Tényleg felköthetik a gatyát az EU autógyártók? – BYD Dolphin

Kicsivel több mint egy éve érkezett meg hazánkba a BYD, mostanra pedig kijelenthető, hogy az villanyautó-piacon meghatározó szereplővé váltak. A cégek messze a kínai márka termékeire igényelték a legtöbb támogatást, de október hónapban a komplett újautó-piacon megelőzték a fő konkurenciának kikiáltott Teslát. A Dolphin ebből alaposan kivette a részét, hiszen az Atto 3 és a Seal után a harmadik legkelendőbb jármű a BYD modellpalettáján. De mielőtt belemennék a részletekbe, vizsgáljuk meg kicsit közelebbről a kínaiak kompaktját! Az utastérben jóval bátrabbak voltak a formatervezők. Nincsenek unalmas részletek, ám ami ennél fontosabb, hogy az összeszerelési minőség kiváló, csakúgy, mint az anyaghasználat. Ergonómia szempontjából sem érheti panasz a Dolphint: a kormány karimájának vastagsága megfelelő, és a tapintása is kellemes. Az irányváltó a műszerfal közepén kapott helyet, némi időt igényel a megszokása, de utána már gond nélküli a használat. A digitális műszeregységet nem vitték túlzásba, csupán egy 5 colos kijelző bujkál a kormány mögött, viszont a BYD bizonyította, hogy ennél nagyobbra nincs is szükség, ugyanis minden létfontosságú információt képes megjeleníteni. Természetesen adott az óriási 12,8 colos multimédiás érintőképernyő, amely a Dolphinban is forgatható. Főként vízszintes tájolásban szuperál jól – például az Android Auto nem is támogatja a függőlegest – de legalább adott a választás lehetősége. Itt jelenik meg a 360 fokos kamerakép is, amely remek minőségű, ráadásul az alapfelszereltség része. Viszont, ha már ergonómia, az ülésekről is muszáj néhány szót ejtenem. Elöl mindkét fotel elektromosan állítható. Nemcsak az anyaghasználatuk kiváló, de az oldaltartásuk is nagyszerű, és hosszabbra nyúlt utakon sem kezd el fészkelődni az ember. Kisautó lévén hátul nincs fejedelmi térkínálat, de két felnőtt így is kényelmesen elfér, ami részben a kardánalagút hiányának köszönhető. Itthon egyetlen hajtáslánccal kapható a Dolphin. Ennek teljesítménye 201 lóerő, és 310 newtonméter, amelyet az első tengelyen szabadít az aszfaltra. Felszereltségi szinttől függetlenül egy 60,4 kilowattórás BYD Blade akkumulátor kerül az autóba. A WLTP ciklus szerint a kombinált hatótáv 427, míg a városi 559 kilométerre jön ki. De mi igaz ebből a valóságban? Eco módban (emellett Normal és Sport választható) 200 kilométert mentem vele kizárólag városi környezetben, az akkumulátor pedig 48 százalékot merült. A rendszer még 235 kilométert jósolt, mielőtt töltőre tettem volna, szóval a 400 kilométert simán tudja hozni városban, ha a sofőr kíméletesen bánik a menetpedállal. A közel félig lemerített akkumulátort a 11 kilowattos fali töltő kevesebb mint 3 óra alatt feltöltötte, ez nagyjából összhangban van a gyári adattal, hiszen a BYD a 0-100 százalékos ciklust 6 óra 12 percben határozta meg. A Dolphin egyébként egyenáramú töltést is támogat, maximum 88 kilowattal. Ebben az esetben a 10-ről 80 százalékos töltöttség elérése 40 perc, a 30-ról 80 pedig kevesebb mint fél óra. Őszintén meglepett, amit a Dolphin vezetése közben tapasztaltam. A villanyautók jelentős többsége semleges vezetési élményt kínál, amely főként a nagy tömegnek tudható be. Ebben a BYD kisautója jól áll, hiszen kevesebb mint 1,7 tonnát nyom üresen. Mindez érződik menet közben is, kellemes vele a dinamikus közlekedést, amihez elengedhetetlen az optimálisan hangolt futómű, ami a nagyobb úthibákat is képes úgy kivasalni, mintha ott sem lennének. Igazi városi vagány a Dolphin, de nem esik kétségbe az autópályán sem, hiszen a végsebessége 160 km/h a gyorsulása pedig 7 másodperc százra. De mennyit is kérnek mindezért? Itthon kétféle felszereltségi szinttel rendelhető a Dolphin: a belépő szintet a Comfort, míg a csúcsváltozatot a Design jelenti. A két csomag között nem sok eltérés akad, a két legfontosabb talán a napfénytető, és a vezeték nélküli telefontöltő, amelyek kizárólag az utóbbihoz járnak. Ennek fényében nem meglepően, nincs nagy különbség: a Comfortért 12 624 900 forintot, míg a Designért 13 448 900 forintot kérnek.