Titkos tipp a sportkombit keresőknek!

GT, azaz csúcsverziójával már járt nálunk a tavaly megújult, megjelenése után pedig a 2014-es Év Autójának választott Peugeot 308. Most ismét kombiként, de a palettába idén érkezett szolidabban sportos GT-Line verzióval kaptuk meg. Immár nemcsak ez, hanem az idei évre átdolgozott, fogyasztáscsökkentett és természetesen a paletta egészéhez hasonlóan az Euro 6.2 emissziós normát is teljesítő 1.2 PureTech motor is megkaphatja a korábban csak a 2,0 literes csúcsdízelhez kínálat EAT8 (Aisin) automata sebességváltót.
A csúcs GT alatti GT-Line felszereltség kizárólag az erősebbik, 130 lóerős benzines 1.2 PureTech és a szintén izmosabbik, lóerőben ugyanennyit adó 1.5 BlueHDi dízellel érhető el, mindkettővel akár az EAT8 automata váltóval is. Ha azt mondom, hogy egy 1,5-ös dízel kombiról van szó, a legtöbben egy nem túlzottan vérpezsdítő családi/flottás autóra gondolnak, de a GT-Line BlueHDi 308 SW a 8 fokozatú automata váltóval prémiumautók mellett, de még sportkombiként is helyt tud állni, miközben egy egészen józan választás. A kombi, akarom mondani SW eleve ütős az ötajtós 308-hoz mérten, hiszen 11 (!) centivel nagyobb (2,73 m-es) tengelytávjával és 33 centivel növelt hosszával jócskán tágasabb utas- és csomagteret ad.
A sofőr helye mondjuk pont olyan jó, mint az ötajtósban, ám itt biztosan nem kell amiatt összehúzza magát a sofőr, hogy elég lábhelyet hagyjon a második sorban ülők számára. A műszerfal sajátos, a Peugeot i-Cockpitja magasra emelt, ellentétes irányban járó főórákkal szerelt műszerblokkot ad. Utóbbi alatt azt értem, hogy a balra került sebességmérő hagyományosan balról jobbra induló mutatós, míg a jobb oldali főórának számító fordulatszámmérő mutatója jobbról balra írja a kört. Utóbbi megszokást igénylő, de igazából azért felejthető, mert nincs szükség a fordulatszám figyelésére. Az 1,5-ös dízel 300 newtonméteres csúcsnyomatéka 1750/perc fordulattól rendelkezésre áll, de alatta sincs nyomatékhiány. Látszólag nincs nehéz dolga az EAT8 váltónak, szépen váltogat is, s dicséretére szóljon, hogy lejtőn okosan visszakapcsol, így érezhető motorféket is kapunk.
A műszerfalon, az üléseken, a nem mellesleg bőr ajtókárpitokon és az alul-felül lapított, apró kormánykeréken egyaránt piros cérnával vadított beltérhez passzol, hogy alap az 1,5-ös dízel elég jól viszi az automata váltóval is csupán 1,4 tonna alatti önsúlyú autót. A 308 alaphelyzetben is elég könnyedén mozog, nagyon rugalmas ezzel a hajtáslánccal. Van viszont menetmód választó kapcsoló, melynek Eco állásában sok különbséget nem vettem ahhoz képest észre, mintha anélkül vezetném józanul,

a Sport viszont szó szerint megvadítja az autót.

Pirosra vált a műszerek megvilágítása, a középső egérmozin megjelenik a turbónyomás-mérő, valamint az aktuálisan leadott teljesítmény és nyomaték kijelzése is. Mellette megváltozik a kormányrásegítés, a gázreakció és a váltóvezérlés is. És még hanggenerátort is kapunk, ami nyilván teljes mértékben művi az amúgy csendes dízel duruzsolása mellé, de így is jó móka.
Ha nem is állakat ejtő a menetdinamika, a 9,7 másodperces 100-ra gyorsulás, de még inkább mondjuk az a dinamika, amivel egy falu vége táblától el tud indulni a 308, na az elég meggyőző. A GT-Line csomagos 308 SW az ő 225/45 R17-es, Michelin Pilot Sport 4 abroncsaival elképesztő stabilitást és kanyartempókat ad, viszont az elöl-hátul független futóművel csillapítás is van bőven. A kormány közvetlen és élénk, s még a kombi 308 is tipikusan olyan, hogy család nélkül valódi élményautózásra is alkalmas. Nem csupán országúton, ahol sportot űzhetünk abból, hogy nincs nagyon olyan kanyar, ami előtt lassítani kellene, hanem például egy pályanapon is. Mi a Kakucsringre vittük el, s egyáltalán nem vallott szégyent. Igen, akár az 1,5-ös dízellel is ajánlható Octavia RS konkurensnek is a 308 SW GT-Line, a GT pedig pláne. Ez viszont takarékosabb, ha a 3,9 l/100 km vegyes fogyasztást nem is hozta a teszt, a versenypályás vallatást és városi dugót is bőven tartalmazó teszt 5,2-es átlaga sem rossz. Országúton valóban 4 liter körül fogyaszt, egy szolidabb autópályázós/országutas 400 kilométeres résztávon nekünk 4,3 l/100 km adódott, városban az 5 liter körüli érték a reális, autópályán viszont már 130-as tempóval is a 6 litert közelíti az étvágy, versenypályán pedig persze inkább a 8-at. De még az sem rossz.
A tudáshoz mérten a GT-Line 308 SW 1.5 BlueHDi EAT8 kereken 8 milliós alapára sem rossz, Octavia Combi például hasonló hajtáslánccal nincs ennyiért, RS pedig épp nem is szerepel a konfigurátorban. Ez pedig már gyakorlatilag fullextrás, olyan tételeket lehet csak hozzá rendelni, mint például a 165 ezer forintos, tehát nem túl drága, de sajnos nem is nyitható panorámatető, a tolatókamera vagy a távolságtartós tempomat. Az adaptív LED fényszóró, vagy a navigációs, Mirror Screen funkciós hifi már alapáron jár, ahogyan temérdek más is. 5 éves garanciájával így a 308 abszolút ajánlható. Céges autónak remek választás lehet, de amennyire jól összeszerelt, saját vásárlásként sem rossz, ugyanis van annyival olcsóbb már újonnan is a konkurenciánál, hogy ne fájjon az áresése, ami egyre kevésbé jelentősebb a germán (vagy germán kötődésű) konkurenciáénál.