Sportautó, anyagi csőd nélkül: íme a legélvezetesebb új Suzuki!

Suzuki Swift Sport teszt: egy retro hot hatch modern külsőben

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Egy élményautóhoz nem a drága extrákra és a lóerőkre van szükség, de még csak nem is hátsókerék-hajtásra: ezeknek a modelleknek az élmény a lényege. Nehezen lehetne erre jobb példát találni a kategóriájában filléres, mégis szinte tökéletes Swift Sportnál.

Fiatalos forma, sportos részletekkel: egy igazi játszós autó, főleg az alapáras, mégis exkluzív napsárga színben

Alapárasak a látványos dizájnba csomagolt, automata funkciós LED első fényszórók és hátsó lámpatestek

A karbonmintás kiegészítők és a 19 colos felnik árulják el a turpisságot

Léteznek dolgok, amik nem változnak, és ez így jó. Ilyen például a Swift Sport is, ami jutányosnak számító ára és a hátulján éktelenkedő "Hybrid" felirat ellenére évek, sőt, inkább évtizedek óta nyújtja ugyanazt: minden egyes kanyarnál mosolyt csal a sofőr arcára.
Hirdetés

Az élmény kulcsa részben a méretekben rejlik: a 3,89 méteres hosszhoz 2,45 méteres tengelytáv és mindösszesen 1045 kilogrammos tömeg társul

Ne tévesszen meg senkit az 1,7 métert alig meghaladó szélesség mellett az 1,5 métert közelítő magasság: ez az autó egy alacsony és feszes sportmodellként viselkedik az úton

A Swift Sport ugyanis éppen akkora, amekkorának lennie kell, hogy egy szórakoztató kis méregzsák legyen. A karosszéria széleibe kitolt kerekek és a feszes futómű ráadásul még egy lapáttal rátesz az élményre: a Suzuki sportmodellje kezes és kiszámítható, mégis remek adrenalinfröccsel szolgál a megfelelő útszakaszokon.

Teljesítménye ráadásul éppen elég a közútra, ezzel még lehet mások veszélyeztetése nélkül szórakozni a hétköznapokban is.

Persze, a valódi szórakozást egy ilyennel nem az Alföld végtelen egyeneseiben kell keresni, hiszen ott gyorsan elfogy az izgalom, ezt az autót a hegyvidéki szerpentineken lehet a legjobban "kijátszani". Ehhez főleg a meglepően nagy sebességérzete és a pillanat alatti reakciói járulnak hozzá, rendszeresen jár vele úgy az ember, hogy az órára pillantva jóval kevesebbet lát, mint amennyinek érződik a mutatvány.

A műszerfal első ránézésre semmi különöset sem tartogat, ám igazából minden ott van rajta, ami egy ilyen modellbe kell

Az óracsoport fordulatszámmérőjének piros hátlapja a legfeltűnőbb különbség, az infotainment rendszer és a hangcucc is azonos a normál Swift csúcsváltozatában megtalálhatóval

Bent a Swift műszerfalának sportos újragondolása fogad, pénzt csak arra költöttek, ami igazán számít. Ebben az autóban egyáltalán nem fájnak a kemény műanyagok és az olcsó textúrák, teljes mértékben eltereli a figyelmet ezekről a dolgokról az élmény, és a rengeteg hibátlanul megkomponált részlet. Ilyen például a kormány, a váltógomb és az ülések, ezeknek a tapintása és a kényelme is remek, az ülések ráadásul kiváló oldaltartással bírnak. Extrák terén sem kell a szomszédba menni, ráadásul minden alapáron van, a Swift Sportnál lényegében csak a fényezést tudjuk variálni a konfigurátorban. Így biztosan találunk benne digitklímát, két fűtött ülést és adaptív tempomatot a hosszabb utakra.

Elöl és hátul is bőséges a helykínálat ahhoz képest, amit a külső alapján gondolnánk

Kényelem terén sincs probléma, az első ülések még fűtést is kaptak

Elöl kényelmesen elfér két felnőtt, ám ez el is várható manapság ettől a kategóriától, az igazi meglepetés hátul érkezik. A rejtett kinincsekkel nyíló hátsó ajtók mögött ugyanis a Vitarát közelítő hátsó tér tárul elénk, itt érződik igazán, hogy mennyire aprócska a Suzuki legkisebb crossovere. A Swift ugyanis külső méreteihez képest bőséges fej- és lábteret ad, két főnek kényelmesen, háromnak szűkösen elég a második sor szélessége. Ne feledjük: hiába városi autó a Swift, már nagyobb, mint az egykori kompaktok, amelyekkel a hot hatch kategória megkezdte a hódítását.

A csomagtartó papíron csak 265 literes, ám jóval többnek érződik

Elméletben az ülések döntése után sem éri el a 600 litert a raktér, ám ezt nem tudom, miként számolták ki a Suzuki mérnökei, egyáltalán nem tűnik aprónak a puttony

Az igazi kérdés viszont egy ilyen modellnél nem az, hogy milyen kényelemben utazik a négy felnőtt, hanem hogy mit él át közben. Erre még kevesebb panasz lehet a Swift Sporttal, bár tagadhatatlan, hogy kevesen fogják tátott szájjal nézni, ahogy végig gurulsz vele a rakparton.

Bent sem veri le a fejed a kedvenc hi-fi gyártód márkajelzésével feldíszített hangrendszer, ilyen ugyanis nem került a Swift sportba, ez az autó nem menősködésre született, hanem szórakozásra.

Ennek az egyik oka a motorhang, ami a hátsó lökhárító mindkét szélén kivezetett, stílusos kipufogórendszerrel maga a tökéletes hangolás. Városban, országúton és autópályán tökéletesen belesimul a környező zajok szintjébe, ám amikor a fordulatszám-mérő átlépi a négyezret, akkor kiemelkedik a környezet zajából, majd kellemes duruzsolásból még éppen elviselhető ordításba csap át a leszabályzás környékére. Szomorú, hogy az új Swift sport már nem durrog, mint a régiek, ám még meglepőbb, hogy valami más is eltűnt belőle az utóbbi időben a visszacsattogáson túl.

A város és a hegyi szerpentin a tökéletes játszótér számára, nem kell vele száguldozni, hogy élményt adjon

Egyáltalán nem tűnt fel például a teszthét során, hogy 10 lóerőt veszített az erejéből ahhoz a Swift Sporthoz képest, amit utoljára vezettem, ugyanolyan pörgős és hangulatos, ráadásul hasonlóan erősnek is tűnik. A számok azonban mást mutatnak, egy teljes másodperccel romlott ugyanis a százas sprintje állórajtból a 140 lóerős elődhöz képest.

A motor továbbra is négyhengeres, 1,4 literes, ám már csak 130 lóerőt produkál

Sokkal zavaróbb egy sportmodellnél a pedálérzet, ami számomra túl puha volt. A fékpedálnál kézenfekvő magyarázat lenne a hibridsége, ám mivel ez csak egy úgynevezett lágy hibrid, azaz a motorral együtt hajtó, 14 lóerőt és 53 newtonmétert leadó indítógenerátor segít rá gyorsításkor és tölt vissza motorféknél, ezért aligha okozhatja a problémát. Sokkal inkább hangolási kérdés ez, hiszen a kuplungpedál sem tűnik keményebbnek az 1,2 literes alapváltozatokénál, bár azt érezni rajta, hogy egy lényegesen minőségibb alkatrészt vezérel a sofőr lába. A gázpedálnál nem éreztem problémát, a reakcióidő ugyanis bármilyen fordulattartományban elenyésző, főként a már 2000 környékén tetőző, 235 newtonméteres csúcsnyomatéknak.

Menet közben is látványos, ám inkább a hangja forgatja az út széli fejeket

A hátulján a két méretes kipufogó éles ellentétben áll a "Hybrid" plakettel, ám nem kell megijedni az utóbbitól sem

Meglepő még a fogyasztása is, ami országúton és autópályán 5, illetve 6,5 liter környékén alakul vezetési stílustól függően. Az igazi érdekesség itt a városi használat és a napi szintű szórakozás kombinációja, a Swift sport ugyanis lényegében a teszthetet megnyitó és lezáró Szeged-Budapest oda-visszán kívül a szabadidőm jelentős részében így töltötte az idejét: felvettem vele a haverokat a városban araszolva, majd kimentünk tiporni a környező, elhagyatott útszakaszokra. Ezt nagyjából 8 literes átlaggal teljesítette, így komolyan gondolom, hogy ár-érték arányban ez jobb szórakozás volt csapatszinten, mintha a belváros pénztemetőjében próbáltuk volna meg eltölteni az időnket.

Nem kérdés, hogy megéri-e egy Swift Sportban eltölteni a szabad estéket

A sportos ülések mellett a pedálok és a piros betétek is hangsúlyozzák, hogy ez valami más

Persze, van a piacon erősebb és nagyobb, de a hazai utakra az ilyesmi teljesen felesleges, ha csak a szórakozás a cél. Ám, aki valami nagyobbra és vadabbra vágyik, annak sem kell feltétlenül elvetnie a Swift Sport ötletét, a mókás kisautó ugyanis

remek belépő lehet a modern sportmodellek világába is.

Ez már elég erős ugyanis ahhoz, hogy megtanuld kezelni a váratlan szituációkat és a gyorsabban vett kanyarokat, de még nem elég veszedelmes ahhoz, hogy a tapasztalatlan kezekben az első hiba rögtön katasztrófába torkolljon. Mindehhez a relatíve barátságos ára is hozzájárul, a Suzuki állandó kedvezményével 9,3 millióért vihető haza egy ilyen autó. Persze, a hazai átlagfizetésekhez képest ez sem olcsó, ám nincs is olyan messze a földtől, mint a versenytársai.

Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a Suzuki ilyet is tud, a Swift Sport üde színfoltja a kínálatuknak

Értékelés
Pozitív
Feszes futómű, pörgős motor, pontos kormányzás, korrekt sebességérzet
Negatív
Puha fék és kuplungpedál, nem durrog
Árak
Tesztmodell alapára
9 300 000 Ft (2023.03.02.)
Tesztautó ára
9 300 000 Ft (2023.03.02.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1373 cm3
Teljesítmény:
95 kW (129 LE)
Nyomaték:
235 Nm
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9.10 s
Végsebesség:
210 km/h
Méretek
Hosszúság:
3890 mm
Szélesség:
1735 mm
Magasság:
1495 mm
Saját tömeg:
1020 kg
Össztömeg:
1445 kg
Tengelytáv:
2450 mm
Karosszéria-kivitel:
ferdehátú
Csomagtér:
265 l
Motor és váltó
Motor:
Benzin
Motorosztály:
Euro 6
Hengerűrtartalom:
1373 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
manuális (6 fokozatú) sebességváltó
Nyomaték:
235 Nm
Teljesítmény:
95 kW (129 LE)
Menetteljesítmény
Végsebesség:
210 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9.10 s
CO2-kibocsátás:
106 g/km
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2023.03.02. at 15:33
    Permalink

    hot hatch? 9,1-es gyorsulással? ez egy teljesen átlagos érték egy hétköznapi autónál manapság. de legalább rengeteg alkatrész van benne, amiből valószínűleg csak gyári van hozzá aranyáron.. (pl. futómű alkatrészek)
    akkor inkább egy renault clio 1,33 tce.. lehet nem ennyire “sportos”, de úgy 1 millióval olcsóbb, és lesz hozzá utángyártott alkatrész is…

      • 2023.03.04. at 09:31
        Permalink

        sejtettem, hogy jön majd egy japánbérenc aki valami sületlenséget fog írni.
        1. renault helyett irhattam volna mást is ennyiért van olcsóbb és hasonlóan erős autó más márkánál is
        2. ebben a swift sportban nincs kopó/fogyó alkatrész? legegyszerűbb példák: fék, gumi,
        3. első autóm egy régi swift volt, ugyanúgy kellett költeni arra is, mint minden más autóra, csak olcsóbb volt hozzá az alkatrész.
        4. ha nekem nem hiszel, youtubeon nézd meg a műhelyporn swift sportos részeit, aztán látni fogod, hogy egy suzukira is KELL költeni és hogy egy ilyen autóhoz drága az alkatrész…

  • 2023.03.03. at 09:24
    Permalink

    Minden új autó megdrágult, ezt kár felhozni ellene. A “pöcshibrid” normál felhasználásban sokkal kevesebb üzemi féket használ, alul, ahol meg kell indulni, érezhetően nyomatékosabb, mint a régi volt. Vegyes használatban fogyasztásban -7dl/100km az előzőhöz motorhoz képest, ezen kívül több nyomatéktartalék rejtőzik benne. Ha valakinek kevés a gyári érték, egy jó programmal 300nm-t tud, így nyomatékból megoldható minden.

Vélemény, hozzászólás?