Skoda Felicia, mint élményautó? Nem vicc

Bubu egy szülinap apropóján meghívott minket játszani egy kicsit Salgótarjánba. Amivel - lezárt szakaszon, biztonságban - játszani lehetett: a félig már Volkswagen, Favorit-utód Skoda Felicia alapváltozata, egy kék 1.3 LX 1995-ből. Két éve vette 70 ezerért. Órájában 94 ezer km-rel, vezetett szervizkönyvvel. Téli gumival. Csakis versenyezgetni, veretni, csapatni, mókázni. Költségesebb annál, mintha nem csinálná, de jóval olcsóbb számos más hobbinál. És milyen szórakoztató!


A közúton még csekélyebb értéket képviselő személygépjárművel közlekedő Bubu él-hal a motorsportokért, a maga szigorúan műkedvelő, de különben becsülendő szintjén meg évek óta indulgat kisebb rali- és szlalomversenyeken. Rakta Trabinak, Suzukinak, s miközben összkerekes Mitsubishi Evókról meg hátul hajtó BMW-kről, VFTS-ekről álmodozik, elöl kaparó gépeinek sorát aktuálisan tehát ez a Felicia gazdagítja. Testvérével újítottak bele két első kagylót 50 ezerért, a hátsó ülések persze mentek a levesbe. A kárpitokkal együtt. A négypontos övek 34 ezerbe kerültek, a hajgumis versenykormány 5000-be fájt. További kiadások: leszorítók/csatok 5000, lengéscsillapítók/rugók 30 000, stabilizátor 13 000, kartervédő 20 000, kipufogórendszer (gázgyorsító+kipufogócső) 8000, Sport légszűrő 4000, toronymerevítő (1.9D Felicia) 5000, kerékszett 30 000, egyéb anyagok, festékek kb. 20 000, hidraulikus kézifék 30 000 forint. Saját szereléssel, építéssel és baráti segítséggel. Durván 320 ezerből lett ilyen a játékszer. Ilyen jó.

Mert tényleg jó, pláne, ha csúszik is az út. És csúszott, mint a fene, előttem egy pilótának a sín is megvolt, pedig igen szépen fűzte a „pályát”. Sebaj, kiemeltük a kocsit – semmi baja nem esett se neki, se a legénységnek. Akkora tempó nem volt… Amúgy bukócső nincs, mert minek, csak nehezítené a kb. 900 kilós súlyt. Nem mérték, nem mérlegelték. A 9 mázsát gyárilag 54 LE és 94 Nm repít – na ja, nem egy erőmű. Cserébe kárpitok híján zajos, ami segít fokozni az élményt, plusz ott egy BMW-ből átrakott hidrós kézifék, ami Bubu és társai értő jobb kezében csodákat művel. Tudod: kis billentés, ráhúz, hátsó tengely blokkol, csúszol, örülsz. „Fél kilenc” is zseniálisan csúszkált. Ő egy 8,5 éves srác, Kerekes Bence a becsületes neve, helyi menő, ügyes nagyon, a pedálokat is elérte, nyomta a kereszteket, ahogy kell.

Én bezzeg imádom a ralit, de a gyorsaságiból, a pályaversenyzésből jövök, ami ugyan erős túlzás, de lényeg, hogy igazából sosem tanultam/gyakoroltam a kézifékkel fordulást. Mindegy, behuppanok a Felicsitába, felveszem Bubu úr kesztyűjét, és hajrá. Épp egy zavaróan dízel, de vezetni remek BMW 220d-vel barátkoztam, úgyhogy a kis Skoda 54 lóereje meg a fronthajtása kezdett volna lelombozni, amikor nekiálltam én is húzogatni a kézit. Nyilván nem olyan vehemenciával és tehetséggel, mint Bubu mester, de egy-két perc elteltével néha már kiadta, s azon is kaptam magam, hogy a „helyes” leosztást alkalmazom: bal kéz a kormány tetején, a jobb meg a kéziféket markolja.

És padló és padló és padló, meg némi matek a kuplunggal. Az erőnek az ő hiányát pótlandó. És harc a (széria) váltóval, ami nem mindig volt partner a sietős kapcsolásban. És zaj és zaj és zaj, gumicsikorgás, kavicspattogás, por és por és por, bóklászás a gumik közt. Még megcsodálom a 14-es fehér Cromodora felni mögött a vörös Brembo féknyerget, az apró tükröt („valami webshopból”), a merevítőn a Skoda Motorsport matricát, az olcsóbb és célszerűbb, mint míves ablakfóliát és ajtóburkolatot, a varázslatos váltógombot és pedálokat, a taposót, az áramtalanítót, a poroltót és az üvegtörő kalapácsot – szerintem így kerek ez a történet, s voltaképp se több ló, se sperr, se semmi más nem hiányzik. Mert akkor már távolról sem lehetne ilyen „filléres” a buli. Bubuék pedig láthatóan élvezik, elégedettek, vagy nem?

1. - Miért csinálod?
   
2. - Mert jó. Adrenalin. Kiereszted a fáradt gőzt, és nem a közúton, a forgalomban huligánkodsz.

1. - A közúton nem huligánkodsz? Ahogy én tudom, nagypapásan vezetsz.
   
2. - Így van. A pályán is… (nevet)

1. - További tuningtervek?
   
2. - Minden az anyagiak függvénye, hogy ilyen szinten mit érdemes fejleszteni, mennyit érdemes szánni a szórakozásra.

1. - Milyen szinten?
   
2. - Műkedvelőként.

1. - Ezzel az autóval is versenyeztél már, ugye?
   
2. - Igen, miután elkészült, tavaly három, idén eddig két szlalomjellegű versenyen indultunk. Nyár végén, aztán ősszel is szeretnénk még menni egy-két hasonlón.

1. - Mennyibe' van egy verseny?
   
2. - Változó. Üzemanyag, nevezés, szállítás, úgy 30-40 ezer egy közelebbi szlalom.

Hát ilyen az autós élvezkedés minimálbüdzséből. Szimpatikus. Ki-ki megy még néhány karikát, a nap végére szétesik a váltórudazat, szálra kopik a jobb hátsó kerék, cserés, de ennyi. Jó kis megbízható autó ez a Felicia, nem véletlenül raliztak és raliznak vele sokan manapság is, ahogy a Fabiával szintén. Topszinten is.

Visszaülök a 20 éves, 70-320 ezres Skodából a zsírúj, majdnem 14 milliós BMW-be, kikapcsolom a menetstabilizálót, gázzal fordul, teszi-veszi a seggét, 7 mp alatt 100-on van, szuperkényelmes. Nem kérdés, melyik kéne. Mind a kettő.