Tudja, amit ígér? Kia Ceed SW PHEV teszt

Bár konnektoros kombiként pláne nem koros a Kia Ceed, hiszen ezen verziója alig több mint 2 éve debütált, tesztautóként pedig bő egy éve járt nálunk, a Ceed idén három éves harmadik generációja, beleértve a plug-in hybrid SW verziót is, megkapta kötelező frissítését. Így aztán a konnektoros teljesen zárt hűtőmaszkot kapott. Újak persze a lökhárítók és a lámpák is, mind LED-esek, jól is világítanak, az utastérbe friss kárpitok érkeztek, a vezető elé 12,3 colos, teljesen digitális műszerblokk, a középkonzolra pedig egy 10,25 colos, szélesvásznú kijelző kerülhet. Van okostelefonos alkalmazás, akár autókövetéssel, a holttérfigyelő pedig már nem csak jelez, hanem le is fékezi az autót, ha például úgy látja, hogy nem kellene egy parkolóhelyről kiállnunk. Mivel a Kia folyamatosan érkeztette a friss hajtásláncokat a Ceedbe, a plug-in hybriden túl az 1,5-ös turbós benzines és a lágy hibrid dízel személyében, a frissítés most tényleg leginkább csak optikai volt, de többre nem is volt szükség. Jó pont továbbá, hogy a Ceed vetélytársaihoz mérten még mindig olcsó, a plug-in hybrid kombi például 10,499 millió forintról indul a már minden fontosat megadó (a többieknél a harmadik szintnek számító) Silver ellátmánnyal, és csúcs Platinumként is 11,599 millióba kerül csak. A "csak" abszolút értékben nyilván idézőjeles, de ha azt vesszük, hogy ennyiért a legmagasabb felszereltséggel kapjuk meg az 5 milliméterrel 4,6 méternél is hosszabb kompakt kombit, ami méretével és helykínálatával is inkább mondható már középkategóriásnak, ráadásul plug-in hybrid hajtáslánccal és zöld rendszámmal, általa pedig cégautó-adó mentességgel és a legtöbb városban ingyenes parkolással, hát valóban olcsónak számít. A hajtáslánc alapja egy 1,6-os, közvetlen befecskendezésű és szívó benzinmotor, ami önmagában 105 lóerős, hozzá még a váltó előtt kapcsolódik egy 60 lóerős, 170 Nm nyomatékú villanymotor, ami még autópályás tempónál is képes kizárólag saját maga mozgatni a Ceedet. A kombinált teljesítmény 144 lóerő és 265 Nm, ezzel kellően jó dinamikát, 10,4 másodperces 100-as sprintet kapunk, a végsebesség pedig 195 km/óra is lehet, ha van kellő töltés az akkuban, amennyiben teljesen lemerült, csupán 171. Persze az elektromos üzemnek leginkább városban van értelme, ott akár 57 kilométer is lehet. Jobb időben alighanem össze is jöhet ez, hiszen még a téli, fagypont körüli teszten is kijött 55, ami már egy teljesen korrekt érték. Hátulütő azonban, hogy fűteni csakis a benzinmotor hőjével tud a Ceed, így ha nem elégszünk meg az amúgy elég hatékony és gyors (itt alapáron járó) ülés- és kormánykerékfűtéssel, akkor bizony be kell indítani a benzinmotort. Nem fog örökké járni, csak amíg hőt termel, közben persze hajtani és áramot termelni is képes, így még fűtéssel is el lehet járkálni 1,5 literes benzinfogyasztással és némi árammal. A WLTP érték súlyozottan 1,3-1,5 liter/100 km, míg normál vegyes üzemben 5,0-5,4 l/100 km, ami viszont némi odafigyeléssel simán alulmúlható, nem nagy kunszt a 4 liter környéki hibrid üzemi étvágy elérése sem. A teszten gyönyörűen kijött: ha megvagyunk fűtés nélkül, akkor városban be sem kell indítani a benzinmotort, néhány kilométeres utaknál ez teljesen vállalható, pláne, hogy sem a benzines, sem az utastér nem melegedne be amúgy sem. A hosszabb utakhoz már valóban jól jön a fűtés, de még egy hétvégi kirándulás, például Budapestről Visegrádra is gond nélkül letudható kereken 4 literes átlaggal, amivel összességében tényleg a PHEV verzió a leginkább takarékos a palettán belül, sőt konkurenseivel szemben is jól áll. A Ceed SW PHEV aszkéta fogyasztása főként annak tükrében bámulatos, hogy egy nagyon tágas, nagyon kényelmes, nem mellesleg igen jól felszerelt autó, az intelligens kulcs például alapáron jár hozzá, elég a csomagtérajtó mögé állni (zsebünkben a kulccsal...) és már nyílik is. A többi Ceedhez mérten kisebb, "csupán" 437 literes alapméretű csomagteret tölthetünk meg, valójában csak padlórekeszével kisebb a többi kombiénál, de azért itt is elfér a töltő és még néhány apróság a padló alatt, ami a hátulról is ledönthető támlákkal pontosan egy síkot alkot. A töltés persze időzíthető, az autó pedig okostelefonos távkapcsolatot is ad, onnan is vezérelhető a töltés, nyitható-zárható az autó. De ami a legfontosabb:

több mint 50 kilométert tud emissziómentesen is, benzinmotorját beindítva pedig 800 kilométer feletti hatótávval és gond nélkül 5 liter alatti hosszú távú fogyasztással számolhatunk, ráadásul a PHEV Ceed üzeme szinte néma, ami minőségérzetét is egyértelműen felfelé húzza.

A minőség és a komfort egyértelmű meghatározó: az elöl MacPherson, hátul multilink futómű még a Platinum 17 colos kerekeivel is elég jól csillapít, egyben már-már sportos vezethetőséget ad, az alapáras 16 colos (a PHEV-nél szintén csinos könnyűfém) felnikkel pedig balzsamozóan kényelmes a rugózás, és nem mellesleg a 205/55 R16 abroncsméretnek köszönhetően olcsóbb a gumicsere. És mennyire lehet érezni az elektromos és a benzin üzem közötti váltást? Szinte egyáltalán nem, a benzines először alacsony fordulattal indul, hangja és rezonanciája pedig olyan jól szigetelt, hogy tényleg nagyon kell figyelni rá, hogy észrevegyük. A 6 fokozatú duplakuplungos váltóval legtöbbször alacsony fordulaton dolgozik a motor, de a valós (és gyors) kapcsolásokkal hibridként meglepően autószerű élményt kapunk, elektromos üzemben pedig szintén teljesen vállalható, akár autópályázáshoz is elegendő teljesítményt/menetdinamikát, valamint az alacsony tempónál kötelező generált ufóhangot leszámítva néma üzemet. A Ceed PHEV összességében - helykínálatával, komfortjával, menetdinamikájával és költségeivel - teljesen meggyőző, a gyári adatok alapján ígért számok a valóságban is kijönnek, és ezekkel ráadásul hosszú távon is lehet számolni, hiszen egyrészt megvan a 7 év/150 000 kilométeres garancia, amit másfél évtizeddel ezelőtt épp az első cee'd hozott be, másrészt az épp 15 éves átlagéletkorú autóparkban futó egyre több Kia szépen bizonyítja, hogy a márka autói kapcsán a garanciaidő lejárata után sem kell aggódni. A konnektoros Ceed által pedig még a városi levegő terhelése sem róható fel számunkra, miközben egy kényelmes, hosszú távú utazásokra is alkalmas autót használhatunk. Az utas- és a csomagteret gyakorlatilag nem csorbító, 8,9 kWh kapacitású akkumulátora legalább 16 amperes töltőről (legyen az publikus oszlop, vagy otthoni töltőhely) nem egész 2,5 óra alatt, a gyári (8 amperes) töltővel sima konnektorról is 4,5 óra alatt telíthető, azaz ennyi idő alatt nyerünk bő 50 kilométernyi hatótávot. Aki tehát tudja napközben is tölteni, napi 100 kilométer felett is mehet vele árammal, otthoni tarifával bőven 2 literes benzinfogyasztás alatti költséggel. Megéri?
Már-már értelmetlen kérdés, hiszen a legtöbb autóválasztás érzelmi döntés is. Ugyanakkor nyilván sokakban felmerül. A válasz pedig: ha valaki magánszemélyként szorgalmasan tölti, akkor már csak az üzemköltségekből is kitermeli felárát 150-200 ezer kilométer alatt a plug-in hybrid verzió, de ha számolunk az ingyenes parkolás adta előnyökkel, vagy cégként a cégautó-adó mentességgel, akkor még kedvezőbb a matek. Ha az autót lízingeljük, még inkább: havi több tízezer forintnyi benzinköltség is megspórolható a PHEV-vel, magasabb maradványértéke miatt pedig havi díja nem feltétlenül lesz magasabb. Persze az nem vitás, hogy bár a Ceed PHEV csábítóan jó sima hibridként is, igazán akkor éri meg, ha rendszeresen töltjük is az akkumulátorát.