Polákmérgezés: Fiat motor, Lada váltó a Polski versenyautóban

Egy teljes napot töltöttem el a raliautókról mindent tudó szakkönyvek és a legbennfentesebb weboldalak tanulmányozásával, ami után is csak halvány fogalmam volt arról, hogy milyen is volt a Polski Fiat 125p Monte-Carlo és milyen eredményeket ért el. Ezek után elképzelhető, hogy milyen nehézségeket okozott az autó műszaki információinak összegyűjtése, hogy egyáltalán azt tudja az ember, mit kellene beszerezni hozzá.

„Jó áron tudtam megvenni egy utcai Polski Fiat 125p-t” – mesélte Kalmár Tibor, az autó tulajdonosa. „Először nem is terveztem, hogy versenyautót építsek belőle, de aztán utánanéztem a típusnak, és kiderült, hogy mentek vele az 1972-es Monte-Carlo Ralin. Gondoltam, hogy akkor csak kellene építeni egy ilyet.”
„Mivel Fiat motor volt az autóban, az Abarth is foglalkozott vele, ezért olasz oldalakon vannak hozzá műszaki információk.”
Tehát elméletben lehet tudni, hogy mi kellene ahhoz, hogy egy valódi 125p Monte-Carlót építsen az ember. Ezután jön azonban a nagy kérdés, hogy hogyan szerezhetők be az alkatrészek.

„Igyekeztünk hasonlóan megépíteni, mint amilyen a 72-es autó volt. Eredeti alkatrészek már nem nagyon léteznek hozzá, ezért nagyrészt magunknak kellett kitalálni mindent. Például volt hozzá dupla fékmunkahenger. Ilyet már nem lehet fellelni. Motorból háromfélét használtak. A Monte-Carlo Ralin 1,6-ossal mentek, az Akropoliszon 1,8-assal, de létezett hozzá kétliteres is.”
„Mi is több motorral kísérleteztünk. Volt olyan motor, amit hiába csapágyaztunk fel, repedt volt a főtengely, a hajtókarcsapágyakat negyedóra alatta szétverte. Volt olyan motor, amit be sem indítottunk, annyira rossz állapotban volt. A harmadik motorunknál az egyik kigyorsításnál leszakadt a szeleptányér. Végül egy kétliteres Fiat motor mellett döntöttünk.”
„Ehhez viszont gyenge lett volna az utcai Polski váltó, ezért elkövettük azt a merényletet, hogy Lada váltót tettünk rá. Hasonló okokból van benne Merci rugó is.”

Tehát kicsit öszvér lett az autó, de ettől függetlenül megőrizte a Polski Fiat jellegzetességeit, többek között a hátsó laprugós futómű adta kanyarstabilitást.
„Nekem nagyon tetszik az autó. Nehéz bármi mással is összehasonlítani. Épp úgy nem lehet a Lada VFTS-sel összevetni, mint egy Ladát a Skodával. Ég és föld a két dolog. A Polski nagyon jól vezethető és szerintem kezesebb, mint a Zsiguli. Szeretnék harmadosztályú versenyen rajthoz állni vele, annál is inkább, mert már megígértem itt a környéken a zsigulis srácoknak, hogy el lesznek verve.”