Próbán a legnagyobb Európában kapható Mazda! Dízelmotorral!

Ha nem elég a CX-60 utasterének a mérete, akkor a CX-80 a te Mazdád!

Óriási autó, óriási siker? Simán mondhatjuk, hiszen a CX-60 a harmadik legkelendőbb típusa itthon a Mazdának. Csak a 6-os és a CX-5 népszerűbb nála. Ám most emelik tétet és a méreteket, itt a CX-80!

Miközben a legtöbben a Toyota sikerén csámcsognak, ami abból fakad, hogy mindenféle hajtásláncot kínálnak, szép csendben a Mazda is köszöni szépen, jól van, hiszen ők sem álltak be a „csakavillany” sorba. Magyarán olyan autókat gyártanak, amire a piacnak, tehát maguknak a vásárlóknak szükségük van. Ez azt jelenti, hogy szépen diverzifikálták a kínálatukat, de megfelelő arányban. Aki szeretne talál villanyautót, de van lágy hibrid, PHEV, full hibrid, benzines és dízelmotoros modelljük is. A CX-80 ezek közül konnektoros hibrid és dízelmotoros változatban vihető majd haza a CX-60 hét, esetleg hatüléses változataként.
Hirdetés
Ez azt jelenti, hogy a formai eltéréseket nagyítóval kell keresni, ami persze nem baj, hiszen ahogy a CX-60, úgy a CX-80 is a KODO formanyelvet követi, amely már sokakat levett a lábáról. Ehhez társul az „orrmotor hosszában” kialakítás fantasztikus aránya: Hosszú orr, rövd far, így még egy ilyen hatalmas SUV is sportosságot sugall. Szóval a formai különbség leginkább abból adódik, hogy hosszabb lett az autó tengelytávolsága és karosszéria hossza is. Méghozzá 25 centis növekedésről beszélünk mindkét esetben. Tehát egészen pontosan 4995 mm hosszú a CX-80, miközben 1890 mm széles (ez is 2,4 centis növekedés), a magassága pedig 1710 mm. A tengelytávolság pedig 3120 mm. Szóval igazán tekintélyes megjelenésű az autó, de mégis kecsesebb a kategóriatársaknál a fentebb már említett okok miatt.
Hirdetés
Elölről tehát könnyű összetéveszteni a CX-60-nal, de oldalnézetből már jól látszik, hogy hosszabb és a C-oszlop krómdísze is más. A hátsó lámpák is a szélesebb testhez idomulnak, a csomagtartón elhelyezkedő részük hosszabb és keskenyebb. Egy picit más a hátsó lökhárító díszbetétje is, illetve szerencsére nincs kamu kipufogóvég, de az igazit is elegánsan elrejtették. Körülbelül ennyi tehát szemre a különbség, illetve a két új szín is örvendetes, remélhetőleg bátran rendelik majd az ügyfelek az Artisan Red fantázianevű, szerintem leginkábba bordó felé hajló fényezést, vagy épp a Melting Copper tehát az „olvadt réz” színében játszó árnyalatot. Mindkettő rendkívül látványos és ugyanolyan jól illik a CX-80-hoz, mint a méltán híres Soul Red vörös. Bent is ugyanazok a formák fogadnak, mint a CX-60-bsn. Kiváló tehát az ergonómia, tényleg prémium az érzet és gyorsan otthonossá válik az egész. Az infotianment kezelése nagyon egyszerű a tekerőtárcsával és minden funkciógomb könnyen értelmezhető. Felszereltségi szinttől függően más és más lehet az utastér hangulata, de talán a világos színek állnak a legjobban az autónak már csak azért is, mert az eleve óriási térkínálat még szellősebbnek hat általa.
Hirdetés
A nagy durranás azonban a harmadik üléssor, ahol papírforma szerint akár egy 170 centiméter magas felnőtt is kényelmesen elfér. Valójában még az én 178 centimmel is élhető, de azért inkább gyerekek számára lett kitalálva. A második üléssor pedig lehet kétszemélyes is két fejedelmi hellyel, ez már vásárlóra van bízva. Bármelyiket is választja, a második sor 12 centit mozgatható hosszában, így még nagyobb lábtéralakítható ki a harmadik sorban, vagy nagyobb csomagtér. Ami mind a hát használt üléssel csak 258 literes, de a leghátsó sort lehajtva máris 658 litert kapunk és akár 1221 liter is lehet a második sor lehajtásával. Ugorjunk a hajtásláncokra. A 3,3 literes, sorhatos dízel továbbra is zseniális. A 48 voltos lágy hibrid rendszerrel kiegészítve rendkívül takarékos. A menetpróba során csak a kijelzőre hagyatkozhattunk, ott 6,5 literes átlagfogyasztás szerepelt, de a korábbi tesztünk alapján a CX-60-nal tudtunk ez alá is menni. Ha nem kínozzák, akkor hat alá is bekukkanthat. A 254 lóerő bővenelég minden helyzetben, a 8 fokozatú automatikus sebességváltó ügyesen teszi a dolgát, az erő mind a négy kerékhez eljut. Ha kell akkor 8,9 másodperc alatt 100-on van az autó és 219 km/h a vége, amit a német autópályán ki is próbáltunk. És ez is benne van a 6,5 literes fogyasztásban! Egyedül erőteljes gyorsításkor válik tolakodóvá a dízelmotor hangja, de akit ez zavar és amúgy is sokat közlekedik városban, választhatja a PHEV modellt is. Sőt, a sok városi kilométerhez ez az igazi. Akár 60 kilométert is tud tisztán villanyhajtással 17,9 kilowattórás akkumulátorral, de ha beindul a sornégyes 2,5 literes benzinmotor, akkor is nagyon halk, rezonanciamentes a járása. Ennek rendszerteljesítménye 327 lóerő é 500 Nm a forgatónyomaték, így szintén könnyedén lehet vel előzni, vagy akár vontatni 2,5 tonnát is. Gyorsulása is jobb, mint a dízelé, hiszen 6,8 másodperc alatt van százon, de „csak” 195 km/h a végsebessége. A gyári fogyasztása értéke 1,6 liter/100 km teljesen feltöltve. Csendessége miatt kellemesebb volt vezetni, de a viselkedése nemigazán különbözik a dízeltől. Mindkettőn érezni a nagy tömeget, de nincsenek aggasztó karosszériadőlések. Persze a nagy tömeg miatt nem kanyarvadászatra való, pedig az orrmotor hosszában, a kiváló balansz, a tűpontos kormányzás és a feszes futómű, valamint a tökéletes visszajelzés miatt néha azon kaptam magam, hogy mégis ezt csinálom. A Mazdánál nagyon értik ezt, még itt is átjön a Jinba ittai, (a ló és lovasa filozófia) de az üzemmódválasztót azért mégiscsak érdemes a normál módba rakni mert ebben brillírozik igazán a CX-80 igazi utazóautóként. Természetesen napjaink legszínvonalasabb biztonsági arzenálját nyújtja a Mazda, még olyan megoldást is alkalmaznak, ami segít automatikusan beállítani a testmagassághoz passzoló legjobb vezetési pozíciót. Ráadásul a CX-80 alapára sincs elszállva a kategóriában, hiszen a dízel már 19 899 900 forinttól vihető, a PHEV pedig 23 254 900 forintról indul.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2024.10.04. at 09:23
    Permalink

    A CX-60-as szerintem egy nehezen megindokolható választás a brutálisan sűrű és intenzív középkategóriás SUV piacon. Egy X5ös hatású batár egy X3-as (sőt) térérzetével és praktikumával. Az egyetlen reális ok az lenne hogy a Cx-5 nem elég igényes de valaki minden áron Mazdát akarna venni.

    Ez viszont teljesen más liga, hiába szinte ugyanaz az autó, a harmadik ülés és a méretes csomagtartó teljesen más piaci pozicióba teheti. A motorok mondjuk nem tudom mennyire piacképesek. Annyi biztos hogy a dízelnek már nem sok keresni valója van a kontinensen, ha nem változik a politikai szélirány.

    Ugye ez a textil betét a világos belsejű műszerfalon nem kötelező? Nekem nagyon nem tetszett (egy külüben remek hangulatú belső térben).

          • 2024.10.05. at 21:47
            Permalink

            Ha mondjuk nem tudnak a nyugati városokba behajtani a dízellel.
            Nem véletlenül ment le 90 ről 10%-ra apiaci részesedés.

          • 2024.10.06. at 11:48
            Permalink

            Melyek azok a nyugati városok, ahova pár év múlva nem hajthat be egy ma vásárolt dízel?
            Amúgy 90% részesedésük sose volt, rövid ideig érte el az 50%-ot. És úgy csökkent, ahogy egyre több alacsony fogyasztású benzines és hibrid került piacra.

  • 2024.10.06. at 18:55
    Permalink

    N: ezt már lejátszottuk. Nézz utána. Németországtól nyugatra a 2030tól el lehet felejteni, mert a nagyobb városokba nem hajthatsz be (pl Ile de France nagyobb része, amivel egy Franciaország átutazás se nagyon megvalósítható).

    2010körül egy csomó országban a 80%-ot nyaldosta a dízelek aránya. https://www.energy.gov/eere/vehicles/fact-644-october-11-2010-share-diesel-vehicle-sales-decline-western-europe
    Úgy csökkent hogy pár éven belül kitiltják. Te vennél úgy autót hogy tudod hogy a második tulaj már nem tudná használni:?
    Egyébként még mindig messze van a versenyképestől a hibridek tudása, eltekintve a városi autóktól.

    • 2024.10.06. at 21:00
      Permalink

      Alakul. Tehát nem 90,hanem 80, az is csak egy országban, szép mentési kísérlet. Ahogy mondtam, egy rövid időre lépte át az 50%-ot a dízelek részesedése:
      https://dieselnet.com/images/n/2018/03eu.jpg

      Jöhet valami link, ahol hivatalos forrásból tudunk tájékozódni arról, hogy 2030-tól nem lehet dízellel behajtani Ile de France területére, vagy bárhova. Az, hogy te ezt állítod, nem tekinthető hivatalos forrásnak, ugyebár. Főleg annak fényében, hogy épp most buktál orra a 90%-os dízel kamuddal.

      Annyira nem versenyképesek a hibridek, hogy a világ legversenyképesebb gyártója kb. 4 milliót elpattint belőlük az idén, ami többszöröse pl. a Mazda teljes eladásainak. Európában az a versenyképtelen Toyota 9%-os pluszban van (Lexus +21%), rekord eladásokkal, a versenyképes Mazda meg 16,6%-os mínuszban. A Toyota európai eladásainak kb. 72%-át a versenyképtelen hibridek adják.

      Ez se a te napod, cimbi.

      • 2024.10.07. at 09:11
        Permalink

        Most komolyan, belinkeletem egy gov-os linket te meg a Toyota házi marketing cégével jösz? 🙂

        A Toyota pont azért szerepel jól mert a dízeleket irtják. Ha ez nem lenne, hülyék lettünk volna azt az erőtlen xar szívóbenyát bevenni. A Toyotákat és lexusokat meg agyon adóztatják, mert a tudásukhoz képest túl magas a szívóbenya csúcsterljesítmémnye.. A Mazda tavaly messze a legerősebb évét zárta meg is nyúltak a szállítási idők. Ebben az évben inkább árat emelt és profitra megy, meg is látszik az eladásokon. Mondjuk annyira nem lettünk jó barátok a CX-5tel hogy zavarna 🙂

        • 2024.10.07. at 09:33
          Permalink

          A saját linkeden is ott van, cimbi: 2006-2008 között lépte át Európában a dízelek részesedése az 50%-t, a maximum 53,3 volt. Ez 3 év, nem több.

          A világ nagy részén soha nem vettek dízelt az emberek, ott nincs mit irtani. Aztán mégis messze a legnagyobb gyártó lett az a szerencsétlen Toyota.
          Annyira túl vannak adóztatva a hibridek, hogy a Toyota európai eladásainak 3/4 részét kiteszik, aham.
          A Mazda 2017-ben 301 ezer autót adott el Európában. Tavaly mennyit is? 190 ezer körül?

      • 2024.10.08. at 08:29
        Permalink

        Remek, most, hogy megvan az oldal, sorolhatod is, hogy melyek azok a nagyobb városok, ahova nem hajthatsz be egy most vásárolt dízellel.
        Jöhetnek a nevek, cimbora.

        • 2024.10.08. at 09:05
          Permalink

          Szemlétettem hogy megint hülye voltál és benézted Lyont. Én vettem a fáradtságot hogy megmutassam neked a saját oldalukon. Most te is legyél akkor aktív és mutasd meg hogy szerinted Barcelona, Amszterdam, Párizs lakosai nem számíthatnak korai tiltásra ha dízel autót vásárolnak,
          Radásul minden újabb tiltás aránytalanul bünteti a dízeleket, és mostanra elérték a korábban környezetkímélőként támogatott euro5ös motorokat.

          Na ezért zuhant be az eladásuk.

          • 2024.10.08. at 12:44
            Permalink

            Ahhoz is buta vagy, hogy a saját linkjeidet megnézd.

            Azzal kezdtél, hogy beraktál egy Honestest linket, ami azzal kezd, hogy Párizsba 2024 januártól csak Crit’Air E és 1-es járművek hajthatnak be, ami ugyebár baromság. Lyonról csak annyit ír, hogy 2024-2028 között további korlátozások várhatók. Az összes többi felsorolt városban semmi, nulla, zéró.

            Tehát öt kommenten keresztül izzadtál, gyakorlatilag nulla eredménnyel.

            Ez volt az első állításod, papa:

            “nem tudnak a nyugati városokba behajtani a dízellel”
            És most ott tartasz, hogy a több ezer városból kínkeservvel megnevezted Párizst (ahova jelen állás szerint te se mész be 2030-tól), aztán Lyont, meg linkeltél egy brüsszeli menetrendet, ahol pirossal szedve ott áll, hogy október 4-én úgy döntöttek, hogy a 2025-ös változást 2 évvel későbbre halasztják, nemsokára frissítik a táblázatot.
            Amszterdam együtt kezeli a te autódat a dízelekkel.

            Te ne nekem adj feladatot, bohóc. Te állítottad, hogy nem tudnak dízellel behajtani a nyugati városokba, szóval a bizonyítás terhe is rajtad van. Sorold már azokat a városokat, ahova te behajthatsz, a dízel pedig nem. Ha ez megvan, akkor megvizsgáljuk, hogy hány kilométerről kell bejutni tömegközlekedéssel szegény turistáknak.

            De ne sunnyogd el!

  • 2024.10.08. at 09:11
    Permalink

    “Tehát az első linkeden egyetlen konkrét tiltás szerepel, de az a benzineseddel együtt.”
    Megnézted a cirtair kritérumait?
    Mivel a dízel és a benzinest nem egyformán sorolják: a sárga vignetta (critair 2) euro4 benya és euro 6 dízelig.

    “Calendrier adopté
    Dès le 1er janvier 2024 les voies rapides M6 / M7, le périphérique Laurent Bonnevay et le périphérique Nord Lyon intègreront le périmètre de la ZFE. L’interdiction des véhicules Crit’Air 2 interviendra au 1er janvier 2028 mais ils resteront autorisés sur les voies M6, M7, Boulevard Laurent Bonnevay et Boulevard Périphérique Nord de Lyon.”

    Critair 2 már 2028 januárjától kitiltva. (és 2024től már a körgyűrűt is bevonják a zónába)

    • 2024.10.08. at 12:47
      Permalink

      Megnéztem, persze. Párizsból a te autóddal együtt tiltják ki a dízelt. Lyonból jelen állás szerint nem, tehát már 1 db városnál tartasz az összesből. Most jöhet a többi, naon sok város van még. Én például soha nem voltam Lyonban, nem is rémlik, hogy valaha megszállták volna a turisták.

      • 2024.10.08. at 14:40
        Permalink

        A francia vignetta országos. Párizs nem tudja külön tiltani az autókat, csak a vignetták színe szerint.
        Azokat pedig ugyanabban a ritmusban osztották lyoni és párizsi autóknak ki, azaz eltérően a dízeleknek és a benzineseknek.
        Egy 2024-es Euro 6d dízel is ugyanúgy sárga (2es) matricás mint egy 2010es Euro 5ös, miközben egy viszonylag öreg (2010-es euro 5ös) benzines is jobb lila (1es) matricát kap.

        ezek franciák, ne gondold hogy bűrmit egyszeren és érthetően csinálnának… 🙂

        1

        • 2024.10.08. at 17:02
          Permalink

          “A francia vignetta országos.”

          És? Attól még helyben döntik el, hogy milyen matricával mehetsz be, és a jelek szerint te pont annyira nem mehetsz be Párizsba, mint a dízel:

          “From 2030 onward
          Monday to Friday 08:00 – 20:00: All other vehicles
          Need to have at least Crit’Air sticker green – no more petrol or diesel vehicles are allowed to circulate!
          Only electric and hydrogen fuel cell vehicles are allowed to circulate”

          Elfelejtetted sorolni azt a rengeteg várost, ahova te bemehetsz, a dízel meg nem.

Vélemény, hozzászólás?