Rád ordít az oroszlán – Peugeot 3008 GT

SUV. Talán a Peugeot erőlteti mostanában a legagresszívabban, hogy az új egyterűi nem szimplán crossoverek, hanem a divatnak megfelelően SUV-k. Még ha a 2008 sem tud sokkal többet felmutatni egy 208-nál, és még az új 3008-hoz sem lehet összkerékhajtást rendelni, akkor is SUV, azaz szabadidő-autó. Nem csupán egyszerű munkába járós, gyereket suliból elhozós, nagyit kényelmesen beültethető egyterű, hanem SUV. Tulajdonképpen ugyanazokra a hétköznapi feladatokra alkalmas, mint előtte, csak éppen az új 3008-ra nagyobb eséllyel fogunk emlékezni, míg a tesztautó elődjének formáját már most nehezen elevenítjük fel, pedig remek autó, és ha odafigyelünk, elég sokkal találkozhatunk az utcán. Amivel az SUV-k többet tudnak, az a picivel emelt hasmagasság, valamint a határozottabb megjelenés, ez utóbbit az új 3008 tudja a legjobban a versenytársai közül.

Érzéki. Izgalmasra csinálni egy olyan autót, aminek a feladata a mindennapi közlekedés és az A-pontból B-be való legegyszerűbb eljutás, merész döntéseket kíván. Hogy a praktikum ne vesszen el és ne kelljen vállalhatatlanul kemény futóművet, vagy benzinzabáló motort bevállalni, a sofőr és az utasok érzékeire kell hatni. Ebből a vonalból hozták ki a maximumot a Peugeot mérnökei, olyan szintű elhivatottsággal, hogy még a GT verziónál sem lehetett szó több száz lóerős benzinmotorról, mindenkinek legyen elég az elérhető legnagyobb dízel. Nem is éreztem szükségét a nagy benzinesnek, velem elhitette a tanulmányautókat idéző külső és belső formaterv, hogy a 3008 GT izgalmas, és nem igazán érdekelt, hogy hány másodperc alatt gyorsul százra. Masszívan leszigetelték az utasteret, hogy a kívülről egyébként csúnya hangú motor kerregéséből csak éppen beszűrődjön valami morajlás. Amiből aztán a Sport gomb megnyomására valahol a fenekünk alatt lévő szelep kinyitásával komoly hörgésekkel ijesszen ránk. Hatásos, csak magas fordulatszámon, messze nem tiltás-közelben egyszerűen kiakad és daráló hangot ad, de normális fordulaton tartva szépen öblögethetünk. Ezen természetesen csak mi szórakozunk odabent, a kintieknek marad a traktorhang.
Játékos dízel. A legerősebb kétliteres HDi csak automataváltóval kerülhet 3008-ba, a hatfokozatú bolygóműves remek darab. Gyorsan vált és finoman, nem annyira, mint egy duplakuplungos, de ebből nem adódik nagy hátránya. A motor alul nyomatékos, magas fordulaton is szépen mozdítja a 3008 testét, az se gond, hogy csupán elsőkerékhajtású és nem is lesz összkerekes belőle. Amúgy is csak ritkán lenne rá szükség, így pedig nem kell fölöslegesen cipelnie a súlyt városban. Kicsit ijesztően nagyok a 19 colos felnik, de nem érezni a hátrányukat bent, komfortos az utazás, nem üt túlságosan az úthibákon, egyszerűen kényelmes tud maradni úgy is, hogy közben piszkosul mutatós. A vezetése furcsa élményeket nyújt, az i-Cockpit belső legújabb generációjában az amúgy is apró kormány még kisebb, ráadásul alul és felül is lapított, így kicsit olyan, mint a számítógépes játékokhoz használható konzolkormány. Túl nagy mozdulatok nem szükségesek a tekeréséhez, annak ellenére, hogy sokat forog, hamar körbetekerhető - ebben a könnyűre hangolt szervó is maximálisan segít. Tényleg olyan, mint egy játék, nem csak kinézetre, ráadásul normális műszereket sem találunk már benne.

Zavar az erőben. A kormány mögött már minden 3008-ban digitális kijelzőt találunk. A kormányon lévő kis tekerővel váltogathatjuk a képét, amit izgalmas animációk kíséretében cserélget, ha nem vagyunk kíváncsiak semmire, eltüntethetünk róla mindent a sebességen kívül. Lehet itt a navigáció, nagy műszerek, kis műszerek, fogyasztási adatok meg a vezetéstámogató rendszerek aktuális állapota. A 3008 is sokban tud segíteni, az adaptív tempomat szépen teszi a dolgát, a sávtartó már kérdőjeles. Kormánymozdulattal figyelmeztet, de nem szépen visszatereli a sávba az autót, hanem taszít rajta, ami inkább ijesztő, mintha nekimennénk a padkának. Akit viszont ez zavar, kikapcsolhatja a menüből, amit a középső kijelzőn érünk el. Ezt a részt érdemes betanulni a tulajdonosoknak, ugyanis a stop-startot is csak innen lehet deaktiválni, amit sajnos nem jegyez meg. Mérhetetlenül stílusosan oldották meg a középkonzolt, a kis zongorabillentyűkkel hozhatjuk be a kívánt menüpontokat, a klímapanelt és a navigációt is. Egész hamar tanulható és viszonylag gyorsan pörög a rendszer, viszont a navigáció abc kiosztású billentyűzetét egyszerűen nem tudom hová tenni. Ha megszokásból kezdünk rajta pötyögni, nagyon hamar zavarba hoz, rettentő kényelmetlen.
Halkan masszírozó ülések. A központi kijelzőnek vannak még aranyos bénaságai, mint például a fordításból adódó botlások. A masszázsfunkciós első ülések gyenge fokozatát ugyanis halknak nevezi és ehhez hasonlókba több helyen is bele lehet botlani, persze értékéből ezzel nem veszít. Az ülések fantasztikusan kényelmesek, mindkét sorban sok a hely, talán a fejtér okozhat többeknek gondot, főleg az üvegtető miatt lehet szűkös, viszont rendkívül sokat dob a beltéren ez az extra. Példás az anyaghasználat, remek az összeszerelés, van vezeték nélküli mobiltelefon töltő és óriási pakolórekeszek. Funkcionális, amellett, hogy állati jól néz ki minden egyes szeglete, nem beszélve a kék hangulatvilágítás által sötétben is izgalmas látványról. A hatalmas csomagtartó padlója két szinten rögzíthető, a csomagtérajtó láblendítésre motorosan is nyílik, este pedig egy oroszlán fogad az ajtó előtt. 360 fokos kamerarendszer segít tolatásnál, nagy kár, hogy gombnyomásra nem lehet csak úgy bekapcsolni, ha szűk helyen járunk.

Emlékezetes. Külseje merész, a 3008 mégis szinte mindenkinek tetszett. A GT felszereltség leginkább az osztott fényezésben különbözik, ami nekem bejött, volt, akinek kevésbé, az azért mégiscsak érdekes, hogy még a forgalmiban is két színkódja van, nem egyszerű fóliázás a fekete far. Emellett azért van több apró kiegészítője is, mint például a kis GT feliratok és a különleges hűtőrácskeret, ami nem egyszerűen krómozott, csupán a széleit polírozták fel, a belső élein matt, ráadásul kicsit bronzos beütésű, rendkívül izgalmas. A furcsa külső megoldásokról oldalakat lehetne írni, a 3008 nem egy-egy érdekes megoldással hódít, az egész egy érdekes megoldás. A mindent bele GT felszereltségű 3008 ára azért ijesztő, 10 millió fölött kezdődik, tesztautónkban kétmilliónyi extrával minden benne volt, amit rendelni lehet hozzá. Szinte mindent tud, amit a szegmens autói kínálnak, akár magától is parkol, ahogy az új Ford Kuga. Az új 3008 ésszerű választása úgy érzem valahol az 1.6-os HDi motorral szerelt verzióknál keresendő Allure szinten 7-8 millió környékén. A GT színháza egy kicsit túlzás, nincs itt szükség hanggenerátorra, vagy éppen 180 lóerőre, meg bőrülésekre. Persze érdekes, meg izgalmas, mégis visszafogottabb kivitelben is nyújthat legalább ennyit abból, amire tervezték.