SUV helyett! – Subaru XV teszt
Subaru XV 2.0i Lineartronic teszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Az Impreza név minden autóbolond számára egy igazi finomságot jelöl. Az XV pedig nem más, mint egy megemelt Impreza. Szóval csak jó lehet, ugye?
Természetesen az Impreza nem úgy vált híressé, hogy szájról-szájra járt az infó, mennyire nagyszerű családi autó. Aki rajong a típusért, valószínűleg a raliban elért sikerek miatt teszi, ezért is tűnik jó döntésnek a Subaru részéről, hogy a megemelt Imprezának saját nevet adott, ugyanis a sportossághoz semmi köze.
Sajnos ez a típusnév elég furcsa és semmitmondó, legalábbis Európában, hiszen az USA piacán Crosstrek néven fut, amely, ha nem is túlságosan fantáziadús, azért mégiscsak karakteresebb, mint az XV.
Több szempontból is igazán szerethető autó egyébként az XV. Szerintem az egyik legfontosabb, hogy az egyik ritka képviselője az ésszerűségnek. Korunkban, amikor ellepik az utakat a mindenféle méretű szabadidő-autók, a Subaru megmutatja ezzel a modellel, hogy nem szükséges mamutméretű járgány a telekjáráshoz. Bár az XV sem éppen kisnövésű, hiszen néhány centi híján 4,5 méter hosszú, valamint 1,8 méter széles, tehát lényegében az alsó-középkategória méreteivel rendelkezik.
Ehhez társul a megemelt futómű és az állandó összkerékhajtás, amelytől nem lesz ugyan kőkemény terepjáró, viszont tökéletesen alkalmas a rossz minőségű földutak meghódítására a 22 centis szabad magasságával.
Könnyedén kihoz a sárból, nem koccan az alján minden nagyobb kiálló kövecske és a lejtmenetvezérlőnek köszönhetően biztonságosan jut le a meredek lejtőkön is. Egyedül a látványosan lenyúló kipufogócsőért aggódtam néha, de végül egyszer sem okozott gondot. Szóval telekjárásból mindenképp jeles osztályzatot érdemel.Az utastér szintén a pirospontokat gyarapítja. A tesztautó Exclusive felszereltségével jóval igényesebb, mint a méretben hozzá hasonló alsó középkategóriás modelleké. Bárhova nyúl az ember, jó minőségű műanyagokat és kellemes tapintású bőrt érint, utóbbit ráadásul vöröses színű cérnával varrták, ami egy icipicit oldja az amúgy fekete és szürke uralta hangulatot. A vezetőülés is nagyon kényelmes, és könnyen személyre szabható a motoros állítással.
A vezető egyébként egy 4,2 colos LCD kijelzőt kap az analóg kijelzők közé, de kimondottan tetszett a központi érintőképernyős kijelző grafikája és felbontása is.
Ráadásul fölötte, kicsit bemélyesztve a műszerfalba, egy második képernyő is mutat néhány információt, többek között azt, hogy épp hány fokos emelkedőn vagy lejtőn haladunk. Minden logikus és gyorsan kiismerhető, szinte érezni a belső hangulaton, hogy a Subaru mérnökei valóban úgy ültek le a tervezés elején, hogy olyat alkossanak, ami valóban felhasználóbarát. Egyszerűen nincsenek önkényes és ésszerűtlen részletek.A hátsó utasok kényelme is garantált, ugyanolyan kellemes érzés a hátsó ülésekben ülni, mint elöl. A csomagtér mérete is elég a mindennapokra, hiszen a 385 liter akár még tovább is bővíthető a hátsó ülések lehajtásával. A tesztautóban egy hasznos gumitálca is helyet kapott, viszont ebben az árfekvésben – amire majd később pontosabban is kitérek - igazán elfért volna még a motoros csomagtér-ajtó mozgatás.
A feketeleves a motorkínálatra nézve érheti az érdeklődőket. Csupán kétféle benzinmotorral rendelhető az XV, és csak automatikus váltóval, valamint összkerékhajtással. A kisebbik erőforrás 1,6 literes és 116 lóerős, ám egyes vélekedések szerint a kólából sem érdemes kétliteresnél kisebbet venni, nemhogy autóból. Úgyhogy az XV-hez is jobban passzol a kétliteres, 156 lóerős motor, amely valóban könnyedén mozgatja az 1,4 tonnás autót, bár a fokozatnélküli automatikus váltót szokni kell.
Azonban miután összecsiszolódott vele a sofőr, nagyon kellemes szerkezet, ami még a kormánykerék mögötti fülekkel is felkínálja a kapcsolás lehetőségét, de ugye a fokozatok csak illúziók egy CVT esetében. Nem is nagyon érdemes bíbelődni velük.
Rá kell bízni a szerkezetre a váltásokat, finoman kezelni a gázpedált és akkor igazán kellemes élmény az autó vezetése, ráadásul a benzinkútnál sem kerekedik majd el a szemünk. A teszt alatt az átlagfogyasztás 9,5 literre adódott, ami tekintetbe véve az autó tömegét, összkerékhajtását, CVT-váltóját és dinamizmusát, teljesen elfogadható érték. Ennek a kényelemnek ugyanis ez az ára.Amiről még mindenképpen érdemes szót ejteni, az a motor boxersége. Bár a jellegzetes hangjából semmi nem szűrődik be az utastérbe, ám ez szerintem egy újabb pozitívum. A leglényegesebb viszont a kiváló tömegelosztás, ami a „lapos” boxermotornak köszönhető. Az autóval élmény kanyarogni, még a megemelt futóművel is.
Az összkerékhajtás szárazon is jó hatással van az autó mozgására, a csúszós útviszonyok között viszont még inkább kedvelt barátunkká válik.
Legyen szó akár nedves aszfaltról vagy enyhén saras földútról, az XV-ben elképesztően magabiztosan ülhetünk a kormánykerék mögött. A biztonsági arzenál is megnyugtató lehet, köztük az EyeSight névre keresztelt többkamerás rendszer vigyáz az utasokra. Ez magába foglalja az aktív sávtartót, a távolságtartó tempomatot, az ütközés-elkerülő rendszert és a tolatókamerát, amely még a keresztirányú forgalomra is figyelmeztet.Őszintén be kell vallanom, hogy mély benyomást tett rám a Subaru XV, ugyanis az én mindennapjaimhoz szinte tökéletes választás lenne egy ilyen telekjáró, úgyhogy meg is fordult a fejemben, hogy miért látni belőle olyan keveset az utakon. Gondoltam, hogy talán az ára miatt, de amikor megnéztem az árlistát, kellemes meglepetés fogadott. Az alapváltozat 1,6 literes motorral már 7,63 millió forintért hazavihető, és a majdnem fullosan felszerelt tesztautó is megállt 9 450 000 forintnál. Persze ezek súlyos összegek, ha önmagukban nézzük, azonban a piacon körbetekintve egészen jó ajánlatnak tűnik. Főleg, ha konkrétan az SUV kategória képviselőivel hasonlítjuk össze, amelyeknél jóval ésszerűbb választás egy emelt szabad magasságú, kompakt méretű autó.
A 9,5 literes fogyasztás nagyon sok, nem elfogadható, ez városban 12-13 liter, minimum.
Nekem 2010-es Impreza-m van gyakorlatilag ezzel a motorral a régimódi, mindössze 4 sebességes automatával. Súly ugyan ennyi. A fogyasztás rövid távokon, napi 15 km oda-vissza tényleg 12-13. Agglomerációban 10-12 között, évszaktól függ. Pont a rövid távok miatt hidegen hagy a fogyasztás.
Szia
Pár gondolatot megosztanék mivel 2018. szeptember 29-én átvettem egy új példányt (Subaru VX 2.0 Exclusive) és vannak már tapasztalataim többek között a fogyasztás ügyben.
Megyeszékhelyen lakom ahol nap mint nap használom autómat ezért is esett a választásom egy szívó benzinesre. Háromszor tankoltam fel eddig az autót és a fogyasztásaim a következő képpen alakultak:
1 tank benzin (MOL 95): 7.87 L/100 KM (Óvatos vezetéssel kb 50-50 % város és országút);
2 tank benzin (OMV 100): 8.8 L/100 KM (80 % város volt);
3 tank benzin (OMV 100): 8.1 L/100 KM (65% város) ;
Azt gondolom, hogy egy 2 literes benzinestől mely állandó (asszimetrikus)
összkerékhajtással rendelkezik és még automata is (CVT) nem túlzó ez a fogyasztás, zárójelben jegyzem meg, hogy az 1.6 literes ötösgolfom is megevett ennyit vagy többet (de azt is szerettem).
Üdv
Steve