Sallangmentes formájával, különösen a sima vonalú frontrészével a korábbi 405-öst idézi a Peugeot 406. 1996-ban majdnem megnyerte az Év autója díjat, de ezen sajtóelismerés nélkül is sikeres karriert futott
Kezdetben kétféle, 1,9 és 2,1 literes dízellel szerelték a 406-ost, amely kombi karosszériával is választható volt
Kezdjük röviden a típustörténettel. A
Peugeot 406 1995-ben debütált, és a belépője igen jól sikerült: megnyerte a brit What Car? magazin által kiírt Év autója díjat, míg a közismert Car of the Year szavazáson - mindösszesen 15 pont lemaradással - a második helyen végzett a Fiat Bravo/Brava mögött, megelőzve az Audi A4-est. Háromféle karosszériaváltozat létezett, a normál limuzin (Berline) mellett kombi (Break) és kupé felépítménnyel volt rendelhető, utóbbit az olasz Pininfarinánál tervezték, illetve gyártották. A műszaki alapok közösek voltak a Citroën Xantiával, ám a hidropneumatikus rugózást a Peugeot nem vette át. A letisztult, harmóniát és eleganciát sugárzó formaterv dicsérhető, a 406-ost az első pillanattól kezdve kategóriájának legszebbjei közt tartották számon, majd az 1999-ben végrehajtott korszerűsítés során sikerült még vonzóbbá tenni. Ekkor a hűtőmaszkon és a fényszórón igazítottak a gyárban, a hátsó lámpát vékony betéttel tették egyedivé, az utastérben pedig kellemesebb tapintású műanyagokat, illetve kárpitokat alkalmaztak. Átfésülték a motorokat is, de a legfontosabb, hogy a kezdeti, 2 csillagos Euro NCAP törésteszt (1997) után a 406-os biztonságosabb lett, a 2001-es vizsgálatnál már 3 csillagra futotta. A modellt 2004-ben váltotta az utód, a radikálisabb formavilágú Peugeot 407.
1999-től megváltozott a frontrész, és vele együtt sok minden. A 406-os mindig is kellemes futású, kényelmes rugózású modell volt, de a frissítésénél javult a passzív biztonság, az összeszerelés minősége, és gazdagabb lett a felszerelés
Árulkodó részlet: a hátsó lámpa csíkja, és a törésvonal nélküli csomagtér fedél jelzi, ez egy, az 1999-es frissítés utáni 406-os
A közel egy évtizedes piaci jelenlét, ha nem is bőséges, de elegendőnek mondható, 88 és 210 lóerő közötti teljesítményskála közötti motorválasztékot eredményezett. A benzineseknél kezdetben az 1,6-os, hengerenként csak kétszelepes, 88 lóerős egység volt a belépő, mellette az 1,8-as 112, a 2,0 literes 132 lóerőt tudott (ezek hengerenként 4 szelepesek), míg a csúcsot a 3.0 V6 24V jelentette 190 lóerővel. A hengerűrtartalmak később sem változtak, a halvány 1,6-os eltűnt a kínálatból, az 1,8-as és a 2,0 literes picivel erősebb lett (117, illetve 136 LE), a benzinpusztító V6-os pedig 20 lóerővel izmosodott az 1999-es ráncfelvarrás után. Szintén a frissítés időpontjához köthető a vadonatúj, 2,2 literes benzines, 158 lóerővel. A dízelek nagyon népszerűek voltak, az 1.9 TD (90 LE) és a négyhengeres, 12 szelepes 2.1 TD (109 LE) alkotta a kínálatot, majd a közös nyomócsöves korszak beköszöntével érkeztek a HDi motorok: 2.0 HDi 8V (90 LE), 2.0 HDi 16V (109 LE), 2.2 HDi 16V (133 LE).
Kissé fantáziátlan a műszerfal, az automata légkondicionáló túlméretezett kapcsolói sem elegánsak, és ahogy a képen is látszik, a 406-os idejében még javában létezett a kazettás hifi fejegység. Az anyagok alapvetően kellemesek, puhák a plasztikok, finom plüss borítja az üléseket, a nívósabb kivitelek pedig bőrrel kényeztetnek
Használó véleményeink alapján a tulajdonosok zömmel szeretik az autójukat, a 11 éves átlagéletkor, valamint a 184 ezer kilométeres futásteljesítmény tükrében kedvező a 3,75-ös osztályzat, persze, akadnak tipikus hibajelenségek. Ilyen a problémás, szivárgó hűtőrendszer, a rosszul tömített ajtó az A-oszlopnál, a gyorsan kopó fékek (elöl), de az első szériánál az elektronika sem tartozott a legmegbízhatóbb egységek közé. Rozsdásodással, ha csak nem volt törve, és hanyagul javítva a karosszéria, nem kell számolni, ellenben a futóművet,
a gömbfejeket alaposan vizsgáltassuk át vásárlás előtt, és legyünk tisztában azzal is,
mibe kerülhet, ha baj van a dízelmotorral. A manuális váltók pontatlanok, akadoznak, az automata pedig lassú, bár finoman dolgozik. Rossz hír, hogy a használók szerint a szervizelés nem olcsó, a 406-oshoz az átlagosnál magasabb áron kaphatók alkatrészek, így kalkuláljon ezzel, aki ezen modell vételén gondolkodik.
Néhány Peugeot 406 találat, évjárat szerinti sorrendben
Torkosak és hangosak a benzinmotorok, a dízeleknél pedig kezeljük fenntartással a feltűnően megkíméltnek mondott autókat, mert sok Peugeot 406-os céges kocsiként tengette életét
A hazai használtautós választékban mostanra egymillió forint köré csoportosul a Peugeot 406 kínálat, a nem romos, mindennapi használatra alkalmas példányok 800-900 ezer, a gazdagon felszerelt, utolsó évjáratok tagjai 1,2-1,3 millió forint körül kaphatók. A korai példányoknál jellemző az alap, vagy ahhoz közeli ellátmány, a fiatalabbaknál, ahogy a típus öregedett, a Peugeot nagyvonalúbb lett, és extrákkal próbálta kompenzálni a múló éveket. Csodákra azonban senki ne számítson, maximum automata légkondicionálóra, ülésfűtésre, kormányoszlopról vezérelhető hifire (opcióként létezett JBL hangrendszer is), ritkábban bőrülésre bukkanhat a szerencsés kereső. Érdemes észben tartani, hogy a maga idejében a 406-os nagyon kedvelt cégautó volt, így a futásteljesítményeknél jó eséllyel előfordulhatnak „csúsztatások”, és ugyanez fokozottan elmondható a dízelmotoros kombikról is – a nagy csomagterű, erős, mégis keveset fogyasztó gázolajos autók sorsa általában nem a garázsban babusgatás. Az 1,6-os benzines gyenge ehhez a karosszériához, lehetőség szerint kerüljük! Az arany középút a 2,0 literes lehet, ám általános jellemző a benzinesek magas fogyasztása. Régebbi dízeleknél a 2.1 TD legyen a befutó, vagy az újabbaknál a 109 lóerős 2.0 HDi – ez a 250 Nm forgatónyomatékkal rendelkező erőforrás a gyártás végéig elkísérte a 406-ost, kiforrott, megbízható konstrukció.
Pininfarina tervezte külsővel hódít a 406 Coupe, amelynek gyártása is Olaszországban zajlott. Ennél a legnagyobb hiba, hogy meghagyták az unalmas műszerfalat, és ezt a lecserélt ülés, a különleges színvilág nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni
Ráncfelvarrás utáni Coupe - ez ma a legdrágább 406-os
A limuzin és a kombi mellett, 1996-től 2003-ig volt jelen az olasz szabású lemezruhát viselő 406 Pininfarina Coupe, amelynél jellemző a 2,2 literes, illetve a 3,0 literes benzinmotor – utóbbinál gyakori a Tiptronic automataváltó, amely tovább növelte az amúgy is jó étvággyal megáldott V6-os üzemanyagigényét. A modellciklus vége felé ebben is megjelent a 2.2 HDi, ez elsősorban a spórolós stílusautók kedvelőinek jó hír. Őszintén szólva, ezzel a karosszériával bizony nehéz szép példányt találni, annak ellenére is, hogy a használtautós kínálat tetején a Coupe áll, cirka 1,5-1,8 millió közötti összeggel. Sajnos sok a lestrapált, buherált autó.
Összegezve az ismereteket, a Peugeot 406 elsősorban azoknak ajánlható, akik megfizethető használtautóban gondolkodnak, szeretik a franciás kényelmet, a hivalkodásmentes, elegáns megjelenést, és nem elegendő számukra a kompakt típusok nyújtotta férőhely. A nagy rakterű kombi különösen jó választás lehet családi autónak, de a limuzin 430 literes csomagtere is használható méretű. A viszonylag széles kínálatú típus hátránya azonban, hogy ötajtós karosszériával soha nem létezett, valamint, ha nem is a legmegbízhatatlanabb autó, az átlagosnál azért több hiba adódhat vele.
És se azt mondtam,h az autó tesz valakit valakivé…Csak azt,hogy az öltönyös emberkék nagy része nem PUG-al jár,hanem az említett német illetve angol márkával/márkákkal. Én se tartozom ezek közé,sőt…Csak én így gondolom. Nem hiába járnak a „drága” politikusaink Audi-val,nem pedig mondjuk egy Renault Lagunával,PUG 407-essel,stb…
Nem is önre értettem:-)
Én meg azt hiszem,régen rossz,ha egy embert az autója tesz VALAKIvé.Attól,ha én kapok egy nagy értékű autót,nem leszek sem jobb,sem több másoknál,csak az autóm esetleg.A 406-os egy szimpatikus autó,de a szememben a legjobb Peugeot a 405-ös marad.
Szerintem amíg a nevem se tudod leírni,addig ne szólj be. Én arra írtam ezt,hogy minden öltöny kiegészítője egy PUG. Amit én személy szerint nem hiszek. Passatot mióta senkiházi maffiózók használnak? Tudod,sok cégnél futnak Passatok,akkor ők is maffiózók?
Nagyképű közel sem lennék. Csak nem értem,valaki miért szidja a japánokat pl. szerintem semmivel se rosszabbak,mint egy francia „csoda”…
Nikita : ennél fennhéjázóbb, nagyképűbb szavakat meglehetős könnyedséggel lökted ki . Ezt Te komolyan gondolod ? Persze ez attól is függ ki van az öltönyben : egy egyetemi tanár, vagy egy maffiózó senkiházi. Az utóbbi esetben valóban igazad van : az általad felsorolt csoda járműveket a legtöbb esetben Ők birtokolják.
5 év, 100 000 km, sportos vezetés, max 6 literes fogyasztás! Folyamatosan karban tartva, cserben sosem hagyott! Autósboltban dolgozom, alkatrész árak átlagosak, majdnem minden beszerezhető hozzá jó áron, már ha szükséges! A kopó alkatrészeken kívül, más semmi nem kellet még hozzá!
A futóműve elég jól bírja a strapát, 250 000 km és az eredeti lengőkarok vannak benne, és nem pályán! Első féktárcsa 240 000-nél lett cserélve betét 120 000-et futott! Szervizkönyvvel vettem 5,5 éve 143 000 km-el, most 250 000 km! 2000-es 2.0 hdi 110le tuningboxal 130le 300nm! Sem kettős tömegű lendkereket, sem főtengely szíjtárcsát nem cseréltem! Csak ajánlani tudom mindenkinek!
Szerintem ez volt az utolsó tuti Peugeot! Egyébként, ehhez keresik a legkevesebb alkatrészt!
Talán akkor soha ne legyen jobb autod a 406-nál, mert akkor ártanál a típus presztizsének !
Joggal pályázhat a „valaha gyártott legjobb francia autó”címre,különösen a 90 LE /RHY/vagy a 109 LE /RHZ/motoros 2.0HDI tipus.A cikk írója nem túlzottan lehet tájékozott a felmerülő hibák esélyének ügyében.Motorja egy élet és egy nap,a Bosch rendszer megbízható,a Siemens /2002 után/már kevésbé.A futóműve strapabíró,túlzsúfolt elektronika nem jellemzi.A 2.2HDI /4HX/kerülendő,a valaha épített legmegbízhatatlanabb dízelmotor!
…amit a jaguar is használ, vagy 1.6hdi amit pl. a bmw is használ…
UI: persze ha mégis peugeot akkor CSAKIS v6 hdi…
„Csodákra azonban senki ne számítson, maximum automata légkondicionálóra, ülésfűtésre, kormányoszlopról vezérelhető hifire (opcióként létezett JBL hangrendszer is), ritkábban bőrülésre bukkanhat a szerencsés kereső. ” – miért? Egy átlagos embernek mi a franc kell még ezen kívül? ABS is volt már. Semmi gond nem volt ezzel a közép kategóriás autóval. A peugeot eddig a pontig gyártott autókat. Aztán jött a problémás (az első sorozatban gyártott can bus bosch rendszerrel voltal gondok, tehát itt is a bosch szóra hívnám fel a figyelmet) 307es, melynek rendszere a ráncfelvarrott „nagyszájú” változatban érte ki magát és azóta is minden autó része a kombinált bosch rendszerű canbus rendszer (európában). Tehát az eltelt 10 év után megint magára lelt a gyár, csak az elmúlt közel 100 évből az eltelt csupán 10 évet nehéz lesz lerázni, de sikerülni fog, mert nem rossz gyártó. Csak az a fránya elmúlt 10 év az !!!első szériás!!! can bus bosch rendszer miatt….
Az igénytelen japán ócskavasak értéktartása messze jobb,mint a csoda-francia kocsiké…Aki egy német vagy japán autóban ül,az már senki? Szerintem az elegáns öltöny kiegészítője egy Passat,Audi,BMW,Mercedes,Bentley,stb…
Tényleg nagyon jó kocsi, én már 4 éve rábízom az életemet. Bár amikor vettem, Svájcba kellett menni automatás példányért, de megérte! Mindenkinek csak ajánlani tudom! Francia autót mindig is megérte venni. Az tényleg igaz viszont, hogy nem ruppótlan csóréknak való. Nekik ott vannak az igénytelen Japán ócskavasak. Aki egy Francia autóban ül, az már Valaki! A PEUGEOT tulajdonképpen minden elegáns öltöny fontos kiegészítője.