Süllyednek a dízelek, jönnek fel a hibrid és elektromos autók
Egyre kevesebb dízel, mind több hibrid és elektromos autó fogy Európában
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Az elmúlt évek hangulata szerint alakult már az első félévben is Európában az autóeladások hajtásmód szerinti alakulása. A dízelek visszaesése talán még csak az elején tart.
Szerte Európában egyre kevesebben kívánnak dízel autót venni, ami leginkább a mind több várost érintő behajtási korlátozások hatása
Míg tavaly az első negyedévben még az európai újautó-eladások közel 50 százalékát (49,9%-át) tették ki a dízel üzemű autók, az idei első negyedévben már csupán 45,2 százalék volt a részarányuk - derül ki az ACEA, vagyis az Európai Autóforgalmazók Egyesületének jelentéséből. A második negyedév még komolyabb süllyedést hozott a dízel-eladásoknál, a tavalyi 45,2 százalékos részarányuk 36,3 százalékra csökkent, eladásaik ugyanis 15,5 százalékkal apadtak. Eközben 19,8 százalékkal nőtt a benzines autók eladása (részarányuk 57%, 7%-kal magasabb, mint tavaly). Legjelentősebb mértékben persze a legalább részint elektromos (hibrid) és a teljesen elektromos autók eladásai nőttek.
A tavalyi 50-ről 57 százalékra nőtt a benzines autók aránya az újautó-eladásokon belül. Utóbbiakból 19,8 százalékkal fogyott több, míg a hibridekből 49,2 százalékkal, persze igencsak más volt a bázis, de mégis utóbbiak aránya nőtt leginkább
Az alternatív hajtású modellek eladásai összességében 44,3%-kal emelkedtek, a hibrideké közel másfélszeresére (49,2%-kal) nőttek, míg az elektromos autóké 44,3%-kal bővültek. A dízelek visszaeséséből tehát a hibridek "profitálnak" leginkább, hiszen ezek az autók tudnak a dízelekhez hasonló hatótávot és még kedvezőbb fogyasztást adni. Körükben továbbra is az első Priust már 1997-ben piacra dobó Toyota-csoport diktálja az ütemet: a vállalat két márkája az első fél évben több mint negyedmillió (257 000 darab) hibridet adott el, 23 százalékkal többet, mint 2017 azonos időszakában. A Toyota eladásaiból 46, a Lexus forgalmából 62 százalékban részesedtek a "kétmotoros" verziók. Hazánkban 69, illetve 81 százalék a két márkán belül a hibridek aránya, ami nem meglepő azok után, hogy a Toyota már tavasszal bejelentette, hogy személyautó kínálatából kivezeti a dízeleket, s új, akkor még Auris Concept néven megismert, ám állítólag hamarosan a Corolla nevével visszatérő kompaktjuk kínálatában ennek megfelelően már nem is lesz gázolajos egység, helyette immár kétféle hibriddel is fogják kínálni a már kombiként is megismert modellt.
Hazánkban immár az európai átlagot meghaladó mértékben népszerűek a Toyota hibrid modelljei
Régen olvastam ennyire elfuserált cikket….
nagyon erőltetetten próbálja egy vonalra felfűzni a meglehetősen szelektíven választott tényeket a cikk: „Süllyednek a dízelek, jönnek fel a hibrid és elektromos autók”
Látványos a dízelek csökkenélse, csakhogy a hibridek növekedése egyáltalán nema arányos-
A „legsokkolóbb” Q2-ben is 35% a dízel, a különbség viszont egyértelműen a benzinesek hozadéka, a kényszerből/félelemből benzinesre áttérők többsége nem is tud mást választani. A Toyota sem az autóival, sem hajtásláncban nem képes teljesen emulálni a dízelt, pedig ők állnak a legközelebb (és ők is szüntették be a dízeleket). Szóval aki eddig dízelmotoros „nem toyotát” vett, az elég nehezen tud átállni hibridre, mert a márkaváltás erősen szokást igényel, más meg nem kínál olyan hibridet ami a dízeleseket célozza. Aki meg nem akar/tud márkát váltani, az egyáltalán nem is engedheti meg magának a PHEV-eket. Az igazi (PHEV minősítésű) hibridek (pl Volvo T8, Merc 351e BMW 40e, ha egyáltalán van, mivel a tömegmodell BMWkbe nincs) általában sem árban sem fenntatrtási költségekben nem mérhetőek egy belépő alapdízelhez.
A hibridek a gyűzelmi mámoros híreken felül alig láthatóak a Piecharton. A Toyotánál persze könnyű, mert ők lassan mást nem is kínálnak így muszály HSD-t venni.
De mennyi is a Toyota növekedése a piacon? És mondjuk az EU piacon hasonló eladási számokat produkáló, hbridet egyáltalán nem kínáló Skodáé?
„A dízelek visszaeséséből tehát a hibridek „profitálnak” leginkább, hiszen ezek az autók tudnak a dízelekhez hasonló hatótávot és még kedvezőbb fogyasztást adni. ”
Ez így nyilvánvaló félrevezetés. Az összes hibrid amit vezettem jóval többet fogyasztott mint egy dízel, de a legsokkolóbb a hatótáv különbség… 270 km hatótáv féltanknál az NXnél? Az RXnél meg úgy ürült a tank mintha lyukas lett volna. A fenti kijelentést nehéz jóhiszeműen fogadni….
Visszvonalulóban a dízel, de a hülyítéshez képest még igen jól tartja magát.
Ami tény, fordulóponthoz érkeztünk, mert vagy a hülyítésnek kell(ene) leállnia vagy a szabályozásnak kellene változnia.
De egyelőre az történik, hogy a vásárlókat a falnak kenik. Ott a dízelkínlat amit mind a gyárak, mind a szabályozók támogatnak, ráadásul ebben a keretrendszerben nincs is alternatívájuk. Másrészt ott a sok rémhír, hogy a környezetvédelmi állami támogatással vásárolt euro5-ös dízeleket ki akarják tiltani…
Nyilván ilyenkor egy megoldás van, az meber kivár az újautóvásárlással, hogy merre fog menni a meccs: a szabályozás változik, vagy visszavesznek a rémhírkeltésből.
Természetesen felhasználási módtól függő, hogy megéri-e a dízel. Szerintem, illetve a kereskedők szerint egyre többen jönnek rá, hogy nem autóznak annyit, hogy megérje nekik a dízel. Valamint azt is tegyük hozzá, hogy a közlekedési szokások is átalakulnak: egyre többet repülünk, a fapados repülőjegyek mellett sokszor olcsóbb úgy, mint autóval menni. A rövidebb távokon, főként városban egyértelmű a hibrid előnye. Én azért elég sok olyan hibridet vezettem, aminek teljesen meg voltam elégedve a fogyasztásával: Prius, Auris, C-HR, de méretükhöz és teljesítményéükhöz mérten a Lexusok fogyasztása is korrekt.
A fenti érelés elsősorban műszaki megfontolásnak érzem, ha az ember szabadon választhatna hajtásláncot, akkor a döntésvalóban a körül mozogna, hogy a fogyasztás kigazdálkodja-e a felárat. Vagy inkább kér nagyobb tankot és hallgatja a V8 hörgését.
De szerintem a helyzet ennél kicsit bonyolultabb, főleg Nyugat Európában, ahol a fő szempont már jó ideje nem a fillérvadászat, hanem egy olyan szabályozási környezet, amelynek egyaránt kell(ene) támogatnia az ipart és a környzetevédelmet.
A mostani nyugati jólét alapján kb az emberek nagy része magától V8-assal jár(hat)na, de mivel ez sem környezetvédelmi sem fogyasztési szempontból nem fenntartható, minden ország saját módon adóztatja az autózást. És számos országban az meberekebe alapból belenevelték a környezettudatosságot, mint egyfajta figyelmességet a közösségre.
A nyugat európai gépjárműadó-rendszerek fő eleme a co2 és az (adó)LE, van ahol a súly esetleg az euro besorolás is. És nem csak a regadó és az éves adó, de a biztosítás is egy ilyen ösztönző.
A fenti merev rendszerekben pedig gyakran adnak derogációt/kedvezményeket az alternatív hajtásnak (ahogy nálunk is van zöld rendszám).
Na ebben a rendszerben számos nagy piacnak számító országban jelenleg kevés alternatívája van a dízeleknek. Nem azért mert kigazdálkodja majd a foygasztást, hanem mert a cégnek tartania kell egy co2 flottaátlagot vagy mert a magánvevő 500 vagy 2000 euróval többet fizet regadóba.
Ha a hibrid jól is szerepel a co2-ben visszaüt a magas lóerő (néhol még figyelembe veszik az adónál is). Ahol meg full ingyenes a Tesla üzemeltetése, az is sírni fog ha megjön a biztosítási csekk…
Szóval ez a dízel arány szerintem nem valami merev értetlenkedés eredménye, hanem pont az hogy a szabályozás bizony nem változott, és ha mondjuk nem változik, és a német bírósági ítéleteket máshogy kezelik a trend meg is fordulhat. vagy épp fordítva, a dízel egyik naprál a másikra irreleváns lenne ha a szabályozást más hajtásla szabnák…
Tavaly jó lett volna egy Auris Touring hibridet venni a PUG diesel kombi helyett, csak fránya 3 millióval volt drágább a Toyota, az meg sok. Ebből a 3 millióból vagy autózok pár évet ingyen és/vagy telik szervizre.
Fogyasztásban lényegi különbség nincs a két autó között hasonló felhasználással ahogy nézem Smonitort.