Röviden, meggyőző – Fiat Tipo
Fiat Tipo 1.6 Multijet 16V Lounge teszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Szépen magára talált az utóbbi időben a Fiat. Kínálatuk erősen frissült, a Tipo ráadásul egyből három karosszériaváltozattal érkezett. A csapotthátú rengeteg előnyével pozitív csalódás.
Jól sikerült formatervvel érkezett az új Tipo-család. A csúcsfelszereltséggel próbált csapotthátú már LED-es nappali menetfényt és kanyarkövető fényszórókat is kapott, valamint radaros adaptív tempomatot, aminek érzékelőit az alsó légbeömlőbe rejtették
Puttony nélkül. Jó úton haladnak az olaszok, az utóbbi idők két nagy üzlete mellett (124 Spider, Fullback) saját házuk táján is megfelelő döntéseket hoztak. Már csak a Tipo modellnév felélesztésével is sikerült jól belőni a célcsoportot. Jellemzően, akinek volt, vagy van régi, mára jelentősen elkopott, és rossz állapotban van. Viszont ők szerették és szeretik a mai napig, valami azt súgja, hogy az újjal is ez lesz a helyzet. Próbáltuk már az elsőként érkező szedánt, most pedig egészen más konstrukcióban a csapotthátút. A csúcsfelszereltség jól áll neki, és mindent nagyszerűen csinál.
Izgalmasak a vonásai, az aprólékos hűtőrács pedig elég látványos. Szép megoldás a Fiattól
Innen bármi lehetne, nekem a Kia cee'd-et juttatja eszembe. A krómcsomag kiegészítői a hűtőrács alsó íve, a kilincsek, illetve az ablakkeret alsó szegélye
Jól tálalt, ismert technika. Hasra esni azért nem kell, nem a semmiből húzták elő a Tipót. Egyszerűen a régi Bravo alapokra építkeztek, így csak a többit kellett jól kitalálni. Ebből hátránya nem sok adódik, előnye annál inkább, alapjait használva volt lehetőségük rendesen foglalkozni a külsővel és a belső kialakítással. Előbbi abszolút ehető, szép kompakt, határozott vonásokkal, komoly megjelenéssel. A részletekre is odafigyeltek, aprólékos a hűtőrács kidolgozása, szépek a lámpák, a hátulja viszont elég meredekre sikerült, igaz, így legalább jut hely a csomagoknak bőven. Méreteiben elég meglepő, hiszen a 7-es Golfnál néhány centivel nagyobb, a K Astránál pedig néhánnyal kisebb, viszont csomagtartóban veri mindkettőt, előbbit 60, utóbbit 70 literrel. Ez bizony komoly ütőkártyája lehet a Tipónak.
Az utolsó pillanatban változtatták a nevét, jót fog tenni az eladásoknak, sokakban szép emlékeket táplál a régi Tipo. Az új pedig egy kompromisszum nélkül használható családi kompakt, elég jó kivitelezésben
Megéri az 1,6 dízel. Motorkínálatával nehezen rúg labdába a kompaktok között. A háromféle benzines és két dízel közül tesztautónkban a legerősebb gázolajos, az 1,6-os dolgozott 120 lóerővel. Hangja csúnya, viszont csak kívülről, ügyesen leszigetelték az utasteret, egyszerű morajlás jut csak be. Hidegen furcsán hosszan kell indítózni, ezen kívül mindent egészen remekül csinál. A viszonylag nagy turbólyukhoz is hozzá lehet szokni, 2000-es fordulat környékéről már elég szépen húz, nyomatéka is megfelelő, így igazán élhető autó a Tipo. Kicsit furcsállom, hogy az 1,3-as Multijet is helyet kapott a kínálatban a maga 95 lóerejével, hiszen még kisebb karosszériában is ügyetlen. Vajon a több mint 1,3 tonnás Tipóban mire lehet képes? Ugyanakkor a két dízel fogyasztási adatai közel megegyezőek papír szerint, aminek nem szabad hinni. Az 1,6-os étvágyát 6 liter alá nem sikerült vinnem, viszont kényelmesen használtam, és ez is bőven elfogadható. 3,7-et csak a mesében eszik.
A kormány és a váltógomb is kicsit nagyobb a kényelmesnél, viszont minden a helyén van, a kormány gombrengetegét is hamar lehet tanulni
Kényelmesek, elég jó tartásúak az ülések, nem kiemelkedően jók, de panasz nem lehet rájuk. A középső könyöktámasz elég magasan van, nekem ez tetszett, viszont nem állítható a magassága
Biztos lehet a dolgában. Futóműve kényelmes, masszív, határozott, nem érezni benne bizonytalanságot. Erre rájátszanak a 17 colos könnyűfém felnik is, nem hothatch, de tempós közlekedés mellett sem lehet kihozni a sodrából. Amiben szintén nagy ász a Tipo, az a beltér. Annak kialakítása és anyagai is jók, ahol meg nem, azok jórészt tűrhetők, bár vannak furcsaságok. Mint például az ajtókárpit, ami abból az olcsó műanyagból van, mint a műszerfal alsó része, amihez jó esetben nem nyúlunk és nem is látszik, ez az ajtón viszont zavaró. Tekintve, hogy kétféle műszerfalat gyártanak a Lounge felszereltség 7 colos kiálló érintőképernyője miatt, furcsa, hogy erre nem figyelnek oda. Viszont csak az elején zavaró, ugyanis minden más a vártnál egy fokkal jobb.
Jó benne nézelődni, kellemesek a formák, elég jók az anyagok. Csak az ajtókárpit felső része bántó, elég erős a kontraszt a műszerfal fölső puhított műanyagjával
Gazdagon felszerelt a Lounge. Kellemes anyagú a kormány és a váltógomb borítása – mindkettő a kényelmesnél kicsit nagyobb, de ez csak szőrözés – valamint a már említett műszerfal nem csak formáiban, anyagaiban is korrekt. Az egész autó nagyon masszív, jól összerakott hatást kelt, mindenen azt érezni, hogy van benne anyag. A csúcs Lounge felszereltség már alapvetően elég gazdag, kezdve a 7 colos, a Mercedeséhez hasonlóan a műszerfal tetején trónoló UConnect rendszert futtató érintőkijelzővel. Szerencsére matt, nem csillan vissza rajta semmi és az ujjlenyomatokat sem gyűjti feltűnően. 3D megjelenítésű Tom Tom navigációs rendszert futtat, aminek előnye, hogy az élő forgalomnak megfelelően választja az útvonalat, viszont sokszor nehézkes a kezelése és lassú is, főleg indításnál. LED-es nappali menetfény, ESP és visszagurulásgátló, automata klíma és radaros, távolságtartó tempomat is jár a Lounge felszereltséghez. Utóbbi remekül működik, igaz, a hatfokozatú kéziváltóval párosítva inkább autópályán használható. Automataváltóval – mert azzal is kérhető a Tipo – már több értelme van, kézivel sokszor kikapcsol, ha túlságosan leesik a motor fordulatszáma.
Matt a kijelző, ami jó pont, egész könnyen is kezelhető a rendszer, az élő forgalmat figyelő Tom Tom navigáció kezelése sokszor nehézkes az apró gombok miatt, és sokat is tölt. Alatta a kormányzást könnyítő City szervó és a stop-start rendszer gombját találjuk, utóbbi megjegyzi, ha egyszer kikapcsoljuk
Mély rekeszben az ülésfűtés gombjai, tárolókkal szépen ellátták az utasteret. Hátul komoly a raktér, a Tipo 440 literével veri a kompakt kategória legtöbb versenyzőjét, egy bőrönd simán elvész benne
Ezek után várjuk a kombit! Ülésfűtéssel, tolatókamerával, tolatóradarral, elektromos deréktámasszal és ütközésmegelőzővel extraként felszerelt példányt kaptunk. Van stop-start rendszer is, ez ma már annyira nem újdonság, az viszont meglepő, hogy megjegyzi, ha egyszer kikapcsoljuk, és utána nem erőszakolja ránk magát minden egyes indítás után. Rendesen felszerelhető egy rövidhátú Tipo, ráadásul ennyi mindennel felszerelve sem lépi túl a 6,5 millió forintot. Egy valamire való kompakt értelmes alapfelszereltséggel ennyinél indul, a Tipónál pedig ennél följebb már csak az automataváltós 1,6-os dízellel szerelt van. Meggyőző, ez nem kétség, és kellemes meglepetésekből sokat tud okozni. Ráadásul van már belőle kombi is, ha még nem is a piacon.
Vezetni is egész jó, biztosan veszi a tempósabb kanyarokat is, az 1,6-os dízel nyomatéka pedig minden igényt kielégít. Árával is kedvező a Tipo, 6,5 millió alatt már minden benne van, amire a legtöbb autósnak szüksége lehet
Mindegy hogy hivják, egy rakás szar lesz egy pár éves használat után.
Ilyenért pénzt kidobni ?!
Akkor nem véletlenül éreztem félreértés-szagot:)
En a tobbi piacrol beszeltem! 😉
Most vagy (megint) elbeszélünk egymás mellett, vagy szokás szerint dilettánst játszol. Azt én is tudom, hogy kezdetben az autónak az „Aegea” nevet szánták, de végül „Egea” lett belőle:
[url]http://egea.fiat.com.tr/hatchback/detay[/url]
Amikor tavaly májusban bemutatták az autót a törököknél, akkor hangsúlyozták, hogy Aegea a projekt neve és más lesz a széria változaté. A törököknél maradt az elnevezés, máshol Tipora keresztelték.
Nem ugy volt. Mar kezdetekben is arrol volt szo (olasz oldalakon), hogy egy regi nevet tamasztanak fel. Akkor sokaig a Ritmot gondoltak befutonak, szerencsere nem az lett.
Nem úgy volt, hogy az egyszerűbb írásmód végett „Egea”-ra keresztelik? Ejnye-bejnye, a mi kis olaszautó-gurunknak foghíjasak az ismeretei:)
Érdekes, mert a sedant Opening Edition-felszereltséggel 1.6 MJet motorral 5 millióért hozhattam volna el ősszel, másfél milliót nem ér az, hogy kicsit más a segge. Mindkettő listaár, alku nélkül.
Nem a Bravo alapjaira epul, plane nem a regiere, es nevet sem valtoztatott, Aegea neven fut torokorszagba, mar a premierkor elmondtak, hogy a tobbi piacon mas neven fog futni.
6 és fél milla sok érte…
Nem tudom, csak én érzem úgy, hogy a műszerfal egy kicsit „bumszli”?
Túl nagyok a klímatekerők, a kormányközép, a cikkben is említett váltógomb.
Mintha ezeket a részleteket 1,30-as méretaránnyal tervezték volna az utastér többi részéhez képest.
Sajnos ezek a részletek nálam „haza tudnak vágni” egy belteret, pedig egyébként a külső forma és bizonyára a műszaki tartalom is rendben van.