Sóher is vagyok, de a fagytól is félek. Ez itt a megoldás nekem!
Voltak is már, lesznek is még fagyok, gondoljunk autónk folyadékaira!
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Voltak is már fagyok, lesznek is még. Mutatunk két eszközt, amivel egyszerűen megnézhetjük, bírják-e autónk folyadékai a hideget.
Az autók téli felkészítésének egyik legfőbb és sokat szajkózott pontja a fagyálló, azaz a hűtőfolyadék ellenőrzése. Ennek azonban leginkább azoknál az autóknál van jelentősége, amelyeknél időről időre pótolni kell a folyadékot. Nyáron ugyanis nem feltétlenül fagyálló kerül a hűtőbe. Csapvízzel remélhetőleg senki sem tölti fel a hűtőrendszert, az ugyanis a vízkőlerakodás miatt hamar tönkretenné azt (azáltal ugyanis csökken a hűtő hőátadó-képessége, romlik a hűtés, megfőhet a motor), de visszakanyarodva a fagyveszélyhez, a nyáron ioncserélt vízzel feltöltött hűtőközeg dermedéspontját is ellenőrizni kell tél előtt.
Viszont ma már 10-ből legalább 7 autó esetén akkor sincsenek hűtőrendszeri problémák (szivárgás, vagy a nem kellő hűtés miatti vízforralás), hogy az autók átlagéletkora továbbra is emelkedőben van, a KSH tavaly év végén már 13,7 éves adatot közölt. Ennek megfelelően év közben sem kell a hűtőhöz nyúlni, és a tél elején is sokan hajlamosak is megfeledkezni a fagyálló ellenőrzéséről, hiszen már jó ideje megszokhatták: azok annyira jók, hogy még az 5-10 éve nem cseréltek is bírják a fagyot. Az persze más kérdés, hogy a hűtőfolyadéknak sem csupán fagyállóság szempontjából kell jónak lennie, a jellemzően etilén-glikol, ma már számos esetben kevésbé mérgező propilén-glikol alapú hűtőfolyadékok nem csak a fagyáspontot csökkentik hanem a forráspontot is növelik, ezért a forráskor fellépő, kavitációnak nevezett erős korróziós hatást is kizárják. Ezért tehát azt mondhatjuk, hogy a fagyálló előírt időközönkénti cseréje nem elhanyagolható, s nagyjából biztosak lehetünk abban, hogy élettartamát a hűtőfolyadék megfelelő dermedésponttal fogja végigszolgálni.
Mivel azonban nagyon komoly következményei vannak annak, ha a hűtőfolyadék fagyáspontja mégsem jó, a fagyálló ellenőrzése mégis ajánlott. A hűtőközegben kialakuló fagytömb a keringést gátolva a motor megfőzését is eredményezheti, de a teljesen megfagyó hűtőközeg a hűtőt is szétrepesztheti, a motorblokkot jellemzően nem, hiszen azt a legtöbb esetben fagydugó védi. Aki ezt végiggondolja, az tél előtt minden bizonnyal szereti látni, hogy fagyállója megfelelő. Minden téli átvizsgálásnak alapvető lépése ez, de ehhez elegendő egy mindössze 520 forintos - legalábbis a Kauffer webshopjában ennyiért kínált - eszköz is. A pumpás fagyállómérő etilén-glikol és metilalkohol fokolására képes. Nem egy túl komoly rendszer: az anyag fajsúlya alapján mutatja meg (etilén-glikol esetén a zöld skálán, metilalkoholnál a fehér skálán) a folyadék fagyáspontját.
A hűtőfolyadék ellenőrzése tehát otthon és olcsó eszközzel is elvégezhető. Van azonban még folyadék autónkban, ami télen megfagyhat, ez pedig a szélvédőmosó. Sokszor javasolják, hogy tél előtt spricceljük ki a tartályban lévő nyárit, majd töltsük fel a rendszert télivel. Ez azonban nem túlzottan takarékos és környezetbarát. Ha már úgyis létezik téli szélvédőmosó koncentrátum, érdemesebb ilyennel feltölteni a rendszert. Nem nehéz matekozni a keverési arányokkal hiszen jellemzően látszik is a szélvédőmosó tartályán, hogy az meddig van. De a kisördög persze mindig ott van az emberben: vajon tényleg tud annyit a hígított folyadék? Ennek megméréséhez már nem elegendő a legolcsóbb pumpás fagyállómérő, hanem olyan profi műszerre van szükség, amit a szervizekben is használnak, ez pedig a titokzatos nevű refraktométer, közérthetőbb nevén optikai fagyállómérő. Bár egy nevesebb gyártótól ez 30-40 ezer forintos tétel is lehet, a Kauffernél akciósan 7 800 forintért is megkapható, a fagyálló és a szélvédőmosó fagyáspontján túl akkumulátorsav mérésére is használható.
A refraktométer megvásárlása persze így is csak a garázsmesterek és komolyabb autóbubusok számára ajánlott, számukra viszont akár kiváló karácsonyi ajándék is lehet. Használata egyszerűbb, mint a pumpás fagyállómérőé, hiszen itt minimális, néhány cseppnyi mintát kell csak a folyadékból venni, s azt a vizsgálóüvegen szétkenni. A közszolgálatiság jegyében megnéztünk három téli szélvédőmosót, illetve azok hígított verzióit is, hogy tudják-e azt, amit ígérnek. Mindet literes kiszerelésben, 480-1380 forintos áron találjuk a Kauffernél. A belépőt jelentő JP Téli Szélvédőmosó Folyadék mínusz 20 Celsius fokig jó, hígítása olyannyira nem javasolt, hogy a forgalmazó meg is jegyzi, „A folyadék használatra kész hígításban van. A folyadék továbbhígítása esetén fagykárok fordulhatnak elő.” Amit ígér, azt tudja a JP szélvédőmosója, de nem nehéz kitalálni, bár a trióból ez a legolcsóbb, nem a leginkább gazdaságos.
Az alig drágább SCT-Mannol 5024 Scheibenreiniger téli szélvédőmosó koncentrátum ugyanis önmagában mínusz 70 Celsius fokig jó. Ez természetesen mérési tartományon kívüli, ellenőrizhetetlen, az viszont biztos, hogy még 1:1 arányban hígítva is tudja a mínusz 20 Celsius fokot, sőt, a műszer szerint valamivel többet is. Ezzel tehát 2 liter mínusz 20 Celsius foknyi fagyállót kapunk, a literes flakon 603 forintos árából kiindulva alig több mint 300 forintért. Illatozásával is kellemesebb a Mannol, mint a JP folyadéka, de ez persze szubjektív.
Hogyan lesz a -70 Celsius fokig jó szélvédőmosóból csak -20-ig jó?
A dermedéspont egyáltalán nem lineárisan változik a hígítási aránnyal. Már kevés vízzel is hirtelen emelkedik, ezért jönnek ki ilyen, első olvasatra fura hígítási arányok. Ezt fontos szem előtt tartani, ugyanis a flakonokon (a fagyállóén és szélvédőmosóén is) feltüntetett arányokat érdemes elolvasni, és nem fejben számolni valamit, ami vagy igaz lesz, vagy nem. Utóbbi a jellemzőbb ugyanis
A dermedéspont egyáltalán nem lineárisan változik a hígítási aránnyal. Már kevés vízzel is hirtelen emelkedik, ezért jönnek ki ilyen, első olvasatra fura hígítási arányok. Ezt fontos szem előtt tartani, ugyanis a flakonokon (a fagyállóén és szélvédőmosóén is) feltüntetett arányokat érdemes elolvasni, és nem fejben számolni valamit, ami vagy igaz lesz, vagy nem. Utóbbi a jellemzőbb ugyanis
Egyértelműen prémiumterméknek mondható a Castrol gyümölcsillatú szélvédőmosója, ami alapvetően ugyanazokat a keverési arányokat adja, mint a Mannolé. Azaz 1:1-gyel -20, 2:1-gyel -10 Celsius fokos folyadékot kapunk. Ha kevesebb ráhagyással, mint a Mannol, de ez is felülteljesíti az ígért számokat. Az viszont biztos, hogy az édeskésebb illatért és a folyadék rózsaszín árnyalatáért nem javasolt a több mint kétszeres ár. A próbált szélvédőmosók közül tehát egyértelműen a Mannol nyeri a versenyt. Ha abból akár csak 2:1 arányban (azaz jellemzően csupán egy flakonnyit) töltünk autónk szélvédőmosó-tartályába, már jó eséllyel nem fog az szétfagyni.
Ha elmulasztjuk a szélvédőmosó téliesítését, nem csupán a tartály, akár még a folyadékszivattyú is fagykárt szenvedhet, ami szintén jelentős tétel. Ahogyan a hűtőfolyadéknál, úgy a szélvédőmosónál is érdemes túltervezni a fagyállóságot, például azért, hogy a folyadék a hideg szélvédőre spriccelve se fagyjon meg.
5.5 helyett lejön 5.2, 5.3. Ahogy a váltónál is legrosszabb esetben max 1 deci marad bent illetve a motornál is.
A dialogys azért ír hat litert, mert az a maximális leengedett mennyiség cserénél és lám még az sem jön le nálad. Ahogy fékolajnál, váltóolajnál, difiolajnál (már ha külön van) is csak a cserénél max áttölthetőt ír, a száraz ott is több, váltónál pláne.
Motorolaj kivételével én még száraz töltést külön kiírva nem láttam, és nem véletlenül, mert nincs értelme, mivel ezek a rendszerek gyakorlatilag néhány nagyon speciális eset kivételével gyáron kívül nem kapnak száraztöltést (kivétel ugye a motorfelújítás, vagy amikor ott le kell venni a olajteknőt).
Sajnos ez európai modellek hiányoznak belőle.
Itt a legtöbb autónak meg lehet nézni a folyadékmennyiségeit: http://www.fluidcapacity.com/
Nekem 16 liter víz kellett a rendszerbe miután leeresztettem. Először meglepődtem, de adatbázis szerint is ennyi kell bele.
Akkor úgy mondom, aban a pár, tíz évnél nem idősebb autóban amiben cseréltünk, a 6-7 literből 3-4 liter közötti mennységet sikerült cserélni. Vízpumpa fenn volt, leeresztő nem volt, hűtő alsó csövének leszedésével ennyi jött ki.
Akikkel értekeztem erről, szintén nem tudták (bő) felénél többet leengedni, de nyilván vannak kivételek is.
Teljesen biztos vagyok abban, hogy egy K7-es motornál nincs 7 liter feletti mennyiség.
Meg is találtam a gyári szerviz manuálban. 6 liter a teljes töltete a megane-ban. És nem írnak ilyet mellette, hogy leeresztés után, szimplán a hűtőfolyadék kapacitás szerepel mellette, ami a száraz feltöltés.
Na most a clionál 5.5 liter a száraz töltés, nem 7 liter. De szerintem a megane-nál sem lehet 6 liternél több, mivel tök ugyanaz a hűtő van benne, nagyjából a fűtés is ugyanaz a csövekkel együtt. Én az 5.5 helyett töltök bele 5.3-at.
[i]Szóval azt a 2 litert akkor én melléöntöm ezek szerint????[/i]
Nem öntöd mellé, pont hogy nem is jön le a motorból. BAF0 Megane-nál pl. pontosan 6 liter lehetne a gyár szerint tökéletes leeresztés esetén betölteni, ebbe tudsz te belenyomni kicsit több, mint ötöt, ha nagyon ügyes vagy, mivel már öreg a gép, itt-ott huplis a cső, nem gyári utasítás szerint légtelenítesz, stb. A száraz töltése meg 7 liter felett. Szóval igen, saját magad szerint is kb. 1.7 litert, (a negyedét) nem tudod a beletölteni a K7m-be és a radikba.
Ha 5,5 liternél fél liter bennemaradhat, akkor 12 liternél mennyi? :O
Azt nem tudom, hogy a hűtőfolyadék témában miért nem esik szó egyéb tulajdonságok is amik legalább olyan fontosak mint a fagyáspont? A glikolszint szokott lenni az utolsó ami “eltér” és majdhogynem a legkevésbé érdekes. Ha az rossz, akkor már régen rossz.
Itt látszik, hogy teljesen az alján van. http://club.caradisiac.com/59marcopolo/59marcopolo-24679/photo/emplacement-pompe-eau-3584718.html
A fűtőradiátorból és a fűtés körből nagyjából kifolyik, ami marad benne az kb 1 deci. Magában a radiátorban nincs sok folyadék, ha sok lenne rossz lenne a hőátadása. FL22-esen nem cseréltem még, viszont K7-esen elég sokat és ott az összes víz kifolyik a motorblokkból, ha a vízpumpát leszeded mert a blokk vízterének a legalján van.(mellesleg kb egy fél liter marad benne, de ha kiszeded a vízpumpa alsó csavarját az is kifolyik a lyukon, de ezt is tudnod kell ha szereltél valaha ilyet, mert a vízpumpa kiszerelésekor elkezd pisilni) 5.2, 5.3 liter még mindig belement az 5.5 helyett. És ebben teljesen biztos vagyok mert előre ki szoktam keverni és mind az 5 liter bele is megy elsőre, valamint légtelenítés után még 2-3 deci. Viszont szerintetek csak a fele jön le egy motorból……. Szóval azt a 2 litert akkor én melléöntöm ezek szerint????
[i]A blokk oldalán szokott lenni víztelenítő csavar, igaz nem mindegyiken.[/i]
Milyen modern motornál van még ilyen? Lassan már “fagydugó” sem lesz az új generációknál (ami btw, már jó ideje nem elsősorban fagydugóként funkcionál egyébként sem)
[i]Utastér radiátor általában magasabban van, mint a hűtő alsó csöve, a nagyja abból is kifolyik.[/i]
Helyesebben kifolyna, ha alacsonyabban lenne legalább az egyik csatlakozása a radinak, mint a teljes víztere. A valóság meg az, hogy néha akár csatlakozással felfelé is berakják őket, mert éppen úgy olcsóbb a gyártás…
[i] Illetve ha az ember vizet cserél azt általában vízpumpával egybekötve teszi és ott is kifolyik belőle minden amit esetleg bent maradt.[/i]
Egy fl22/slc-s motornál minek cserélnél vízpumpát? Pont azért használják amik és japánok főleg, hogy ne kelljen láncos motoroknál a vízpumpa állandó cseréjére is tervezni. Pl. egy scenic I-be k7m-nél kb. másfél literrel kevesebbet tudsz beletölteni a gyári feltöltési mennyiségnél, hiába szeded le a vízpumpát…
Én elhiszem, hogy ott van valami rossz nálad, de az nem azért rossz, mert a 10 éves kezdő csereperiódusú mazda fl22 vagy toyota slc egy átverés…
Jó folyadékot használtál egyáltalán? Gumi tömítés mállása/korrózió tipikusan annak a jele, hogy sikerült slc-t tölteni hagyományos hűtőfolyadékot kérő motorba…
Nagy eséllyel semmi köze nincs a fagyállóhoz, hogy az tette volna tönkre, hanem egyszerűen ilyen ócska maga a gumi, és ha fagyállót sem lát lehet akkor is pont ugyanilyen lett volna. Ezeket el kell mind felejteni, játék kategória nem műszer.
És visszatérve ehhez a fagyálló fokolóhoz, ahol meg nem porózus, ott meg kőkemény a gumi, és az üveg körül semmit nem tömít, eleve már az is nagy művészet, hogy a fagyállót felszívja vele az ember. Nem ér semmit sem. Vagy vegyen az ember refraktométert és ne sajnálja rá a pénzt ahogy én is tettem, vagy menjen el a benzinkútra és méresse meg.
A blokk oldalán szokott lenni víztelenítő csavar, igaz nem mindegyiken. Azon keresztül le lehet mindent engedni. Utastér radiátor általában magasabban van, mint a hűtő alsó csöve, a nagyja abból is kifolyik. Illetve ha az ember vizet cserél azt általában vízpumpával egybekötve teszi és ott is kifolyik belőle minden amit esetleg bent maradt. Én legalább is előírás szerint vezérlés cserekor szoktam a vizet is cserélni 6 évente.
Komolyan mondom ezt nem tudom megérteni. Ott van a polcon egy ilyen nyomorult szar, orrán száján folyik a fagyálló, a gumi szar a tetején olyan mint a szivacs. A francnak kell itt okoskodni már ne is haragudj.
Itt mire gondolsz? Mert gyári leírás szerint cseréltem hűtővizet Opeleken, Renault-okon, Mazdákon, stb. és sehol nem jön le 50-75%-nál több víz (nem is tudna, ha belegondolsz, a motornál és pl. az utastér radinál a bekötési pontok alatt is van víztér bőven, onnan meg nem fog kifolyni -> ma meg már ugye nem csak ezekben van víz, hanem pillangószelepnél, ic-nél, stb. s így egyre több víz marad bent a körben abszolút értékben (arányában kb. ugyanannyi, mint korábban)). Némelyik gyártó javasol emiatt “flush”-t, vagy simán csak az első csere után felezi a csereintervallumot.
Természetesen nem fog elporladni semmilyen gumi 3-4 év múlva és nem fog orrán-száján dőlni a fagyalló. Az ősrégi fagyállók jellegzetessége volt, hogy 2-4 év után annyira szétestek az adalékok benne, hogy elkezdte enni az alkatrészeket és ezért illett a vízpumpát is cserélni vezérlés cserekor. Sok gyártó máig ragaszkodik ehhez (mert olcsó és ha tényleg cserélgeted 2-4 évente, akkor semmi baj nincs vele), még a legtöbben mára már túlléptek ezen. GM talán húsz éve a dexcool-lal (volt is jó nagy botrány belőle, mert elsőre nem igazán jött nekik össze), a Ford is jópár éve, még a japánoknál meg szintén pár évtizede alap a 10, majd 5 évente hűtővízcsere. Btw, az ilyen tartós hűtővizek nagy előnye, hogy mivel nem eszik szét a vízpumpát, azt nem igazán kell cserélni.
Ha a megfelelő helyen engeded le a vizet nem nagyon marad benne, úgyhogy nem csak a felét lehet leengedni.
Majd próbáld meg használni 3-4 év múlva amikor a gumi elkezd porladni a tetején és orrán-száján ömlik belőle a fagyálló mindenfele.
Fagyállócsere Ford-nál 10 évente a karbantartási utasítás szerint!
Nekem pumpás van és egyáltalán nem körülményes használni, főleg ennyi pénzért! Nem is pontatlan, ugyanannyit mutat, mint amennyit ráírt a szakszervíz a kiegyenlítő tartályra, de még a benzinkutas is annyit mért, mint én. Na jó, + – 2 fok pontatlanság belefér.
Mellőle meg eszel. A birka is ott lakik melletted?
Benzinkúton pont 0 Ft-ért megcsinálják. Érdemes beszerezni egy ilyet…..
1, 2-4 évente cserélni kellen a fagyállót (attól függ milyen kell bele).
Mivel csak a felét lehet leengedni a hűtővíznek, minimum ezt az időt be kellene tartani! Aki nem teszi, pislogjon a tömödő hűtő, esetleg szétfagyott bármi miatt. Mert hát marha drága 2 liter fagyálló meg 2 liter desztvíz párévente…
2, A tartályba nem fagy bele -20°on a szélvédő mosó, de szélvédőn már a mínusz tizet sem bírják, hamar telibe mattul a jégrétegtől a szélvédő, ezt sokan nem tudják/nem kalkulálnak vele. A nyárit egy kis töménnyel öntjük fel és joccakát, utána meg -10 – -30-ra bekerveve pótoljuk ami fogy (kb 15°al magasabb hőmérsékleten már ráfagy a szélvédőre ahogy kipárolog belőlük az alkohol).
Egyiket se mérem, csak cserélem amikor kell, azzal amivel kell. (Igen, a többi folyadékot is, az egyesek szerint ‘élettartam feltöltésűeket’ is.)
1, 2-4 évente cserélni kellen a fagyállót (attól függ milyen kell bele).
Mivel csak a felét lehet leengedni a hűtővíznek, minimum ezt az időt be kellene tartani! Aki nem teszi, pislogjon a tömödő hűtő, esetleg szétfagyott bármi miatt. Mert hát marha drága 2 liter fagyálló meg 2 liter desztvíz párévente…
2, A tartályba nem fagy bele -20°on a szélvédő mosó, de szélvédőn már a mínusz tizet sem bírják, hamar telibe mattul a jégrétegtől a szélvédő, ezt sokan nem tudják/nem kalkulálnak vele. A nyárit egy kis töménnyel öntjük fel és joccakát, utána meg -10 – -30-ra bekerveve pótoljuk ami fogy (kb 15°al magasabb hőmérsékleten már ráfagy a szélvédőre ahogy kipárolog belőlük az alkohol).
Egyiket se mérem, csak cserélem amikor kell, azzal amivel kell. (Igen, a többi folyadékot is, az egyesek szerint ‘élettartam feltöltésűeket’ is.)
De a legegyszerűbb és legolcsóbb, ha az ember kivesz a fagyállóból egy keveset és berakja a fagyasztószekrénybe.Ha nem fagy meg akkor -18 fokig biztos jó.
Arra jó még ez a szélvédőmosó koncentrátum ilyenkor amikor ősszel hirtelen fagyni kezd, ha esetleg még marad valamennyi nyári a tartályban és még nem váltott a tulaj télire akkor rá lehet önteni egy kicsit belőle és nem lesz gond.
Ezek a pumpás mérők elég rosszak. Körülményes használni, pontatlanok. Szerintem fölösleges pénzt költeni rá. Aki pontos megbízható mérést szeretne az vagy vegyen egy refraktométert vagy menjen ki a benzinkútra ahol van és azzal megmérik neki.