A BMW is érzi, hogy csak akkor terjedhet el a hidrogénes hajtás, ha egy csomó pénzt beletolnak az infrastruktúra-fejlesztésbe, ezért támogatgatják töltőhálózat kiépítést
A villanyautók berúgták az ajtót, ezáltal a többi alternatív hajtás, például az üzemanyagcella a háttérbe szorult. A Mazda jelenleg
nem lát jövőt a hidrogénüzemben, ennek ellenére más gyártók ilyen irányban is fejlesztenek. Az üzemanyagcellás autók lényegében elektromosnak is titulálhatók, a kerekeket villanymotor forgatja, csak az áram nem kábelen keresztül érkezik. A betankolt hidrogén oxigénnel egyesül, ezáltal áram keletkezik (és némi víz). A technológiát a hidrogén elraktározása bonyolítja, tartály(ok), nagy nyomás és hűtés szükséges a biztonságos tároláshoz, illetve az hidrogén előállítása költséges, az elektromos hálózattal ellentétben nincs jelentősen kiépített infrastruktúra.
Hat kiló hidrogén tankolható az autóba, ami 27 ezer forintba kerül, ezzel 500 kilométer a hatótáv, azaz 5400 forintba kerül 100 kilométer, ez 8 liter körüli fogyasztásnak felel meg
Ennek ellenére BMW hisz benne, a hidrogénhajtású iX5 flotta már egy éve járja a világot. A németek szerint az autók kompromisszumoktól mentesek lesznek, illetve a “BMW által fémjelzett menetdinamikát igazolták”, persze ez a BMW tulajdonosok széles spektrumon mozgó vérmérsékletétől függően értelmezhető. A németek üzemanyagcellás rendszere 125 kW-ot képes előállítani, a villanymotor viszont már 295 kilowattnyi teljesítményt, azaz 401 lóerőt szabadít a kerekekre. A hatótáv 500 kilométer, a tankolás nem hosszabb a szokásos metódusnál, itt inkább a hidrogénkutak hiánya az akadályozó tényező.
Magyarország egyetlen hidrogénkútja Budapesten található. A szomszédaink közül Ausztriában van a legtöbb (7 db), Szlovénia 2, Szlovákia 1 kúttal bír, más környező országban nem érdemes ilyen töltőállomás keresni. A világon Japán az éllovas 175 kúttal