Te hova nézel? Szemkamerákkal a közlekedés biztonságáért

Hétköznapjaink során van egy csomó olyan dolog, amire nem is gondolunk, alapnak vesszük, hogy van és kész. Ilyen a látásunk is. Aki nem szemüveges, vagy nincs különösebb baja a szemével, nem is tudja, hogy mekkora kincs a látás. Aztán amikor szürkületben már nem az igazi a derengés, persze rájön az ember, nem kellett volna annyira közelről nézni a tévét.

Már másfél órája ülünk az autóban, de hatnak érződik. A rádióban folyton vacak zene szól. Lakott területen dugó van, a nyílt országúton meg a szokásos rossz és most éppen síkos utak. Jó lenne végre már enni valamit, de sehol egy étterem, még gyorsétterem sincs. Az anyóson ülő meg csak mondja a magáét. Nem akarom megsérteni, de egyáltalán nem érdekel a zagyválása. Bólogatva ásítok, mire megcsörren a telefonom. Tornamozdulattal benyúlok érte a zsebembe, emiatt nem látom az útpadkáról elém hajtó kerékpárost...

Hogy ne történjen meg, vagy legalábbis hatékonyabban kivédhető legyen a fent leírt elképzelt baleset, ahhoz több feltétel is szükséges. A fáradtságot és az egyéb zavaró tényezőket nem számítva, mi most csak a látás fontosságára fogunk koncentrálni. Az Autós Nagykoalíció és az ETresearch közös sajtóeseményén kipróbáltunk egy olyan szemkamerát, ami képes rögzíteni, hogy a járművezető hova bambul az út és az esetleges veszélyforrások helyett. Az úgynevezett eye tracking, azaz szemkövetéses módszer megdöbbentő felismerést hozott. Az eddig becsültnél is sokkal kevesebbet látunk az útból a valóságban.
Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke a szemkamerás technológiában rejlő új, a vezetésbiztonság területén kamatoztatható, eddig tulajdonképpen kiaknázatlan lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Hamar át is adta a szót Dr. Réti Istvánnak, az ET Research stratégiai igazgatójának. Dr. Réti elsősorban a marketing és piackutatás világában jártas, mint ahogy a szemkamerákat is először a vásárlók tudattalan szemmozgásának és a figyelem elterelődésén keresztüli tudattalan döntéseinek az elemzéséhez használták. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Ha az utca embere számára figyelemfelkeltő például egy reklámtábla, akkor rápillant, ezzel ha nem is tudatosan, de közelebb kerül a termékhez, ergó a reklám jó volt, elérte a célját. Ez a folyamat szemkamerával vizsgálható. Úgy jön ide a közlekedésbiztonság kérdése, hogy vezetés közben is ezer dolog tereli el a figyelmünket. A közlekedési tábláknak jó, ha a tizedét látjuk, azaz fel is fogjuk, hogy mit jelentenek. Ez azért durván rossz arány. Még a legtapasztaltabb sofőrök is elvétenek jó pár "látnivalót" a szemkamerás vizsgálat tanúsága szerint.

A videóban én vagyok látható, amint az ezres Renault Twingo tesztautóval tekergek Zsámbék környékén. Jobbomon Dr. Réti, a szemkamera-guru. Bár a fejemen lévő szemüveg nem zavar a vezetésben, a szemmozgásomon látszik, hogy a felvétel kedvéért "vándoroltatom" a tekintetemet. Normál helyzetben nem pillantok ilyen hektikusan.

A statisztikák szerint a közúti balesetek kilenc tizedét emberi hiba okozza. 15 ezer esetből 14 ezerben ráadásul a járművezető a ludas. Ennek az is az oka, hogy a vezetés közben meghozott döntéseink nagy része automatikus, tudattalan lépés. Ha mindezt egy ismerős útvonalon nézzük, akkor a helyzet még rosszabb, ismert környezetben ugyanis átkapcsolunk rutinból egyfajta "robotpilóta" üzemmódba. Járt már úgy, hogy a hazafelé vezető szakaszon megjelent egy új közlekedési tábla, és csak hónapok után vette észre? Erről a jelenségről van itt szó. Nem sokkal jobb a helyzet egy tapasztalatlan vezetőnél sem. Akinek indexeléskor, vagy sebességváltáskor le kell néznie, mit is csinál, az nem csoda, ha nem látja mi van előtte. Ugyanezt súlyosbítja az a tény, hogy minden percben több másodpercre még csukva is van a szemünk: a pislogás nagyjából ennyi időt vesz el.

Egy szemkamerás vezetési teszt személyre szabottan tud fejleszteni. A kamerás vizsgálattal feltárt vezetéstechnikai problémák tudatosításával javíthat az ember eddig megszerzett rutinján, meglévő képességein. Az egész teszt nem több negyed óránál, hiszen egy pár kilométeres útszakasz elég lehet ahhoz, hogy az ember megmutassa, mire figyel. A legjobb, ha saját autóval, kvázi ismert környezetben történik a teszt. A kipróbált eszközt az ETresearch svéd partnere, a Tobii Technology gyártja. Kinézetre olyan, mint egy napszemüveg, de a lencséje átlátszó. Fontos, hogy akár dioptriás is lehet, így a szemüvegesek is részt vehetnek a szemkamerás vizsgálatban. Szóval az ember csak felveszi a szemüveget, amit nem nehezebb megszokni, mint egy bármilyen másik kukkert. A különbség annyi, hogy ebből egy kábel is kilóg, ami egy tabletméretű vezérlőegységbe csatlakozik. A szemüveg két képet rögzít, és a kiértékeléskor szoftveresen ebből lesz egy, ahogy a fenti videóban is látható. Egyrészt rögzíti a látóterünk egészét, másrészt egy raszteres koordináta-rendszer alapján megmutatja, hogy ebből mi épp hova néztünk. Ezek a piros pontok a felvételen.

A felvételen aztán minden pontosan látszik. Mikor és hova nézett a sofőr, és az is, hogy ebből mi az az információ, amit ténylegesen fel is dolgozott, mit hagyott figyelmen kívül. A szemkamera a holnap technológiája. Egy ilyen eszköz ára (több millió forintról van szó) nem teszi lehetővé, hogy bekerüljön már most az összes autósiskolába, de a luxusautók vezetéstámogató rendszereit hamarosan kiegészítheti. A legújabb luxusbálnák sofőrjei persze nem hegesztőszemüvegben fognak vezetni, hanem egy a szemükre "néző" statikus kamera fogja figyelni, hogy merre bambulnak, lankad-e a figyelmük.
Motorosok, biciklisek és gyalogosok szemszögéből is érdekes, hogy ki mit néz. A szemkamera tanúsága szerint nem figyelünk eléggé, nem használjuk eleget a visszapillantót. A technika terjedésével talán minél többen rádöbbennek, hogy mennyit ront a biztonságon például egy SMS vezetés közbeni megírása. Aki nem figyel és nem ellenőrzi, van-e potenciális veszélyforrás a mozgása irányában, az - úgy hiszem ez nem újdonság - könnyebben kerül bajba az úton.