Hölgyeim és uraim, íme a Peugeot RCZ
Megújulás. Annyi sajtóbemutatón hallottam már ezt a szót, megújulás. A márkák folyton megújulnak, főleg, amikor nem megy a szekér… A Peugeot viszont már nem csak ígérget, valóban nagy változásokat látni a 200 éves márkánál. Egymás után hozzák ki a vonzó modelleket, a minőség javulását pedig még a német-japán tengely legelvakultabb hívői is kénytelenek elismerni. Ám a legfontosabb, hogy ezt a megújulást a nagyközönség fejébe is bele kell verni, amire a leghatásosabb eszköz egy látványos, stílusos, nem mindennapi autó. Jöjjön hát most egy olyan Peugeot, amilyen eddig még sohasem volt! Mert elegánsan sportos Peugeot mindig is létezett, néha még egy-egy igazán dinamikus modell is született, mint mondjuk a 205 GTI, de valódi utcai sportkocsit a franciák eddig még nem készítettek.
A 2007-es frankfurti autószalonon állítólag
annyira bejött a közönségnek a 308 RCZ tanulmány, hogy mindjárt el is határozták szériagyártását. A megvalósult autó csaknem azonos a korábbi koncepcióval, a neve viszont szakít a hagyományokkal: nem csak hogy nincs nulla a számok között, se szimpla, se dupla, hanem számok sincsenek! Maradt az RCZ. (Bár az nem derült ki a sajtóbemutatón sem, honnan jött a franciául erszezed-nek ejtett betűsor.)
Csaknem teljes egészében a 2007-es frankfurti 308 RCZ tanulmányautó valósult meg
A bemutatóra beállított RCZ-ket meglátva azonnal megértettem a fellelkesülést, mert valódi sportkocsik, egyben valódi Peugeot-k sorakoztak a rakparton. Persze, tudjuk, az alapokat a PSA aktuális mindenes platformja adja, az orr is a mai márkasémát mutatja, ám ezzel le is zárult a formai rokonság a hétköznapi típusokkal. A fényes tetőív, a karmannghiás oldalak, a hosszú, íves farrész… Hosszas műelemzés helyett beszéljenek inkább a képek!
Mérnöki trükk: spéci membrános rezonátoros kütyüt kötöttek a szívócső és a szellőzőrendszer közé, és a turbónyomás felépülésével ez szolgáltatja a libabőrösítő hangot. Na, szépen vagyunk, most aztán döntsük el, ez valódi motorhang, vagy szintetizált zörej?
Nem csak a teljesítménye miatt a 200 lovas a legdögösebb
A műszaki részletekre sem érdemes igazán sok szót vesztegetni, hiszen az alapmotorizáltságot jelentő, BMW-PSA közös fejlesztésű, 156 lovas 1,6-os benzinest már eleget méltattuk több
Peugeot és
Citroen tesztjében. Ám az RCZ számára készítettek egy 200 lóerős változatot, illetve választható egy (szintén ismert) 163 lóerős 2.0 HDi dízel is. A dinamikusabb mozgás érdekében a 308-as futóművét alaposan átdolgozták - szélesebb nyomtáv, ültetés, nagyobb lengéscsillapítók, kerékcsapágyak -, továbbá módosított kormánymű gondoskodik a pontos irányíthatóságról, és az ezzel szoros rokonságban álló vezetési élményről. A 200 lovas ezen felül egyedi első lengőkarokat és nagyobb első féktárcsákat is kapott.
Közvetlenül a tesztvezetés előtt
Ennek tudatában a tesztvezetést természetesen a 200 lovassal kezdtem, és milyen igazam volt! Mert számokban kifejezve ugyan nincs eget rengető különbség a motorok között, de az RCZ az igazi sportosságot bizony ebben a változatban hozza, utána a gyengébbek csupán sportosabbra hangolt 308-asnak érződnek - ami azért véletlenül sem jelent igazán rosszat! A csúcsmodell vezetési élményéhez nagyban hozzájárul a dögös hangja is. Civil, cirkálós üzemmódban szép csendesen dolgozik a motor, ám nagyobb gázadásra gyönyörű hangok rezegtetik meg a dobhártyát - nem győztem áradozni a tesztútra mitfárerül szegődött kollégának! A turpisságra azonban fény derült a prezentáción, Pezsóék egy spéci membrános rezonátoros kütyüt kötöttek a szívócső és a szellőzőrendszer közé (...), és a turbónyomás felépülésével ez szolgáltatja a libabőrösítő hangot. Most aztán döntsük el, ez valódi motorhang, vagy szintetizált zörej? Amíg a kedves olvasó ezen rágódik, gyorsan elmondom, a kütyü alapból csak a sportosságát egyébként is erősebben kidomborító 200 lovas RCZ-hez jár, a gyengébbik benzineshez a 65 000 forintos - kisebb kormányt, rövid váltókart, hozzá sportszoknyát tartalmazó - sport csomaghoz adják. A dízelhez viszont nuku, persze, minek is, hiszen akinek számít a szép motorhang, az úgysem vesz dízelt…
Egyszerre látványelem és aerodinamikai finomság a kiemelkedő szárny
Hasonlóan a show részének nézhetnénk a karosszériából sebességfüggően kiemelkedő hátsó szárnyat, ám a gyáriak szerint ennek igenis tudományosan átgondolt szerepe van. Csukott helyzetben nem töri meg a gömbölyded popsi vonalát, közepes sebességnél 19°-ra kiemelkedve javítja a légellenállást, autópálya tempónál viszont 34°-on meredve a nagy tempójú kanyarokban stabilizáló hatású plusz leszorítóerőt ad a hátsó tengelyre. Azért a szárnyacska gombnyomással első fokozatra már az álló autónál is kicsalogatható…
Természetesen nem maradhat ki a biztonság sem (a tökéletes Euro NCAP szereplés alapkövetelmény), ám sportkocsiról lévén szó, elsősorban nem a vezető dolgába belenyúló hipermodern sávkövető, meg radaros-tempomatos kütyük kerülnek képbe. Helyettük az úriemberhez méltó felelősségtudatot erősítendő, egy esetleges gázoláskor robbanópatronok segítségével 55 milliméterre megemelkedő motorháztetőről van szerencsém beszámolni.
Bár felismerhető a 308-as eredet, azért működik a sportos-elegáns hangulat
Egyedi számlapok teszik látványossá a 308-asból ismerős műszereket
Nyilván sokakat a műszaki megoldásoknál jobban érdekel az utastér. Igazából illik a külsőhöz a berendezés, és annak ellenére működik a sportos és elegáns a hangulat, hogy félreismerhetetlenül egy stílusos számlapokkal, az üléstámlára nyomott oroszlánnal feldobott, alaposan átdolgozott 308-as belsőt látunk. Erre emlékeztet néhány, nem igazán méltó minőségű műanyag, de a bőrözés előtt le a kalappal! Nem csak szépen varrott, de a matéria is sokkal jobb minőségű, mint amit a mai bőrös átlagautókban megszokhattunk. És jó hír, hogy az összeszerelés tökéletesnek mondható, ami nem csoda, hiszen a franciák a gyártást a kisszériás-specialista Magna-Steyr művekre bízták.
Egyébként a lapos autóban az első üléseken megfelelő a helykínálat, ám hátra csak egyszer, próbaképp szabad beülni. Persze, Pezsóék szóltak: először a márka 200 éves történetében nem négyüléses, hanem 2+2 üléses kocsit gyártanak, azaz két felnőtt plusz két kisgyerek, vagy inkább plusz két táska? És onnan hátulról kimásznom sem sikerült groteszk tornamutatvány nélkül… A csomagtartó viszont elég nagy, hosszú és széles, az üléstámlák döntésével bővíthető, így két személlyel nem tűnik kivitelezhetetlennek egy hosszabb nyaralás. Sőt, messzebbre megyek, lapos dobozokkal az IKEA bevásárlás sem lesz gond, ám a mosógépet már fuvaros viszi haza a harmadik ajtó hiánya, és a raktér lapossága miatt.
Méretes, de lapos csomagtartó. Hátra beülni, inkább ne...
A próbaútra, azaz a Pilis szerpentinjeire visszakanyarodva, az RCZ-vel utazni mégsem volt igazán kellemes, ahogyan az a dobogókői sofőrcsere után kiderült. Míg kollégám szolidan fűzte az erdei út íveit, mellette nem éreztem magamat valami jól. A rövid ülőlapon kissé hokedlisen ültem, a váltókar húzogatása és a kormány forgatása nélkül unatkozva sokkal jobban érzékeltem a futómű korlátait: a közepes úthibáktól kezdve elfogyott a futómű elnyelőképessége, bizony dobált az autó. Gondoltam is, ha csaj lennék, büszke lennék rá, milyen dögös járgánya van a pasimnak, de nem szívesen mennék vele autózni.
Látványos, persze, de azért ilyen reakciókat a hétköznapokon mégse várjunk!
Mégis joggal lesznek büszkék kocsijukra az RCZ tulajdonosok, hiszen az autó ára gondoskodik arról, hogy kis létszámú elit közösséget alkossanak. Az importőr évi 20-30 példány értékesítésével számol, ennek megfelelően az árakat a dögös kompakt autóknál magasabbra, de az igazi vetélytársnak tekinthető sportkocsiknál alacsonyabbra lőtte be. De jobb nem a 7 790 000 forintos belépőárhoz, vagy a dízel 8 590 000 forintos kezdőárához orientálódni, hiszen a mi rövid tesztre kapott, 200 lóerős kivitelünk 8,8 millió forintos alapárához is kétmilliónyi extra (bőrkárpit 790 000 Ft, xenon 290 000 Ft) járult, amivel már 10 millió közelében járunk. És hogy véletlenül se legyen két egyforma RCZ, a kínálatban számtalan, személyre szabható látványelem található, így nyolcféle könnyűfém felni, három különböző tetőív közül lehet választani, illetve matricák, esteleg éppen lakkfekete vagy selyemfényű karbon tető (300 000 Ft) teheti egyedivé az autónkat.
Hivatalosan az RCZ-n mutatkozik be az új oroszlán - ezentúl minden Peugeot-s kicsit büszkébb lehet autómárkájára
Joggal merülhet fel a kérdés, vajon megéri-e ez az egész RCZ-játék a Peugeot-nak? A tervezett évi 17 ezer darab autó értékesítése önmagában biztosan nem, ám ennél nyilvánvalóan fontosabb az az önbizalom, amit egy ilyen, drága és különleges autó ad az egyre inkább magára találó márka minden dolgozójának; és az a büszkeség, amivel a kocsija orrát díszítő oroszlánra pillanthat az összes mezei 308-as, 207-es, és minden más Peugeot tulajdonosa.