Tényleg nem éri meg saját autóval járni Budapesten?

Először is szögezzük le, jelenleg Magyarországon egyedül Budapesten lehet reális opció, hogy az autómegosztó alkalmazások jelentős részben kiváltsák a saját autókat. Nem kell a falvakig elmenni, már a megyei jogú városokra is igaz, hogy arányaiban ugyanannyi emberre sokkal több megosztott autót kellene fenntartania egy cégnek, hogy működjön a koncepció.

Budapest népsűrűsége ugyanis a KSH 2021. évi becsült adatai szerint 3279 fő/km, a legnagyobb népsűrűségű megyeszékhelyen, Pécsett ugyanez az adat már csak 861 fő/km, Hódmezővásárhelyen pedig - ami Magyarország második legnagyobb területű települése - pedig mindösszesen 87 fő/km.

A szükséges autómennyiség meghatározásához, hogy tényleg elérhető távban maradjanak az autók a felhasználóknak, a területet kell figyelembe venni, így viszont még kevesebb ember fog egy-egy járművet használni. Ráadásul míg Budapesten vannak akkora távok, hogy megérje akár 10 percet sétálni a legközelebbi elérhető autóhoz, más városokban 10 perc gyaloglással már gyakran az össztávolság fele letudható. Budapesten viszont évi legfeljebb 7500 levezetett kilométer esetén olcsóbb, és akár kényelmesebb is lehet a carsharing használata a GreenGo számításai szerint. Azt az autómegosztó cég is megjegyzi, hogy a pontos adatokat nagyban befolyásolják különböző tényezők a közlekedési szokásoktól kezdve az autó korán, méretén és állapotán át a finanszírozási módjáig bezárólag. A 2007-es VW Polóját hajtó Zita, a 2017-es Toyota Yarisára törlesztőrészletet fizető Kálmán és a saját autó híján GreenGo felhasználó Gábor példáján keresztül mutattak be különböző élethelyzeteket. A számítás során az üzemanyagon felül a kötelező biztosítástól az adókon, az olajcserén és a parkolás díjain át egészen a cascóig illetve az éves értékvesztésig mindent igyekeztek beleszámolni, a hiteles autónál még a törlesztőrészletek összege is megjelenik. Az első fiktív szituációban az elképzelt közlekedők városon belül 7 km-re laknak a munkahelyüktől és minden nap autóval járnak dolgozni, a hétvégéken pedig átlagosan 15-30 kilométert tesznek meg autóval. Az átlagos napi 14 km megtételével, 480 forintos benzinárral és a többi költséggel számolva az autómegosztás messze a legköltséghatékonyabb megoldás a saját autó fenntartásához képest. A második elképzelt esetben a fiktív sofőrök sokkal tudatosabbak és rugalmasabbak: nem minden nap autóznak, akad, amikor a BKK-t vagy a kerékpárt választják. Ők a GreenGo szerint az ideális városiak: úticélhoz és alkalomhoz választanak maguknak közlekedési eszközt, figyelembe véve a budapesti körülményeket. A megosztócég adatait tartalmazó táblázatból kiderül, hogy heti 2-3, szintén 14 kilométeres autóhasználat mellett már közel a fele a közösségi autómegosztás költsége a saját autó fenntartásához képest, bár ebben a szituációban a költségekhez még hozzászámolták a BKK bérlet árát is a korábbi költségek mellett. A GreenGo harmadik adatsora alapján a szereplőink távolabb laknak a munkahelyüktől, az ő esetükben már az autómegosztó cég szerint is a saját autó lehet a leginkább költség- és időhatékony megoldás: ők a peremkerületekben élők, illetve a főváros egy otthonuktól távoli pontjára munkába járók. A táblázat jól szemlélteti, hogy hosszabb távokon - napi 20-22 km feletti vezetés esetén - már a saját autót éri meg jobban fenntartani, szerintük ebben a helyzetben a hitelre vásárolt, újabb autó a legdrágább a három vizsgált helyzetből. A GreenGo szerint tehát az esetek döntő többségében nem éri meg a saját autóhoz ragaszkodni, ám fontos megjegyezni, hogy nem csak ez a két fajta autó és felhasználó létezik. Ha sokallod az autózás költségét, ott van például, hogy egy megbízható, mégis filléres városi autót válassz, mint mondjuk a múlt heti használttesztünk alanya, az alapmotoros, közel húszéves Yaris. Ezzel számolva Cascút nem kell fizetned, hiszen az autó értéke azt nem indokolja, illetve értékvesztés sincs, hiszen innen már nincs igazán hova tovább esnie az árnak. Saját számításaim szerint az első élethelyzet éves kb. 720 000 forintra, a második éves kb. 581 000 forintra, a harmadik pedig éves kb. 850 000 forintra jön ki az öreg Yarisszal, a korábbi számok pontos módszerének ismerete híján persze valamelyest eltérhet az én végeredményem a kutatásban használttól, ezt mindenképp figyelembe kell venni. Még egy lehetőség, hogy egy 2,5-3 millió forint körüli, olcsónak számító városi villanyautót választasz társadnak, ezzel a fenntartási költségek jelentős részét - parkolás, teljesítményadó, olajcsere, stb. - megúszhatod. Ilyen autókat nemrég egy használtautós körkép anyagban gyűjtöttünk össze. Ráadásul, ha a környezetedben van ingyenes töltő, esetleg otthon tudod tölteni, akkor még olcsóbb lesz a közlekedés, egy Peugeot iOnnal például az első fiktív élethelyzet 435 000 forintra, a második 428 000 forintra, a harmadik pedig 455 000 forintra jön ki otthon töltve, bőséges értékvesztést is beleszámolva, ismét saját becslés alapján. Ennek ellenére az tagadhatatlan, hogy Budapesten tényleg nagyon olcsón megoldható autómegosztóval közlekedni a saját autó birtoklásához képest, főleg, ha valaki egyébként is rugalmasabb életmódot él. A GreenGo két felhozott példája ugyanis átlagosnak mondható budapesti autósokat mutat be, én pedig az autómegosztós alternatívához hasonló olcsóbban megoldható javaslatokat kerestem.