Robotpilóta technológiákat teszteltünk idehaza
A legújabb vezetést segítő rendszereket próbáltuk ki
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Több autógyártó legfejlettebb vezetést támogató rendszereit tettük próbára idehaza. Részben már beköszöntött az önjáró autók korszaka.
Az közlekedésben résztvevő járművek számának növekedésével egyre nagyobb annak az esélye, hogy kettő vagy több gépkocsi vagy motorkerékpár találkozik és balesetet szenvedünk. Ugyanakkor világszerte az a cél, hogy a balesetek számát évről-évre egyre nagyobb mértékben visszaszorítsák. Egyre népszerűbbé válnak a különböző vezetést segítő rendszerek, melyek nagyban hozzájárulnak a biztonságos közlekedéshez.
Első ilyen rendszerként az ABS említhető, amely az 1970-es évek végén jelent meg a Mercedes-Benz és a BMW modelljeiben. Kezdetben persze, mint minden újdonság, extraként volt csak elérhető, mára a blokkolásgátló már szériafelszereltségként szerepel a összes új autóban, akárcsak az ESP, a DSC vagy egyéb három, illetve négybetűs rövidítéssel fémjelzett menetstabilizáló elektronika.
A passzív biztonsági extrák (pl. a légzsákok) mellett a legújabb aktív biztonsági berendezések nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy vezetői hiba vagy kisebb elbambulás esetleg hülyeség esetén épségben és anyagi kár nélkül ússzunk meg egy-egy "kihagyást" vagy akár egy nagyobb balesetet. Ma még ezek a rendszerek ugyan extraként érhetők el, néhány közülük ugyanakkor annyira hasznos és kényelmes, hogy célszerű áldozni rá egy új autó vásárlása során.
A drivingcampen kipróbált rendszerek sok újdonságot nem hoztak, hiszen a legtöbb tesztautót jól felszerelve kapjuk meg, amelyekben ezeket a rendszereket sorra kipróbálhatjuk. Ennek ellenére sikerült újat látni, mivel az új Mercedes-Benz E-osztály még nem járt nálunk, s Teslát sem vezettünk még huzamosabban. A Mercedes nagyautója a parkolási manővereket már teljesen magától, távvezérléses módban is el tudja végezni. Azaz nem szükséges, hogy bent üljünk az autóban, elegendő ha mellette állunk és okostelefonnal vezéreljük a parkolási folyamatokat. Újdonság még az is, ha a volán mögött ülünk, akkor az automata parkolások során semmi teendőnk nincs, azaz nem kell a féket, gázt és a váltót kezelni. Ugyanerre képes a Tesla Model S is, míg az egyéb gyártóknál továbbra is a mi feladatunk a pedál- és a váltókezelés. Akik félnek a párhuzamos vagy a hátra merőleges parkolástól, nekik megfelelő felárért jó választás lehet ez a kényelmi funkció.
További hasznos extra, amely személyes kedvencem is, az adaptív tempomat. Előnye, hogy autópályán használva nem kell a biztonságos követési távolsággal foglalkozni, azt a rendszer magától megtartja, továbbá figyeli azt is, hogy mi történik előttünk. Ha lassítanak, akkor mi is lassulunk, ha gyorsítanak, akkor pedig mi is gyorsulunk - maximum az előre beállított sebességhatárig. Lényegében nem kell a pedálokhoz érni, csak a kormányzás marad ránk. Bizonyos márkáknál ez a funkció csak 30 vagy 40 km/h tempóig él, alatta már nekünk kell fékezni és gázt adni. Hátránya, hogy a vezető el tud kényelmesedni és képes lehet például a mobilját nyomkodni percekig, hiszen úgyis fékez az autó magától, ha utolérünk valakit. A sávot persze időnként szemmel (perifériás látómezőből) tartani kell, de még így is nagymértékben megszűnik a vezetésre való koncentráció.
Ha már követési távolságnál járunk, akkor érdemes megemlíteni a ráfutásra figyelmeztető és az automatikus vészfékező rendszert. Ezek rendszerint 30 km/h alatti sebességtartományban működnek, először csak hangjelzéssel figyelmeztetnek, hogy ütközésveszély van, ha nem reagálunk, akkor pedig automatikus vészfékezést hajt végre az autó helyettünk. A sávtartó asszisztensek is hasonló elven működnek, csak itt oldalirányban kell gondolkodni az elektronikának. Ha sávelhagyást észlelnek a szenzorok, akkor hangjelzéssel vagy kormányrezgéssel jelez, ha nem reagálunk, akkor pedig automatikusan visszakormányoz minket a sávba. Hosszú távon ugyanakkor ezt nem képes megtenni, hiszen akkor az adaptív tempomattal együtt már teljesen önjáró lenne az autó, aminek egyelőre jogi korlátjai vannak. A modellfrissített Tesla ugyanakkor elég sokáig képes erre.
A sávváltást segítő, azaz a holttereket figyelő rendszer is hasznos segítség, akárcsak a különböző kamerarendszerek vagy a merőleges parkolásnál a keresztirányú forgalmat figyelő asszisztens. A terepen közlekedőknek pedig a lejtmenetvezérlő lehet sokszor hasznos.
Jelentős mértékben megugrott tehát azoknak az innovatív berendezéseknek a száma, amelyek nagyban megkönnyítik a mindennapi autózást. Sokaknak ugyanakkor még bonyolult és megszokást, tanulást igénylő lehet a használatuk. Számukra kínál megfelelő tréninget a bemutató helyszínéül is szolgáló drivingcamp, ahol segítenek megismerni és a mindennapi használat során alkalmazni a fent említett modern berendezéseket.
Bizony, ennek nem sok értelme volt. Hozzávetőleg ennyiért íródott a „cikk”: „Számukra kínál megfelelő tréninget a bemutató helyszínéül is szolgáló drivingcamp…”
Nagyon jól be lett mutatva itt minden kérem szépen! Felsoroltak pár márkát, ebben ez van abban meg az. Kimerítő munka lehetett.
És az megvan, hogy a robotpilóta az NEM TECHNOLÓGIA???
És most akkor hol van a teszt? 🙂