Tízezret forognak majd a turbómotorok
2013-tól új szabályok a Formula–1-ben
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
1,6-os turbómotorok, 150 lóerős KERS, kisebb szárny, szabadabb alváz, több előzés és nagyobb környezettudatosság jellemzi majd a Formula–1-et 2013-tól.
A környezetkímélés érdekében a tavalyinál sokkal hatékonyabb KERS-t lehet alkalmazni, amit egy hőenergia visszanyerő rendszer egészít ki. Viszont a motorok fogyasztását drasztikusan csökkenteni akarják.
Az előzések megkönnyítése érdekében pedig sokkal szabadabb lesz az autók alvázának kialakítása, így a leszorítóerő nagy része itt ébred majd, nem a szárnyakon.
Az 1,6-os turbómotorok koncepciója nem új gondolat. A rali és a túraautó világbajnokságon már jövőre bevezetik az FIA világmotorját, amely az autógyárak kérésére lett 1,6-os turbó. Azzal mindenki egyetért ugyanis, hogy az utcai motoroknál a jövő a kis hengerűrtartalmú, turbófeltöltős benzineseké.
Bár a Formula–1-ben nem kellett volna feltétlenül ezt a koncepciót követni, az FIA a jelenlegi és a jövőben lehetséges motorgyártókkal közösen mégis emellett döntött. A dízelmotorok használata is felmerült, de ezt végül elvetették.
A Formula–1-es világmotorok soros négyhengeresek lesznek, akárcsak a raliban, de itt két turbófeltöltőt alkalmaznak majd, a töltőnyomás pedig akár meg is haladhatja a három bárt. A fordulatszámukat percenként tízezerre, a legnagyobb teljesítményüket pedig 650 lóerőre becsülik.
Korlátozzák továbbá a motorok üzemanyag felhasználását, amelyet 2013-tól kezdve folyamatosan csökkenteni szeretnének. Így kívánják a motorgyártókat minél gazdaságosabb erőforrások előállítására ösztönözni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az itt szerzett tapasztalatokat a hétköznapi autózásba is átültethessék.
Szintén az autógyárak kérésére újra bevezetik a KERS-t, ami egy kinetikus- és egy hőenergia visszanyerő rendszerből áll majd. A jelenlegi tervek szerint 150 lóerő leadására lesz képes körönként 30 másodpercig, szemben a tavalyi 80 lóerővel, nyolc másodpercen keresztül.
Felmerült egy olyan lehetőség is, hogy a hibrid technológia népszerűsítése érdekében a boxutcában kizárólag elektromos hajtással közlekedjenek az autók, amelynek bevezetését elég nehéz elképzelni. Gondoljanak bele, hogy egy Formula–1-es autó hang nélkül gurul be kerékcserére.
A hanggal így is elég baj lesz, hiszen a tízezeres fordulaton üzemelő motorok hanghatásban közelében sem lesznek a 18 ezren pörgő társaikénak, ami a tévéközvetítések során még nem is annyira észlelhető, de a pályákra kilátogatóknak mindenképpen csökkenti az élményét.
Ezt akarják kiküszöbölni azzal, hogy akár a teljes leszorítóerőt is az autó alvázának kialakításával érik el. Jelenleg a leszorítőerő nagy részét a szárnyak, kisebbik részét pedig a diffúzor szolgáltatja. Ez tevődne át az alvázra, amely sokkal kevésbé érzékeny arra, hogy a versenyautó előtt halad-e egy másik vagy sem.
Változhatnak a felnik méretei is. A jelenlegi 13 colos kerekek helyett 16, de akár 18 colosak is szóba jöhetnek, amelyek egyrészt sokkal közelebb állnak az utcai autókhoz, másrészt pedig nagyobb féktárcsák használatát engedélyezik.
Szóba kerül a karbon féktárcsák acélra cserélése, amellyel nőne a féktávok hossza, vagyis több lehetőség lenne az ellenfél kifékezésére.
A környezetvédelem és a látvány mellett természetesen a biztonság is komoly hangsúlyt kap. Az autók energiaelnyelő zónájának növelése érdekében az oldalsó elemek sokkal jobban előre fognak nyúlni, de nem kizárt, hogy újabb fejvédő rendszert is be fognak vezetni.