Sok kilométer után lesz a villanyautó a környezetbarátabb opció

A villanyautók környezetre gyakorolt hatása még mindig heves viták tárgyát képezi. Egy több millió embert foglalkoztató, többezer-milliárd dolláros globális iparág gyökeres átalakítása persze minden esetben bőven talál ellenzőket és támogatókat, ezért érdemes tanulmányokkal feltárni a tényeket, elvégre a mi egészségünk múlik a kérdésen. Egy új, német tanulmány (melyet a Carscoops idézett, és elvileg független az autógyártóktól) éppen ebben a témában tett fontos megállapításokat, kiindulási pontként kezelve a tényt, hogy az akkumulátorok és a kapcsolodó hajtáslánc-elemek gyártása nagyobb terhet ró a környezetre, mint a belsőégésű motorok készítése. Innentől már csak az a kérdés, a jármű használata során sikerül-e ledolgozni a hátrányt, és a kutatók egyértelmű megállapítása, hogy bizony sikerül. Számszerűsítették is a feltárt eredményüket: átlagosan 90.000 futott kilométer után fordul pozitív oldalra a mérleg nyelve, a fosszilis üzemanyagok elégetése miatt a hagyományos meghajtású autók ezen a ponton túl a teljes életciklusukat figyelembe véve jobban szennyezik a környezetet, mint az elektromos modellek. 200.000 km után egy villanyautó átlagosan 24,2 tonna szén-dioxiddal terheli a légkört, egy dízel vagy benzines pedig 33 tonnával. A kutatók rengeteg tényezőt kontrolláltak a tanulmányban, így például logikusan azt is, hogy honnan származik az áram, amit a villanyautókba töltenek. A fenti határ ugyanis csak a megújuló forrásból származó energia használata során érvényes: ha a töltéshez használt áram nem zöld, akkor már 160.000 km-t kell megtenni a fordulóponthoz - de végső soron a villanyautók így is környezetbarátabbak, a 160.000 km-t ugyanis a legtöbb autó eléri előbb-utóbb. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kutatók abból indultak ki, hogy az akkumulátorok többségét Ázsiában gyártják. Ez azért kritikus pont, mert ott szennyezőbb körülmények között működnek a gyárak (Franciaország pont ebbe kapaszkodott bele, hogy megnehezíthesse a kínai villanyautók dolgát a francia piacon). A kutatók éppen azt szorgalmazzák, hogy több akkumulátort gyártsanak Európában (konkrétan Németországban), mert az itteni körülmények zöldebb gyártást tesznek lehetővé, és így nyilván sokkal hamarabb el is érkezik a fordulópont, ahonnan már a villanyautók kevésbé szennyezőek, mint a belsőégésű motoros járművek. A másik javaslatuk, hogy (szintén a kontinensen) fejleszteni kellene az akkumulátor-újrahasznosítást, mert az ezzel járó környezeti hatás is beleszámít az életciklus-elemzésbe. Ideális körülmények között (európai gyártás és újrahasznosítás, illetve zöld áram) az elektromos autók tehát már jóval hamarabb környezetbarátabbá válnak a hagyományos meghajtásúaknál.