt.
Szeretnek en is hozzaszolni a cikhez es az irtakhoz. Eloszor is nekem szerencsere volt lehetosegem birtokolni 190 Eseket is es W126-osom is volt 2. Nem szeretnek senkit se megsetrteni de a ketto kozott van kulombseg. Eloszor vettem egy W126 coupet 4.2es 1988 csak ugy mert jo aron volt es mert kicsit tettszett is. Aztan jott a nagy fordulat, mert teljesen beleszetettem, mar mas autot nem is akartam. Nem volt tul jo allapotban, ugyhogy tul is adtam rajta, mert egy szebb szinu megkimelt allapotu, boroset szerettem volna. Talaltam is nem olcson )5.0L 1987, de evekig hasznaltam 50eKmt tettem meg vele gond nelkul. Majd a szukseg miatt el kellett adnom. Akkor vettem egy 1988as 1.8as 190est automatat. Rengeteget koltottem ra, nem volt jo valasztas, orultem, hogy el tudtam adni afrikaba. Majd megtalaltam a megfelelo allapotut 2.0as 1991 automata. Tokeletes allapot, tenyleg keves km alig kellett rakoltenem, hogy tokeletes maradjon. fogyasztasa is jo volt, csak annyi, hogy egy S-klassz utan, hat eszre lehet venni a kulombseget. Sokkal kissebb a hely, kenyelmetlenebb….stb. Nagyon tetszett es szerettem kis 190esemet,de kis 190es volt… 🙁 Azzal a hozzaszolassal nem ertek egyet, hogy nem lehet alomauto egy 190. Miert ne? Ha valakinek tetszik akkor lehet, es nagyon sok ember van olyan helyzetben, hogy 5-600Eft-ert nem tud barmikor venni egy kocsit, es igy csak alom marad sajnos. Koszonom.
Látom a féleszű kommenthuszárok rendesen idetévedtek a Mercedeses cikkre 😀
Nekem személy szerint a 124-es széria a topp, persze egy jó 123-asért is sokat adnék, de sajnos mára már nyugaton is elfogytak a bácsiautók ezekből. Bárcsak újra gyártanák őket…
Nekünk például az egyik autónkba kb évente 3400 km megy csak. Munkanapokon dolgozni van vele járva, az napi kb 12 km és kész. Van egy másik, abba se megy bele sokkal több évente, pedig a városban azért megyünk vele ide-oda napi szinten. Ezért is nem értem én azokat akik évi 10-20-30ezer kilométert belenyomnak egy autóba. Mert vannak ugye azok akik külföldre járnak hosszabb üzleti utakra meg stb. De kétlem hogy mindenki ekkora nagy ember lenne ebben az országban mert akkor már nem itt tartanánk, és persze akkor nem lenne ennyi ezer éves szutyok autó forgalomba…
Ha a cikkíró elhiszi azt hogy egy „orvosnak” 21 éves autója van és csak 114 ezer km-t ment vele ráadásul a ‘Nagykőrősi útról’ LOL, akkor megérdemli. Szóval évente 5429 km egy Merciben. LOL.
Most már értem hogy kinek teszik fel ezeket a hirdetéseket, kinek hamisítanak szervizkönyvet, óraállást. Higgye el a murváson sohasem fog kincset találni. Egyszerűen képtelenség főleg a Nagykőrősin.
88 éves vak körzeti orvos eladná a garázsban tárolt Mercedesét. Csak vasárnaponként -és csak jó időben- templomba jártam vele. Balek jeligére.
30 éve vezetek, és kb. 30 autóm volt. Majdnem mind használt, de jó állapotú . Eddig nem nagyon nyúltam mellé, Ami leginkább megmaradt a szivemben, az egy W123 ,,zőccséges˝˝ merci, 2E automata. Az állapota és a nevetséges ára miatt nem hagyhattam ott. Fantasztikus érzés volt vezetni! Na , az AUTÓ! És akkor még a benzin is olcsó volt
Álomautónak azt nevezzük amit vagy egyáltalán nem, vagy csak jó sok év múltán tudnánk megvenni. Egy ezer éves merci ami 5-600k hufba kerül egyáltalán nem tartozik ide. 🙂
Hogy álomautó? Nem azt mondom, hogy tablet méretü kijelzők, mindere reagálló és figyelmeztető elektronika, holdkompszerű gyorsulás és luxus kell ma minden autóba, de hogy a 190-es merci? Akkor már nyugodtan ajánlom bárkinek a W221 széria darabjait is, akár nyugatról, akár itthonról is. Nem hinném hogy sokkal macerásabb mint a 190-es,de fényévekkel jobb nála.Nekem is ez van, és über.
Volt szerencsém egy W126-os 500SEL Mercihez pár éve, 1985-ös évjárat volt és azt kell mondanom a legjobb autó amiben ültem! A mai napig megállja a helyét, minden volt benne ami kell és maga volt a kényelem!
Sajnos a minőség nem javult hanem leromlott az átlag autó szintjére, így lett képes a VW is bekerülni az állítólagos „prémium” kategóriába!
A VW még 30 év elteltével sem tud olyan kocsit csinálni mint annak idején a Mercedes!
Nagybátyámnak volt egy 190-es Mercije, és hihetetlen hogy milyen jó autó volt! Kényelmes ülések, kényelmes futómű, kiváló motor stb… Azóta nem volt olyan autója, amibe ennyire szerelmes lettem volna.
nekem továbbra is álom ez az autó…holott értékben és korban jelenleg sokkal jobb autóim vannak…jobb? magam sem tudom.Ennél meglehet,hogy soha nem gyártottak jobbat…
Fáj a szívem a cikk láttán most még jobban, de jó is lenne egy normális W 124, 123 vagy egy 190-es . Bárki bármit mond ezek autók voltak és már mintha menne fel az áruk. Lehet ők találták fel az autót?! 🙂