Százezrekért megkaphatjuk a 10 évvel ezelőtti slágermodelleket

Tíz év sok idő, 2007-ben még híre sem volt a világot megváltoztató 2008-as pénzügyi válságnak. Pedig azért akkor sem dübörgött a gazdaság, ezt az eladott autók listája is jelzi. A vásárlók túlnyomórészt Suzuki Swiftet vásároltak, a már a második hazai gyártású generációból. Jól futott a nála tágasabb, de egyszerűbb és korosabb Ignis és persze a mindnél drágább, de kiváló családi autó, ráadásul akkoriban egészen divatos SX4 is. Igaz, utóbbit 2007 februárjában például előzte a Skoda Fabia - akkor még első generációjával. Előbbiek mind 3 millió forint alattiak voltak, az SX4 a legolcsóbb belépőt jelentette az alsó-középkategóriába. Jól fogyott ugyanakkor a drágább Toyota Corolla (az utolsó Corolla, amiből még létezett ötajtós és kombi is), továbbá a Ford Focus második generációja is. Az Opel egyszerre hódított a Classic II néven kínált Astra G-vel és a modernebb H-val, meg persze a Corsával is. Jól látható, hogy a nem kifejezetten olcsó márkáknál (akkoriban a Suzuki mellett még a Skoda is annak számított), így a Ford, az Opel és a Toyota esetén a kompakt modell népszerűbb volt, mint a kiskategóriás, így lehet, hogy a Ford Fiesta is épp csak 10. legkelendőbb volt a 10 évvel ezelőtti listán. Pedig akkoriban sem volt szerény egy Focus felára, 900 ezer forinttal kellett érte többet fizetni, mint a legolcsóbb Fiestáért - listaáron. De vajon mi a helyzet ma, mennyiért kaphatjuk meg a 10 évvel ezelőtti slágermodelleket? Ezt nézzük most meg!


Természetes, hogy a használt példányok árát nem is elsősorban típusuk határozza meg, hanem múltjuk. Ezért aztán viszonylag egységes feltételekkel kerestünk: 10 esztendős, azaz 2007-es, klímás, szervizkönyvvel rendelkező autókra szűrtünk a Használtautó.hu rendszerében. Ezek alapján a 10 évvel ezelőtt legkelendőbb Swiftből 32 autó is megfelelt a kritériumoknak, de az összes modellnél alsó hangon 20 autóból válogathattunk. Már 830 ezer forintért is létezik az elvárásoknak megfelelő Swift, de 890 ezer forintért 100 ezer kilométer körüli futásút is találunk. Igaz, csupán 3 ajtóval. A praktikusabb ötajtósokért legalább 1,1 milliót kell fizetni. Persze azok nem is az újonnan 2,24 milliósak voltak, annyiért ugyanis klíma nélküli háromajtóst kínáltak 10 évvel ezelőtt. Ma első tulajától kínált, évi 10 ezer kilométert futott, korrekt ellátmányú ötajtós Swift is létezik 1,25 millió forintért, ami nem rossz ajánlat! Alig 40 ezer forinttal kérnek többet a már függönylégzsákkal és kulcs nélküli nyitó- és indítórendszerrel szerelt GS-ért. 10 esztendős automata, pontosabban robotváltós Swiftet most épp 1,4 millió forintért kapni legolcsóbban, de akad mindössze 10 ezer kilométert futott, kvázi új is 1,89 millióért, már automata klímával. De akad itt izgalmasabb ajánlat is: 1,95 millió forintért Swift Sport, csupán 55 ezer kilométerrel. Újonnan ez közel 4 millió forint volt, ha viszont azt nézzük, hogy 10 év alatt csak 50%-os volt az értékvesztése, a Swift még Sportként is jó ártartó. Sportként továbbá valódi élményautó.

A 10 évvel ezelőtt a Swifttel azonos (2,24 millió forintos) alapárral kínált Ignis használtan sem sokkal tér el a „mi autónktól”, bár belőle 800 ezer forint alatt is van tízéves (és szervizkönyves) példány - 328 ezer kilométeres futással. Érdemes lehet 200 ezer forinttal drágábban, de fele ennyit futottat sem választani. 1,3 millió forintért az erősebbik, 1,5-ös motorral szerelt csúcs (GS) felszereltségűt kaphatunk, mindössze 39 ezer kilométerrel, frissen szervizelve. Utóbbi újonnan 3,57 millió forint volt, tehát itt azért jelentősebb az áresés, mint a Swiftnél. Ami viszont véleményem szerint az olcsó és családi használatra is alkalmas autó titkos tippjének tekinthető, az a Suzuki SX4. Újonnan 2,9 millió forintról indult, de ma 1,15 millió forint alatt kaphatunk már első tulajos, nagyjából 200 ezer kilométert futott szervizkönyves példányt, ráadásul már az alap feletti ellátmánnyal. Van belőle összkerekes és dízelmotoros is, ha épp arra vágynánk/lenne szükségünk
Ha valaki nem szeretne Suzukit, hanem legalább Skodára vágyik 900 ezer forintért alap, azaz háromhengeres motorral szerelt Skoda Fabiába ülhet, 985 ezer forintért már 137 ezer kilométeres és első tulajtól kínált is akad, nem sokkal többért megjelenik a nagyobb, már négyhengeres 1,4-es benzines és a dízelek is (ott az 1,4-es a háromhengeres, az 1,9 TDI remek hosszútávfutó). Fabiából 2007-ben jelent meg a második generáció, újonnan jelentősen drágább volt az elsőnél, ma viszont már szerény a felára, 1,145 millió forintba kerül a legolcsóbb szervizkönyves, mindössze 130 ezer kilométerrel. Az alapmotoros Fabiák előnye, hogy jellemzően keveset futottak. A Fabiáé pedig az, hogy a kisautók között egészen tágas, igényes – erről legutóbb akkor emlékeztünk meg, amikor egy mait vetettünk össze a második generációval.
Bár újonnan messze nem volt annyira népszerű a Ford Fiesta, mint a Skoda Fabia, ugyanis bő 10 százalékkal drágább volt, ma olcsóbban megkaparintható, 1.4 TDCi-t például 689 ezer forintért is kínálnak, ami minimum fura. 1,3 millió forint környékén akad nem egész 50 ezer kilométert futott első tulajos példány, az 1,67 millió forintos árcsúcsot pedig egy 2.0 ST verzió jelenti – az elvárt szervizkönyvvel. Utóbbi újonnan több mint 4,5 millió forintba került, használtan tehát igencsak jó vétel lehet, még szívó 2,0 literes (150 LE) motorral, de a Swift Sporthoz hasonlóan csak ötfokozatú váltóval. Hogy melyiké a jobb? Emlékeim szerint mindkettő patent volt, ma pedig olcsóbb a Ford tüzes kisautója, mint a Suzukié.
De hagyjuk is az olcsó kisautóktól a hot hatchek felé kacsintást, jöjjenek inkább az alsó-középkategóriás modellek! Élükön a Toyota Corolla, ami 10 évvel ezelőtt csak a Suzuki SX4 személyében talált legyőzőre a piacon. Ma a Corolla esetén jól látható, hogy a piac beárazta a különféle motorok rizikófaktorát, a dízelek az olcsóbbak, még akkor is, ha nagyjából ugyanannyit futottak, mint a benzinesek. Olyan mértékben, hogy enyhén fütyülő turbós 1.4 D-4D-t márkakereskedésből is el lehet hozni 990 ezer forintért, egyáltalán nem vészes 208 ezer kilométerrel, míg benzines 1.4-es 165 ezer kilométerrel is 1,59 millió forintnál kezdődik csak, köztük pedig több egyterű Corolla Verso is akad a 2.2 D-4D-vel. Utóbbi a 10 éves Corollák árcsúcs-tartója is, 2,5 millió forintos árral, de akad 10 éves szedán is 2,3 millió forintért.
Hogy a nagyobb kategóriájú autók felára mennyire elvész 10 év alatt, azt mutatja, hogy az újonnan a Fiestánál 900 ezer forinttal drágább Focus – ráadásul nem is alapmotorral – 10 esztendősen 850 ezer forintért megkapható – márkaszervizből, ott vezetett szervizkönyvvel. Oké, nem túl kevés, de nem is vészesen sok, 260 ezer kilométerrel. Hasonló, vagy még nagyobb futású dízelek bőséggel akadnak 1 millió forint környékén, de 1,15 millióért már 200 ezer alatt futott benzines és dízel Focus II is kapható 10 évesen, akár sérülésmentesen is. Egy biztos: a Focus 10 évvel ezelőtt is népszerű cégautó volt, sok a szervizkönyves példány belőle, ami kedvező a használt példányt keresőknek. Ahogyan a Corolla esetén, itt is az egyterű, a Focus esetén C-MAX utónevű verziók sorakoznak az árkínálat második felében, a csúcsán pedig a Pininfarina dizájnolta Coupé-Cabriolet áll 2-2,5 millió forintos árcédulával. Itt érdemes persze az újkori, 8 millió forint feletti vételárra pillantani, máris örülhetünk az ajánlatnak.
Tíz évvel ezelőtt a Lengyelországban, az Astra Sedan mellett gyártott Astra Classic II volt az Opel olcsó családi autója, 3 105 000 forintos alap, de trükkösen 3 millió forint alá akciózott árral, ha valaki még emlékszik, Optima fantázianevű csodaellátmánnyal (klímával, elektromos első ablakokkal és központi zárral). Kedvelt céges és családi autó volt. Sok-sok kilométerrel is vállalható (ezt egy korábbi használttesztünkben fejtettük ki bővebben), így a most 560 ezer forintért kínált 370 ezer kilométeres kombit simán merném ajánlani annak, aki ennyiért nagy csomagterű, üthető-vágható autót keres. A józanabb futásúak 1 millió forint környékén jellemzőek, 1,349 millióért 50 ezer kilométer alatt járó példány is található, jelezve azt, hogy Astrából is akad „bácsiautó”.
De volt ám modernebb kompaktja is az Opelnek 10 évvel ezelőtt, az Astra H, ami 2004-ben debütált. Kínálat ebből még bővebben van a 10 éves korosztályban, mint a Classic II-ből, hiszen a cégek ekkor már jellemzően ezt vették, meg aztán ebből jött be több az elmúlt években külföldről. Itt már (a szervizkönyves, kílmás elvárás alapján) 1 millió forint feletti a belépő ár, magasabb az átlagfutás. Amennyiben 200 ezer kilométer alatti példányt szeretnénk, 1,2 millió forint körüli összeggel kell kalkulálnunk, ennyiért azonban már vannak szép darabok, akár a szedánhoz hasonlóan nyújtott tengelytávú, óriási rakterű kombiként is. Benzines, dízel, robotváltós és a nagyobb dízeleknél hagyományos automata egyaránt van, GTC névre hallgat a kupés háromajtós, TT, azaz TwinTop a 2+2 üléses kupé-kabrió, utóbbi legolcsóbban 1,85 millió forint. Az izomverziók turbós benzinesek - 1.6 (180 LE) és 2.0 (200 LE), 2 millió forint környékén sorakoznak, kevéssel 2,5 millió forint alatt osztogatják az 1.9 CDTI TT csúcsverziókat – 135 és 150 ezer kilométerrel. Van továbbá egy szerencsevadász, aki a fotók szerint tavaly nyár óta 3,5 millió forintért kelleti előbbi motorizáltságú, de csaknem 230 ezer kilométeres TwinTopját.
Ha viszont olyan Opelt szeretnénk a 10 évvel ezelőtti top 10-ből, ami vezetési élményt is ad, az Astráknál jobb választás a 2006-ban kigördített Corsa D, ami akkoriban a kisautók közötti talán legjobb volt. Akár egy 1.3 CDTI-vel is, amivel a legolcsóbbakat kínálják. Aki ismeri, tudja, hogy turbólyukát kiismerve jól vezethető, aszkéta, karbantartása tervezhető. Rizikómentesebb persze egy nyomatékszegényebb szívó benzines, ami nem mellesleg drágább is használtan, legalábbis egy hajszálnyit. Kínálat Corsa D-ből is van bőséggel, az 1,0 literes alapmotor tényleg nagyon kevés hozzá, az 1,2-es már korrektebb. Az 1.3 CDTI-k közül a 90 lóerős váltója már 6 fokozatú, azzal kiváló utazóautó a Corsa. Volt 1.7 CDTI is, de ott az OPC is, 1.6-os turbós benzinessel, 192 lóerővel, remek kipufogóhanggal és futóművel, Recaro kagylóülésekkel. Utóbbiból 2 millió forint egy ígéretes példány. Újonnan legalább a háromszorosa lehetett.
Ahogyan látható, a 10 évvel ezelőtti slágermodellek árai mára szinte összeértek. Igaz ugyanakkor, hogy ami egy évtizede olcsóbb autónak számított, az jellemzően ma is az. Az is igaz ugyanakkor, hogy ez ma elsősorban a fenntartási, illetve karbantartási költségekben mutatkozik meg. Míg azonban 10 évvel ezelőtt legolcsóbban fapados Skoda Fabiába ültek a vevők, ma (persze nagyobb futással) szerényebb pénzért megkaphatnak egy kombi Opel Astrát is. A használt autó így aztán szó szerint nagyobb mozgásteret ad, persze nagyobb rizikóval. Utóbbit csökkentendő most eleve szervizkönyves autókat kerestünk, de a „befürdési faktor” tovább csökkenthető egy vásárlás előtt mindenképp ajánlott – lehetőleg márkaszervizes – átvizsgálással.